Szerző: BECKER ANDRÁS
2018.01.19.
A hét legnagyobb összegű támogatását ismét magának ítélte az államigazgatás, ezúttal a Klebelsberg Központ – lánykori nevén Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, vagy ahogy mindenki ismeri: KLIK – pályázata nyert 5 milliárd forintot az adminisztratív terhek csökkentésére. Ez, meg a bürokráciacsökkentés volt az elmúlt 30 év összes kormányának állandó mantrája, de az nem lehet, hogy ezúttal se változzon semmi:
a harmadik Orbán-kormány két év alatt 212 milliárdot forintot fordít, illetve fordított az Európai Szociális Alapból erre,és a pályázati felhívás szerint ez a pénz év végéig el is lesz költve.
Ekkora összegű modernizációnak már mindenképp kell, hogy legyen valami mérhető hatása: csökken a bürokrácia erőforrás-igénye, nő az ügyfél-elégedettség, javulnak a versenyképességi mutatók. Gondolhatnánk, de nem, ilyen sikerességi mutatókat senki nem fog mérni: a projekt indikátorai alapján
mindössze annyi az eredményelvárás a nyertes pályázókkal szemben, hogy legalább egy eljárás ügyintézési ideje legalább 25 százalékkal csökkenjen legalább egy éven belül. Persze van egy másik kőkemény indikátor is, e szerint minimum eggyel több elektronikus ügyintézési eljárás legyen a projekt végére.
Ez már kihívás lehetne, de nem eszik olyan forrón a kását: itt az is teljesítésnek számít, ha a kedvezményezett mindössze továbbfejleszt egy már meglevő elektronikus ügyintézési szolgáltatást. Vagyis 212 milliárd forintért mindössze annyit vár el a kiíró, hogy 35 államigazgatási szervezetben egyetlen eljárás ügyintézési ideje a háromnegyedére csökkenjen egy éven belül.
Viszont a projektben szinte mindent el lehet majd számolni, munkabértől a tanulmányíráson át a bútorvásárlásig.
A minisztériumokon és megyei kormányhivatalokon kívül számos fontos központi szervezet kapott a projektjére legalább néhány milliárd forintot. A legnagyobb tétel a feneketlen bendőjű NISZ-nek, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-nek jutott, ők 33 milliárdból fogják csökkenteni az adminisztratív terheket, második helyezett a méltatlanul kevés figyelmet kapó állami pénznyelő, a Lechner Tudásközpont 30 milliárddal, harmadik a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség 15 milliárddal, utána a NAV következik, ide már csak 14,5 milliárd jutott, de a külügyminisztérium például mindössze 1,3 milliárdból fog küzdeni az elburjánzott adminisztratív terhekkel.
A külügy terjengős projektbeszámolójából az derül ki, hogy valamiféle informatikai fejlesztések valósulnak meg, ami jó lesz a külgazdaságnak is, meg az ügyfeleknek is. Egyébként a Széchenyi 2020-on csak most megjelent döntés jóval korábban született, az adatlap szerint május óta fut a projekt, lassan meglesznek a fejlesztések első eredményei.
A KLIK a középmezőnyben van a most megítélt 5 milliárddal. Persze könnyen lehet, hogy a közoktatás szereplői nem örülnek majd a drága projektnek, ennek ugyanis első célja az „ügyintézési folyamatok elektronikus ügyintézésre épülő, országosan egységes újraszervezése”. Ügyintézés újraszervezése: talán már csak ez hiányzott a huszonöt éve folyamatos újraszervezésben élő közoktatásnak meg a pedagógusoknak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.