Szerző: GYARMATHY ÉVA
2018.01.19.
Bence kereskedelmi szakközépiskolába jár, ahol egy kísérleti program részeként év végén 11, azaz tizenegy tantárgyból kell érettségiznie. Bence közölte, hogy öngyilkos lesz.
Nem tudom mi a szakközépiskolai kísérlet célja. Lehet, hogy a fiataljaink mentális terhelhetőségét vizsgálják. A kutatás kérdése lehet például: A tizenévesek hány százaléka roppan össze a teljesíthetetlen feladat miatt? Ebből hányan lesznek öngyilkosok?
Vajon mekkora öngyilkossági arány esetén nevezhetjük majd sikeresnek ezt a kísérletet?
Nem titok, Bence amúgy egész jó tanuló, matematikából jelesei vannak, magyar nyelv és irodalom inkább elégséges, a szakmai tárgyakkal nincs gondja. Mégis, ha belegondol, hogy egyszerre mennyi mindenből kell mindent tudnia, akkor inkább a halál. Megértem. Még az egyetemen sem volt egyszerre 5-6 vizsgánál több, és azt is kemény volt abszolválni, pedig csak félév, és nem több év anyagát kérték számon. Ha komolyan veszi egy fiatal az érettségit, akkor joggal látja lehetetlennek a feladatot.
Nem titok, a gyerekek és fiatalok tanulmányi túlterheltsége az egyik vezető oka a pszichés zavarok kialakulásának. Nem titok, az Eurobarometer 2011. évi felmérése azt jelzi, hogy az európai átlaghoz képest kevesebb magyar érez boldogságot vagy „teljes életet”. Ami érthető, hiszen, hogyan tapasztalja meg ezeket például a magyar gyerek, aki átlagosan napi nyolc órát tölt az iskolában, és utána még otthon ott van a felkészülés másnapra? Ha mindaz, amit tanulni kell, hasznos lenne, akkor is megtanulhatatlan. Nem titok azonban, hogy a temérdek tananyag, aminek tanulására köteleznek, fölösleges és értelmetlen, csak a gyerekek kínzására jó.
Nem titok, jelenleg az oktatásirányítás lehetetlent kíván a diákoktól. Az elvárt tananyagot nem tudja senki megtanulni, és különösen múlt századi módszerekkel nem. Mégis, csodák csodájára minden évben szépen lemennek az érettségik, érnek vagy nem érnek a gyerekek, és ki úgy, ki amúgy folytatja a küzdelmét a túlterheltséggel a felsőoktatásban vagy a munkájában. Kivéve persze azok, akik kiszálltak, mert kilátástalannak találták a helyzetet.
Ha megtanulhatatlan a tananyag, akkor mégis, hogy a csudában tud érettségit tenni a diákok egy egész jelentős része? Ez titok, de úgyis mindenki tudja, ezért kimondható: kiskapuk. Mindenkinek az, az érdeke, hogy legyen bőven olyan diák, aki átjut a kulcslyukon. Igaz, nem ott ment át, de ki akarja ezt észrevenni? Nem titok, bár így fekete-fehéren leírva ritkán látni, hogy ha valamire biztosan felkészít a magyar oktatás, az a sumákolás, ügyeskedés, megalkuvás, összekacsintás, titkolódzás. Ezért majd kapok tüzet és vizet is, de megéri...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.