Szerző: Andrew_s
2018.01.07.
Egy párt honlapját valószínűleg tekinthetjük a „tiszta forrásnak”. Annyiban mindenképpen, hogy ott szórják a nép közé a párt nagy igazságait. Feltételezve, hogy mindenki szó nélkül tudomásul veszi azokat, és semmi mást nem olvas.
Sztálin valószínűleg kifejezett irigységgel szemlélheti odafentről a mostani helyzetet. De lehet, hogy aggódna, amiért mást is olvashatnak az emberek. Az a kormánypárt honlapja esetében is igaz, hogy az ott közölt hírek párthelyes értelmezéséhez kifejezetten ártalmas lehet „kiolvasás”. Ahogy a történelmi ismeretek megléte is. Mint például a bevándorlás, a menekültek kérdésköre, vagy Európa és a kreszténység viszonyának értelmezése esetében is. Mert ott van, például, Hidvéghi Balázs sajtótájékoztatója. Az, amelynek mottója az, hogy ne tegyék Magyarországot bevándorlóországgá. Amely kifejezés a történelmi tények, vagy a fogalom valós tartalmának a szerény felfogását sejteti.
De talán elfogadhatjuk, hogy egy kormánypropagandistának nem kell okvetlenül ragaszkodni a tényekhez. Különösen, ha egy fogalmat a főnöke annyira szeret mondogatni. Azért azt persze ő sem tagadta, hogy mindössze 1294 menekültről folyik az unióellenes propaganda. Miközben továbbra sem szól egy kormánytag sem arról, hogy milyen nemzetközi nyomás hatására volt kötelező a letelepedési kötvényekkel seftelni. Netán a Fidesz által annyira emlegetett népakarat mennyivel kedvez jobban a seftpolgároknak. Lényegesen, akár nagyságrenddel nagyobb számban biztosítva a kötvényeseket az ország számára. Így aztán azt is hiába várjuk, hogy beinduljon a rogánozás a Fideszben. Ahogy a nemzetközileg igencsak keresett Ghaith Pharaon esetében sem tudjuk, Orbán Viktor milyen árfolyamon kérte beengedését az országba. De legalább azt sem, hogy milyen átvilágítása lehet a pénzért állampolgárságot vásárlóknak az, amely szerint nemzetközi körözés alatt állók is kívánatosan itt tartózkodók lehetnek. A vallásuktól függetlenül...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.