Szerző: FARKAS ATTILA MÁRTON
2018.01.28.
Kitört a botrány, amikor megírta a sajtó, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szentmisén emlékezne „a 150 éve született vitéz nagybányai Horthy Miklós néhai kormányzóra” és annak menyére. Ez önmagában ma már nem bírna hírértékkel, csakhogy a megemlékezést a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjára tették.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke azonnal levelet írt Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének. Heisler szerint ez az akció az áldozatok emlékének megtiprása. Valóban, a vidéki zsidóságot a kormányzó alatt deportálták, nem a nyilasok lőtték őket a Dunába. És hát Horthy maga írta Teleki Pálnak, hogy „ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem”. S bár hozzáteszi, hogy a zsidókat kímélni kell, de csak mert nem lehet őket tehetségtelen nagyszájú alakokkal helyettesíteni a gazdaságban, ehhez legalább egy emberöltő kell.
Szóval Horthyra emlékezni éppen január 27-én nem éppen ízléses dolog.
A baloldali és liberális értelmiség természetesen felháborodott. Többen tiltakozó tüntetést szerveztek az emlékmise, illetve Lezsák Sándor részvétele és támogatása ellen. Aztán a mise elmaradt. „Tényleg nem figyeltünk oda arra, hogy épp az Auschwitzcal kapcsolatos nemzetközi emléknap is erre a dátumra esik” – nyilatkozta az egyik szervező. Nem figyeltek, nem tudták. Vagy megijedtek a tüntetéstől? Vagy inkább egy jó kis blöff volt az egész, átgondolt műbalhé?
Szerintema Horthy-mise belebegtetése üzenet volt: sziasztok jobbikosok, Vona már nem a régi, mi vagyunk itt a tökös legények, gyertek át hozzánk.Szimbolikus gesztus volt, melynek célja, mint több más szimbolikus gesztusnak: lenyúlni a Jobbik maradék szavazótáborát. Ráadásul két legyet lehet ütni egy csapásra, mert a Fidesz ezzel a balliberális oldalnak odadobta a szokásos gumicsontot. Vagyis a megszokott, rutinos, pavlovi reflexet kiváltó idomárművelettel van dolgunk. Ugyanez történt pár éve a Szabadság-téri szobor kapcsán, és korábban egy halom más hasonló jelkép, esemény kapcsán. A történelmi traumák kihasználása, a sebek felszakítása régi, bevált eljárás, főleg választási kampány idején. Csakhogy legyünk mivel elfoglalva az aktuális problémák helyett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.