Szerző: Portfolio
2018.01.28.
Gyors népességfogyás, magas munkanélküliség, alacsonyabb végzettség és jövedelem: röviden így jellemezhető Magyarország ipari válságterületeinek nehéz helyzete az országos átlaghoz képest. A KSH egy friss kiadványában külön fejezet foglalkozik a szocialista ipar egykori büszkeségeivel, amelyek a leginkább megszenvedték a rendszerváltás következményeit.
Egykor Magyarország büszkeségei voltak, mára viszont súlyos válsággal küzdenek
Gyors népességfogyás, magas munkanélküliség, alacsonyabb végzettség és jövedelem: röviden így jellemezhető Magyarország ipari válságterületeinek nehéz helyzete az országos átlaghoz képest. A KSH egy friss kiadványában külön fejezet foglalkozik a szocialista ipar egykori büszkeségeivel, amelyek a leginkább megszenvedték a rendszerváltás következményeit.
A Központi Statisztikai Hivatal a héten tette közzé TÉR-KÉP,2016 című elemzését, amelyben tematikus térképek, diagramok, illetve infografikák segítségével igyekszik átfogó képet adni az Európai Unióban és Magyarországon zajló térbeli folyamatokról, illetve bemutatni az egyes térségek között meglévő társadalmi, gazdasági különbségeket. A tanulmányban egy külön fejezet foglalkozik az úgynevezett ipari válságterületekkel: az ország azon részeivel, amelyekben a rendkívül egyoldalú iparszerkezet miatt az 1990-es évek elején súlyos strukturális válság alakult ki.
A gazdaságtalan, magas költséggel kitermelő bányászatban, az erre épülő kohászatban, alapanyaggyártásban dolgozó vállalatok már korábban is nehézségekkel küzdöttek, az új kihívásoknak, a piac követelményeinek viszont egyáltalán nem tudtak megfelelni. A nagy ipari cégek vagy csődbe mentek vagy átalakultak, de a dolgozók száma mindenképpen jelentősen csökkent. Ennek következtében az iparban foglalkoztatottak magas aránya visszaesett, a munkanélküliség pedig átlagon felüli méreteket öltött, amit a mai napig nem sikerült kiheverniük. Az elemzés kilenc járással foglalkozik ebben a fejezetben:
- négy észak-magyarországival (Kazincbarcikai, Miskolci, Ózdi, Salgótarjáni),
- négy közép-dunántúlival (Ajkai, Oroszlányi, Tatabányai, Várpalotai),
- valamint egy dél-dunántúlival (Komló).
Rohamosan fogy a népesség
Rohamosan fogy a népesség
A fenti területek súlyos problémáinak talán leglátványosabb tünete a gyors elnéptelenedés. Jöjjön rögtön egy elég durva szám:
2017. január 1-jén az ország népessége 3,9%-kal kevesebb volt a 2001. évinél, az ipari válságterületeken azonban ennél lényegesen nagyobb, összességében 13% volt a csökkenés, ami minden járásban nagyobb volt az országosnál.
A legjelentősebb mértékben, 16%-ot meghaladóan a Komlói, a Kazincbarcikai és az Ózdi járásban fogyott a lélekszám...
2017. január 1-jén az ország népessége 3,9%-kal kevesebb volt a 2001. évinél, az ipari válságterületeken azonban ennél lényegesen nagyobb, összességében 13% volt a csökkenés, ami minden járásban nagyobb volt az országosnál.
A legjelentősebb mértékben, 16%-ot meghaladóan a Komlói, a Kazincbarcikai és az Ózdi járásban fogyott a lélekszám...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.