Szerző: SZELESTEY
2017.01.02.
- A németek ragaszkodnak a támogatások fejében a jogállamhoz Magyarországon és Lengyelországban
- Orbán a győzelem felé tart, de Fekete-Győr, Szél, Karácsony és Vona esetleg betehet nekI
Bloomberg
A hírügynökség bimbózó férfibarátságnak nevezi előrejelzésében, hogy holnap Budapestre vezet az új lengyel kormányfő első külföldi útja. Morawiecki és Orbán megbeszélésének háttere az, hogy lehetséges: az unió szankciókat hoz Lengyelország ellen, amiért az nem tartja be a demokratikus normákat. A magyar politikus azonban jó másfél hete megnyugtatta Varsót, hogy annak nincs mitől félnie. Kijelentette, hogy országa megvétóz minden büntetést. Egészen pontosan azt mondta, hogy Magyarország ott lesz, és olyan útakadályt képez, amelyet nem lehet megkerülni.
Der Standard
Paul Lendvai próbakőnek tartja Lengyelországot, miután az ultranemzeti, populista Jog és Igazságosság mindent elkövetett az utóbbi jó két évben, hogy lebontsa a demokráciát. Az unió által kezdeményezett büntető eljárás jól illusztrálja, milyen ütemben képes az ország megsemmisíteni a saját hírnevét. És azután mennyi időt vesz igénybe, amíg visszaszerzi a tekintélyét! A Bizottság hiába próbálkozott meg mindennel, így következett a 7-es cikk alkalmazása, amire idáig soha nem volt példa. Dehát a PiS olyan intézkedéseket vert keresztül, amelyek megnyitják az utat az igazságszolgáltatás teljes pártellenőrzéséhez, ezáltal a mostani hatalom bebetonozásához. A Velencei Bizottság ugyanakkor rámutatott, hogy több más, egykori szocialista országban is olyan rezsimet találni, ahol nincs jogbiztonság. De még ha Orbán megakadályozná is a lengyelek szavazati jogának megvonását, akkor is hatalmas pofon volna a hataloméhes Varsó számára, ha az Európai Parlament, majd az EU 22 tagállama jóváhagyná a Brüsszel által kezdeményezett eljárást. Szakértők egyúttal emlékeztetnek arra, hogy ha valaki átlép a jogállamon, akkor bizonyos támogatási programokat egyhangú határozat nélkül is le lehet állítani. A lengyel ügy figyelmeztetés Románia és Csehország számára is.
FT
Az unió harcra készül, hogy a nettó befizetők növeljék hozzájárulásukat a britek távozása után, ám ennek keresztbe tesznek a szervezeten belül tapasztalható feszültségek. A 2020-tól esedékes költségvetés tervezete körül ígérkezik az egyik legélesebb politikai vita az új évben. Az előirányzat legfőbb célkitűzéseit a jövő hónapban tartandó csúcson tárgyalják meg, a hivatalos javaslatot pedig májusban terjesztik elő. Itt egyhangú döntésre van szükség, csak éppen az egyik oldalon ott vannak a németek és a franciák, a másik térfélen pedig a magyarok és a lengyelek. A mostani büdzsét majdnem másfél év alatt hozták tető alá, ezúttal azonban van még további három gátló tényező: a Brexit évi 10 milliárd euróval csökkenti a forrásokat. Többletpénz kell a migrációra és az euróövezetre, végül pedig számolni kell a kelet-nyugati ellentétekkel a menedékkérők elosztása miatt, ami felbőszítette azokat az államokat, amelyek állják a cechet.
A brüsszeli Bruegel Intézet egyik szakértője azt várja, hogy a pénzügyek állnak majd a középpontban, amikor az EU jövőjéről lesz szó. Németország el akarja érni, hogy az olyan kormányok, mint a magyar és a lengyel, a támogatásért cserében tartsák tiszteletben a jogállamot és a többi értéket. A legfőbb fönökök ragaszkodni fognak ehhez a feltételhez. Ugyanakkor a keletiek közül többen is attól tartanak, hogy a nézeteltérések miatt Berlin és Párizs inkább azoknak az országoknak ad majd több pénzt, amelyek be akarnak lépni az eurózónába...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.