Szerző: BATKA ZOLTÁN
2018.01.03.
Diplomatikusan, de cáfolta az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) brüsszeli központja Dömötör Csabát, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárát, aki a hétvégén azt nyilatkozta, hogy az Orbán-kormány egy „NATO-kötelezettség” miatt kér az iskoláktól és óvodáktól úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT).
Mint megírtuk: az óvodák és iskolák december végén fél évet kaptak a humántárcától, hogy elkészítsék saját intézményük terveit arról, hogyan működnének egy szükségállapot idején. A programban le kell írniuk, hogyan készítik fel saját oktatási intézményüket egy ilyen helyzetre, hogy szervezik meg a rájuk háruló honvédelmi feladatokat, illetve a válságkezelés katonai feladatainak támogatását. Dömötör szerint azért vezetik be az új rendszert, mert „a migrációs válság következtében Európának nincs olyan pontja, ahol ki lehetne zárni, hogy terrorcselekményt követnek el.”
Érdeklődésünkre azonban a NATO-nál úgy reagáltak a magyar kormány kezdeményezésére: a nemzeti hatóságok felelőssége, hogy az állampolgárokat és az ország infrastruktúráját megvédjék a terrortámadástól és annak következményeitől. „A NATO tagállamok eltökéltek, hogy megerősítsék az ellenálló képességüket a fegyveres támadásokkal szemben, a szövetség azonban csak tanácsokat ad és minimum elvárásokat fogalmaz meg a tagjai felé, továbbá fórumot biztosít a tapasztalatcserére” - mondta el lapunknak egy NATO hivatalnok. Nagyjából ugyanez köszönt vissza a vezető óvónőket és az iskolaigazgatókat a rendkívüli állapotra felkészítő akcióterv elkészítésére utasító Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) keddi közleményéből is, igaz ellenkező előjellel. A humántárca továbbra is a NATO-ra mutogat.
A minisztérium indoklása szerint a NATO Válságreagálási Rendszere írja elő, hogy a tagállamoknak mindent meg kell tenni a lakosság krízishelyzetre való felkészítésére, és ezt a kitételt a hazai honvédelmi törvény is tartalmazza. Ezek alapján ma már valamennyi állami intézmény rendelkezik Honvédelmi Intézkedési Tervvel Magyarországon, most tehát nem történik más, mint hogy a kulturális vagy egészségügyi intézmények után az oktatási területnek is eleget kell tenni ennek a kötelezettségnek. Mivel azonban a minisztérium ígérete szerint ehhez a munkához a tárca munkatársai minden segítséget megadnak, jogosan vetődik fel az aggodalom, hogy az óvodákra és iskolákra bármilyen egyenprogramot rá lehet erőltetni.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Magyarországnak nincs olyan NATO-tagságból fakadó, közvetlen jogi kötelezettsége, ami előírna ilyen, óvodákra-iskolákra vonatkozó konkrét védelmi tervet. A szakértő lapunknak hangsúlyozta: alapvetően hasznos dolog, hogy a közintézményeket felkészítsék egy rendkívüli helyzetre, de ebben az esetben túl hangosra sikerült a kommunikáció. „Ezt szép csöndben is meg lehet csinálni, s nem kell közben kizárólag a terrorfenyegetésre hivatkozni” - mondta Tálas Péter, aki szerint kérdéses, hogy ha az akcióterv a különleges jogrendet kiváltó összes veszélyhelyzetre vonatkozik, vagyis a megelőző védelmi helyzetre, rendkívüli állapotra, szükségállapotra, váratlan támadásra, terrorveszélyhelyzetre is érvényesnek kell lennie, a kormányzati kommunikáció miért emeli ki kizárólag a terrorfenyegetettséget. Érezhető az összefüggés a migrációellenes magyar kormánykampányok és a mostani intézkedéscsomag között, bár arra eddig senki nem adott magyarázatot, hogy a 2015 óta növekvő európai terrorizmus milyen közvetlen összefüggésben van a terrorvészhelyzettel.
Félelemkeltéssel vádolta meg a kormányt Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke. Közleményében utal rá: a Fidesz a választási kampány részéve tenné az iskolások és óvodások biztonságát. Molnár felszólította a kormányt, a kommunikációban kerüljék a túlzott félelemkeltésre okot adó megnyilvánulásokat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.