AZ UNIÓS FORRÁSOK MEGVONÁSÁVAL FEGYELMEZHETIK A RENITENS ORSZÁGOKAT

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2018.01.21.

Az Economist brüsszeli tudósítója közölt egy hosszabb elemzést a napokban az EU új hosszú távú költségvetési tervezetéről, az úgynevezett többéves pénzügyi keretről. Ugyan az EU közös költségvetése mértékét tekintve nem óriási, idén is például az össz GDP egy százaléka, 145 milliárd euró a keret, az elosztási kérdésekről így is komoly politikai viták indultak meg, melyekben Magyarország neve is többször előkerült. 

Fontos, hogy a költségvetést egyhangúlag kell elfogadnia a tagállamoknak, és a tervek szerint 5-7 éves periódust fedhet majd le 2021-től kezdve. Mint az Economist cikke is fogalmaz, mivel az EU költségvetése nem tud deficitbe fordulni, és költségvetési tartalék képzésére sincs mód, ezért az összes ilyen tárgyalás egy zéróösszegű játszma a gazdagabb és szegényebb államok között, melyeken állítólag nagyon kiélezett, feszült viták szoktak menni.

Az idei tárgyalások még keményebbnek ígérkeznek, a cikk szerint legalább három ok miatt: egyrészt az egyik legnagyobb befizető, Nagy-Britannia távozása egy 12 milliárd eurós hiányt üt az éves költségvetésen, amit nyilván valamilyen megoldással pótolni kell majd.

Másrészt probléma lehet az is, hogy új összegeket kell keríteni olyan területekre, ahol az EU többet szeretne tenni a jövőben, elsősorban a biztonsági és a migrációval kapcsolatos kérdések tartoznak ide, és könnyen elképzelhető, hogy ez a főleg kelet-európai tagállamok számára fontos kohéziós alapok rovására történhet meg. Végül pedig egyre több jelét látni annak, hogy nagyobb politikai súllyal rendelkező tagállamok fegyverként használnák a közös költségvetést a renitens tagállamokkal, így elsősorban Magyarországgal és Lengyelországgal szemben...

ITT OLVASHATÓ