AZ UNIÓ ELŐBB-UTÓBB ALÁGYÚJT AZ ILLIBERÁLIS FALÓNAK - BEST (WORST) OF, AVAGY SZELESTEY LAJOS VÁLOGATÁSA AZ UTÓBBI KÉT HÉT NEMZETKÖZI SAJTÓJÁBÓL

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2018.01.30.

Látnivaló, hogy a német nagykoalíció ugyan ezúttal fogós műtéttel jön a világra, de ahogy közelednek a megállapodáshoz, úgy kapnak erőre Európában az uniópárti erők. Az alaphangot maga Merkel adta meg, aki Davosban ismét bejelentkezett az EU-reformok vezetőjeként. Egészen pontosan azt mondta, hogy a földrész napjainkban hasonló bajokkal szembesül, mint az 1. világháború után, ám a protekcionizmus és a nacionalizmus nem jelent gyógyírt (Die Welt).

Osztrák kollégájával lezajlott berlini megbeszélésén a kancellár külön is üzent egy bizonyos, hepciáskodó közép-európai vezérnek, kiemelve, hogy az unió külső határait ugyan meg kell védeni, de az nem megy, hogy egyes államok kivonják magukat az európai szolidaritásból (FAZ). Az illetékes olasz miniszter ezt drasztikusan ugyan, de úgy érzékeltette, hogy bizonyos kormányok teljesen EU-barátok, amikor a hatalmas brüsszeli támogatásokat kell bezsebelni, ám nacionalisták, ha 100 menekültek kell befogadni (Guardian).

De nem sokkal volt diplomatikusabb az olasz és a görög miniszterelnök, aki a Világgazdasági Fórumon igen epésen emlegette Magyarországot, amiért az kerítést állított a szerb határon (Daily Telegraph). És éppenséggel az sem ígér túl jót a magyar tervek szempontjából, hogy a minap a Bundestagban a képviselők felállva ünnepelték a francia Nemzetgyűlés elnökét, amikor az határozottan elutasította a populizmust, hangsúlyozva, hogy az a nacionalizmussal párosulva minden nemzetet fenyeget. A konzervatív Die Welt hozzá is tette, hogy Nyugaton nagy az aggodalom a magyar és a lengyel kormány miatt, mivel azok magukra nézve már nem tartanak kötelezőnek olyan értékeket, mint a jogállam, a véleményszabadság és a migrációs politika.

Szóval, ahogy a Bloomberg megfogalmazta, megkezdődött a harc Európa jövőjéért, de mintha a magyar és a lengyel vezetésnek a küzdelemben nem igazán lennének szövetségesei. A V4-csúcson ugyan egységes állásfoglalás született a kvóták elutasítása ügyében, és Zeman győzelme is némi reményt adhat Orbán Viktornak. Utóbbi fejlemény ügyében néhány szalagcím:

- A cseh elnök sikere ajándék a földrészen az euroszkeptikus erőknek, feldobja a liberális, multikulturális értékek ellen hadakozó pártokat, soraikban Orbánnal és a PiS-szel (Bloomberg)

- Egy Macron nem csinál tavaszt Európában, viszont Csehországban az nyert, aki a félelmet gerjeszti (Süddeutsche Zeitung)

- Zeman kerekedett felül és ez megvilágítja, milyen szilárdak a hatalmon lévő pártok pozíciói Közép-Kelet-Európában (Wall Street Journal)

- A Nyugat csak ne nagyon finnyáskodjon, mert az államfő sok mindenben ugyanazokat az eszközöket alkalmazta eddigi politikájában, mint pl. Trump (Washington Post)

Egy faragatlan, alkoholista politikus győzelménél azonban talán többet nyom a latban az európai hogyantovábbot illetően az, amit az EPP strasbourgi frakcióvezetője, a CSU-s Weber fejtett ki: 2018 döntő év lesz az EU megújítása szempontjából, mert dűlőre kell jutni pl. a menedékkérők áttelepítése ügyében. Egyetlen kormány sem jelentheti ki, hogy nem fogad be menekülteket, és ha nem sikerül konszenzusra jutni, akkor többségi alapon kell dönteni (FAZ). Az meg alighanem súlyos csapással ér majd fel a nagy közép-európai stratégának, ha beválik, amit a Spiegel jósol, hogy ti. Manfred Schulz lesz a következő német külügyminiszter. Ugyanez a lap úgy foglalja össze a most kovácsolódó brüsszeli terveket, hogy ha nincs jogállam, nincs uniós támogatás. Megjegyzi, hogy a készülő új konstrukció alig leplezett fenyegetés

Magyarország, Lengyelország és Románia címére, hiszen pl. az Orbán-kabinet kiskorúsítja a civil szervezeteket, mind jobban korlátozza a menekültek emberi jogait, valamint a tanszabadságot...

ITT OLVASHATÓ