Szerző: KOVÁCS BÁLINT
2018.01.09.
Jókai Mórban és A kőszívű ember fiaiban nemcsak az a jó, hogy roppant egyszerű karakterei és kalandos történetei vannak, amelyek minden gyerek számára mérhetetlenül izgalmasak, hanem az is, hogy nyelvezete miatt igazán könnyedén olvasható, így egy csapásra meggyőz bárkit arról, hogy olvasni jó. Legalábbis így tartották bő száz évvel ezelőtt. És ha csak a kötelező olvasmányokat és a nemzeti alaptantervet nézzük, akkor úgy tűnik, hivatalosan még mindig így tartják.
Hiába gondolnak erről egészen mást gyerekek és szülők tízezrei.
Persze nem Jókai Mórral van a baj, de még csak nem is az iskolákban kötelező olvasmányok listájával: az Index által megkérdezett magyartanárok inkább úgy fogalmaznak, a kérdés az, mi a probléma a magyartanítással Magyarországon.
"Én például sok Jókait olvastam, de most nem lenne kedvem újra elővenni. És a gyerekeknek is csak azt tudom tanítani, ami nekem is izgalmat okoz.Ha valamit rossznak tartok, azonnal lebukom előttük” – mondja Nényei Pál, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára, Az irodalom visszavág című rendhagyó magyarkönyv szerzője.
„Nemrég egy nagypapakorú ember azt mondta, nincs semmi baj a tananyaggal, hiszen neki is ezeket a műveket kellett elolvasnia, és nem volt vele semmi probléma. Megkérdeztem, olvasott-e Jósika Miklóst: esze ágában sem volt. Azt mondtam: nem értem, hogy lehet ilyen barbár, hogy nem találkozott azokkal a regényekkel, amelyek kötelezőek voltak az ő nagyapja számára” – ironizál Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesülete alelnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola munkatársa. És hozzáteszi: „A világ legtermészetesebb dolga, hogy változik a műveltséganyag. Az a kérdés, mit vesz észre ebből az iskola.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.