Szerző: RÁTESI MARGIT
2018.01.18.
Kanadaiaknak: Magyarországon az ötvenes-hatvanas években létezett ilyen, fokozatosan oldották föl, ha jól emlékszem a hetvenes években, amikor Magyarország csatlakozott a helsinki egyezményhez.
De nézzük, miről van szó? Ennek a távoltartásnak a keretében ugyanis nemcsak a bejönni szándékozókat tartanák távol a határtól, hanem ”a magyarokat pedig a schengeni határ 8 kilométeres körzetétől tartanák távol bizonyos esetekben.”
Amikor az ötvenes években, gyerekkoromban a nagyszüleimhez indultunk nyaralni, már február táján elkezdte intézni anyám a „határsávit”, a falu ugyanis közel fekszik az akkor jugoszláv (ma horvát) határhoz, aminek a túl oldalán az épp soros láncoskutya, a brüssze…. bocsi impirilista uralkodott. Ha meg mind a hárman testvérek nagymamáéknál töltöttük a vakációt, szó sem lehetett arról, hogy mindkét szülő értünk jöjjön.
Hát erre kellett az a kerítés! Hogy mi ne mehessünk sehová. A „schengeni” jelző ne tévesszen meg senkit: ki lehet azt onnan venni valami észrevétlen módosítással – a szabadságkorlátozó diktatúra lázas építkezésében az ilyen apróság fel sem tűnik. Ja, és mik azok a „bizonyos esetek”? Ki/mi dönti el, hogy most bizonyos esetben közelítek a magyar határhoz, vagy csak úgy? Úgyhogy jó, ha mindenki készenlétben tartja az útlevelét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.