Szerző: SZELESTEY
2018.01.27.
- Szabad kapacitás a tranzitövezetekben: hétfő óta naponta már csak egy-egy menedékkérő léphet be
- Próbáltak keménynek látszani a visegrádi négyek
New York Times/Reuters
Az ENSZ illetékese szerint az EU rossz példát mutat, mert megengedi, hogy egyes tagállamai emberi jogi szervezeteket fojtsanak meg, és ez a világban másutt is bátorítja a szigorítást az ilyen egyesületekkel szemben. Michael Frost, akinek feladata, hogy védelmet nyújtson a jogvédőknek, kifejtette: Burundiban, Kongóban, Izraelben a nemrégiben hozott magyar és lengyel törvényekkel próbálják igazolni a saját szabályozásukat, noha az korlátozhatja az NGO-k függetlenségét. Mint mondta, nagyon sok helyütt csapnak le a civil társadalomra, képviselőit bűnözőknek nyilvánítják, illetve bajkeverőként megbélyegzik. Az EU történelmileg fontos szerepet tölt be, és védi az emberi jogi aktivistákat, ám napjainkban a szervezet tekintélye belülről rendül meg. Magyarország pl. törvényt hozott a külföldi támogatással működő csoportok ellen. A szakértő azt javasolja, hogy ellenlépésként az unió futtassa fel ezeknek a szervezeteknek a közvetlen finanszírozását. A pénzt külön alapból kellene folyósítani, nem a kormányokon keresztül. A jelentés emlékeztet arra, hogy Brüsszel az Európai Bíróság elé kívánja vinni a magyar vezetést a civilek elleni jogszabály miatt.
Spiegel
Ha nincs jogállam, nincs uniós támogatás. Ilyen rendszer kialakításán dolgozik a Bizottság és a terv alig leplezett fenyegetés Magyarország, Lengyelország és Románia címére. Az elképzelés már egyre inkább alakot ölt. A regionális politikáért felelős biztos, a román Corina Cretu úgy nyilatkozott, hogy meg kell találni a megfelelő mechanizmust, amellyel be lehet biztosítani a jogállamot. Az ugyanis alapérték, amelyet tiszteletben kell tartani. Hozzáfűzte: a jelentkezőknek már az EU-belépéskor látniuk kellett, hogy a tagság nem csupán kedvezményekkel, hanem kötelességekkel és felelősséggel is jár. Az új módi legkorábban 2021-től lenne érvényben és nem csupán a kohéziós alapokra terjedne ki, hanem mindenfajta szubvencióra. Nehogy azt higgyék bizonyos kormányok, hogy csak őket kívánják megbüntetni. Épp ezért a szigorítás minden államra vonatkozik majd.
Hogy kikre vonatkozik a készülő intézkedés, az kézenfekvő. Magyarország kiskorúsítja a civil szervezeteket, mind jobban korlátozza a menekültek emberi jogait, valamint a tanszabadságot. Ami a lengyel ügyet illeti, ez az első alkalom, hogy Brüsszel ilyen, különleges eljáráshoz folyamodik, ám felsülhet, mert a szankciók elrendeléséhez minden tagállam beleegyezése szükséges, és Orbán Viktor már többször is jelezte, hogy vétóval védi meg varsói szövetségesét. Ezért vetődött fel, hogy a jogsértéseket a pénz megvonásával torolják meg. Egy másik biztos, Jourová szerint már csak azért is el kell érni, hogy legyen független bíráskodás és jogállamiság, hiszen itt adópénzekről van szó. Az elképzeléseket azonban alaposan meg akarják hányni-vetni a tagokkal.
Viszont továbbra is megfogalmazódnak kételyek, hogy a támogatás visszatartása alkalmas eszköz-e az államok megfegyelmezésére. Cretu pl. arról beszélt, nem érti, hogy a lakosság miért kapna kevesebb kórházat vagy utat csak azért, mert kormánya rosszul viselkedik. A Visegrádi Csoport tegnapi közleménye egy szóval sem említi a jogállamot. Ezzel szemben azt emeli ki, hogy tekintetbe kell venni a tagállamok identitását és nemzeti jellemzőit. Azon kívül az EU-intézményeknek saját mandátumuk keretein belül kell maradniuk, ugyanakkor tisztelniük kell az egyes kormányok jogát a reformok végrehajtására.
ITT OLVASHATÓ
Az ENSZ illetékese szerint az EU rossz példát mutat, mert megengedi, hogy egyes tagállamai emberi jogi szervezeteket fojtsanak meg, és ez a világban másutt is bátorítja a szigorítást az ilyen egyesületekkel szemben. Michael Frost, akinek feladata, hogy védelmet nyújtson a jogvédőknek, kifejtette: Burundiban, Kongóban, Izraelben a nemrégiben hozott magyar és lengyel törvényekkel próbálják igazolni a saját szabályozásukat, noha az korlátozhatja az NGO-k függetlenségét. Mint mondta, nagyon sok helyütt csapnak le a civil társadalomra, képviselőit bűnözőknek nyilvánítják, illetve bajkeverőként megbélyegzik. Az EU történelmileg fontos szerepet tölt be, és védi az emberi jogi aktivistákat, ám napjainkban a szervezet tekintélye belülről rendül meg. Magyarország pl. törvényt hozott a külföldi támogatással működő csoportok ellen. A szakértő azt javasolja, hogy ellenlépésként az unió futtassa fel ezeknek a szervezeteknek a közvetlen finanszírozását. A pénzt külön alapból kellene folyósítani, nem a kormányokon keresztül. A jelentés emlékeztet arra, hogy Brüsszel az Európai Bíróság elé kívánja vinni a magyar vezetést a civilek elleni jogszabály miatt.
Spiegel
Ha nincs jogállam, nincs uniós támogatás. Ilyen rendszer kialakításán dolgozik a Bizottság és a terv alig leplezett fenyegetés Magyarország, Lengyelország és Románia címére. Az elképzelés már egyre inkább alakot ölt. A regionális politikáért felelős biztos, a román Corina Cretu úgy nyilatkozott, hogy meg kell találni a megfelelő mechanizmust, amellyel be lehet biztosítani a jogállamot. Az ugyanis alapérték, amelyet tiszteletben kell tartani. Hozzáfűzte: a jelentkezőknek már az EU-belépéskor látniuk kellett, hogy a tagság nem csupán kedvezményekkel, hanem kötelességekkel és felelősséggel is jár. Az új módi legkorábban 2021-től lenne érvényben és nem csupán a kohéziós alapokra terjedne ki, hanem mindenfajta szubvencióra. Nehogy azt higgyék bizonyos kormányok, hogy csak őket kívánják megbüntetni. Épp ezért a szigorítás minden államra vonatkozik majd.
Hogy kikre vonatkozik a készülő intézkedés, az kézenfekvő. Magyarország kiskorúsítja a civil szervezeteket, mind jobban korlátozza a menekültek emberi jogait, valamint a tanszabadságot. Ami a lengyel ügyet illeti, ez az első alkalom, hogy Brüsszel ilyen, különleges eljáráshoz folyamodik, ám felsülhet, mert a szankciók elrendeléséhez minden tagállam beleegyezése szükséges, és Orbán Viktor már többször is jelezte, hogy vétóval védi meg varsói szövetségesét. Ezért vetődött fel, hogy a jogsértéseket a pénz megvonásával torolják meg. Egy másik biztos, Jourová szerint már csak azért is el kell érni, hogy legyen független bíráskodás és jogállamiság, hiszen itt adópénzekről van szó. Az elképzeléseket azonban alaposan meg akarják hányni-vetni a tagokkal.
Viszont továbbra is megfogalmazódnak kételyek, hogy a támogatás visszatartása alkalmas eszköz-e az államok megfegyelmezésére. Cretu pl. arról beszélt, nem érti, hogy a lakosság miért kapna kevesebb kórházat vagy utat csak azért, mert kormánya rosszul viselkedik. A Visegrádi Csoport tegnapi közleménye egy szóval sem említi a jogállamot. Ezzel szemben azt emeli ki, hogy tekintetbe kell venni a tagállamok identitását és nemzeti jellemzőit. Azon kívül az EU-intézményeknek saját mandátumuk keretein belül kell maradniuk, ugyanakkor tisztelniük kell az egyes kormányok jogát a reformok végrehajtására.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.