Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2018.01.14.
A gyűlölet-bűncselekmények ma már amnéziával eltakart, különösen sötét korszaka a kétezres évek végén volt, az Olaszliszkától a cigánygyilkosságokig terjedő időszakban. A Vadászjelenetek Magyarországon című kötet végigköveti a bírósági tárgyalásokat, faggatja a szereplőket, dokumentálja a furcsa hatósági tehetetlenkedéseket, és a végén nyomasztó következtetéseket von le a megbékélés lehetőségéről. Ajánlott olvasmány. A szerzőt, Tódor János újságírót kérdeztük.
– Az a – szerintem helyes – megnyilatkozása, hogy az elfogultság és a gyűlölet nem a többség előjoga, egy dolog. De egy kötetbe és egy narratívába tenni Szögi Lajos tanár agyonverését, a cigánygyilkosságokat vagy éppen a Cozma-gyilkosságot, azt a benyomást keltheti, hogy relativizál. Mi volt az oka erre a döntésre?
– A koncepció az első pillanattól az volt, hogy a kétezres évek első évtizedének legsúlyosabb etnikai jellegű bűncselekményeit egy kötetben dolgozom föl. A legerősebb érv az volt e mellett, hogy ezeket a gyalázatos eseteket a közbeszéd is cigány-magyar konfliktusként emlegette és emlegeti a mai napig, legyen szó Olaszliszkáról, a Cozma-gyilkosságról vagy a cigány-sorozatgyilkosságról. Ezt alátámasztotta a büntetőjog is, hiszen valamennyi ügyben megjelent a rasszista motívum. Olaszliszkán az Öld meg a magyart! felszólítás indította be a lincselést, ahogy a Cozma-gyilkosság elkövetői geci magyarnak nevezték a megtámadottakat. A Molotov-koktélos, lövöldözős „cigányvadászatok” pedig egyértelműen az áldozatok cigány mivolta miatt történtek.
– A liberális optimistákat sem kíméli: a gyűlöletbeszéd tiltása, a média gondos szóhasználata, a PC beszéd ön szerint nem old meg semmit. A gyűlölet mélyebb. A közöny még inkább. Mire jutott: mi az oka ennek a mély idegenkedésnek, sokszor gyűlöletnek a cigányokkal szemben?
– Nincs átjárás a cigány és a „fehér” magyarok között. Csak a köztünk lévő árok mélyül egyre. Messzire vezetne, és, amint az ábra mutatja, sehova sem vinne ennek részletesebb taglalása. Amúgy személyes tapasztalatom, hogy egyre kevésbé van átjárás a nem cigány magyarok között is, gyakran már a családtagok között sincs. A mindenkori politikai elitek cinikus számítása bevált, ma már magyar magyarnak farkasa. A politikai korrektség pedig olyan abszurditásokat eredményezett, hogy a TASZ kínált jogi védelmet a náci Kurucinfónak, vagy mint nemrégiben, amikor a Dob utcában próbálták magukat balliberálisnak mondó emberek tisztára sikálni egy szélsőjobboldali párt kaméleon vezérét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.