LEGENDÁS MAGYAR FILMEK KERÜLTEK FEL INGYEN A NETRE

INDEX - CINEMATRIX BLOG
Szerző: KOVÁCS M. DÁVID
2017.12.22.

Rettenetesen jó karácsonyi meglepetéssel rukkolt elő az idén 60 éves Filmarchívum: december 22-től, azaz péntektől, január 12-ig, szintén egy pénteki napig, hatvan filmet tett szabadon hozzáférhetővé. Olyan magyar filmeket, mint a Megáll az idő, a Szaffi, A tizedes meg a többiek, Az ötödik pecsét vagy az Isten hozta, őrnagy úr!

A válogatásba a felújított klasszikusok mellett ritkán vagy soha nem látható különlegességek is bekerültek. A 60 tételes lista legrégebbi darabja például egy Lumière-összeállítás 1896-ból, és bár ezeket a felvételeket franciák készítették, a budapesti képsorok a magyar filmtörténet kezdeteit jelentik.

A válogatásban találunk továbbá dokumentumfilmeket, zenés filmeket, város- és országimázsfilmeket, valamint amatőr munkákat is, például a Halálos tavasz 1935-ös változatát, amely négy évvel előzte meg a jól ismert Karády-filmet. Vagy megnézhetjük, ahogy Török Ferenc a Valahol Európában című filmről beszél, sőt maga a film is streamelhetővé vált.

Ez itt a filmek listája:...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAROK HÁROM KÍVÁNSÁGA

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2017.12.22.

- Az emberek felének az egészség, háromtizedének a pénz szerepel a legfontosabb kívánságai között
- Holtversenyben a családi élet, a párkapcsolatok harmóniája és a világbéke
- A karácsonyi kívánságlista nagy ívű álmok gyűjtőhelye lett

Az ország lakosságának 54 százaléka egészsége megőrzését tartotta a legfontosabbnak, amikor a három kívánságról szóló nyitott kérdésre saját szavaival válaszolt abban a közvélemény-kutatásban, amelyet a Ténygyár és a ZRI Závecz Research végzett 2017 decemberében. A felmérés az ország felnőtt népességét reprezentáló, 1000 fős mintán készült, telefonos adatfelvételi módszerrel.

Minden társadalmi rétegben az egészség az első számú óhaj, de az életkorral egyre többen beszéltek róla: a harminc alattiak 42 százaléka, a negyvenesek-ötvenesek 55 százaléka, az idősebbek 66 százaléka említette. Az egészség mögött jócskán lemarad a pénz, az anyagi biztonság iránti igény, de 30 százalékos aránnyal így is a kívánságlista második helyezettje. E tekintetben a 60 év a választóvonal, az annál fiatalabbak körében többször került elő a kívánságok sorában, mint az idősebbeknél (35 illetve 21%). A családi élet stabilitása, a párkapcsolatok léte és állandósága az emberek 19 százalékának alapvető fontosságú – a nők egyébként gyakrabban említették (22%), mint a férfiak (15%). A múlt század háború utáni évtizedeinek három kívánságról szóló kutatásaiban az első helyezett a béke, és kitüntetetten a világbéke megvalósulása volt. Most a lakosság 19 százaléka említette, az életkor növekedésével egyre gyakrabban. A 60 év felettiek 35 százalékának kívánságai között szerepel a béke, körükben még az anyagi óhajokat is megelőzi (arra 20 százalékuk utalt). A boldogság, szeretet iránti erős vágyat 15 százalék fogalmazta meg, a nők sokkal inkább, mint a férfiak (19 illetve 11%). Jobb és igazságosabb társadalmi, gazdasági, szociális rendszert 12 százalék szeretne nagyon. A munka léte és minősége az emberek 9 százaléka számára rendkívül fontos, s ugyanennyien említették, hogy nyugalomra, biztonságra, gondtalan életre vágynak...

ITT OLVASHATÓ

EZENTÚL ORBÁN VIKTOR TÖRÖK BARÁTJA MENEDZSELI A GÜL BABA TÜRBÉJÉT

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2017.12.22.

A keddi Magyar Közlönyben két olyan kormányrendelet jelent meg, amelyek önmagukban is különösek, hát még együtt.

Az egyik a Gül Baba türbéje és környezete kiemelkedő értékeinek megőrzésével és hasznosításával kapcsolatos intézkedéseket tartalmazza.

- A türbe és környéke ezek szerint a rekonstrukciót követően a Külgazdasági és Külügyminisztérium vagyonkezelésébe kerül, és a főváros elveszti a használati jogát.

- De nem a minisztérium, hanem a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány fogja működtetni.

- Méghozzá az állam pénzéből, 2018-tól kezdve évi 696 millióból.

- A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány ezen felül stratégiát dolgoz ki a Magyarországon található oszmán–török kulturális értékek megőrzésére, amiben segédkeznie kell Lázár János és Balog Zoltán minisztereknek, továbbá a Magyar Turisztikai Ügynökségnek.

De a Gül Baba Türbéje Alapítvány még ennél is nagyobb feladatkört kap, hiszen - ahogy arra a hvg.hu felhívta a figyelmet - a másik kormányrendelet arra kötelezi Szijjártó Pétert, hogy egy sor általános és fontos kérdésben az alapítvány közreműködésével folytassa a munkát. Vagyis mostantól ez az újonnan létrejött alapítvány is

- „közreműködik Magyarország gazdasági érdekeinek külföldön történő érvényesítésében, az ehhez kapcsolódó kereskedelem-fejlesztési tevékenységben és a kedvező Magyarország-kép kialakításában”; 

- „irányítja a turizmusdiplomáciai feladatok végrehajtását”; 

- „a kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve irányítja a kulturális és tudománydiplomáciai tevékenységet”, 

- például „népszerűsíti a magyar kultúra, oktatás és tudomány eredményeit, beleértve a határon túli magyar kultúrát, oktatást és tudományt”.

Elsőre érthetetlen, miért a külügy kezel egy budapesti műemléket és az oda tervezett múzeumot, illetve hogy a külügy ugyanezzel a mozdulattal miért ad át vagy oszt meg ennyi hatáskört egy ismeretlen alapítvánnyal. De nem sokkal később a HírTV megírta, hogy kik a Gül Baba Türbéje Alapítvány tagjai...

ITT OLVASHATÓ

MINDENKI VIGYÁZZON MAGÁRA!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ BLOG
Szerző: H. A.
2017.12.22.



Szombaton felszólaltam a pécsi civil tüntetésen. Kedden kirúgtak az állásomból. Mindenki vigyázzon magára.

Ezek itt P. Horváth Tamás szavai, aki – noha íróként vált országosan ismertté – a pécsi Református Gimnázium iskolai konyháján dolgozott szakácsként. Keddig. Ő volt az egyike azoknak, akik múlt szombaton azért mentek utcára és szólaltak fel, mert a pécsi városvezetés odáig fajult a Soros elleni népnemzeti hergelésben, hogy kiáltványban uszították a helyieket a városban tíz éve jótékonysági tevékenységet végző Emberség Erejével Alapítványra.

Közhely lenne, ha nem rúgna mégis gyomorszájon: P. Horváth Tamás története a magyarországi közállapotok tragikus tükre. Nem az első, de valószínűleg pláne nem az utolsó olyan eset, amikor az ellenvéleménynek hangot adó kisembernekveszítenivalója van, amennyiben veszi a bátorságot és farkasszemet néz a hatalommal. A Fidesz lánctalpas országlása olyan szinten pörgette vissza az idő, egyben a velünk élő történelem kerekét, hogy arra minden bizonnyal nem sokan vettek volna mérget néhány évvel ezelőtt. Mondanám, hogy az a rezsim, amelyik egy szakácson képes ilyen pitiáner bosszút állni, annak törvényszerűen az a sorsa, hogy eltaknyoljon. Inkább hamarabb, mint később. Dacára annak is, hogy pillanatnyilag a közvéleménykutatások szintjén éppen hogy vannak a számok.

De nyilván itt az utolsó dolog, ami érdekes és releváns, hogy valaki szakács, közíró, agysebész, csillagász, vagy betanított munkás és történetesen nem ért egyet (mert milyen világ az, ahol mindenkinek ugyanazt kell gondolnia, mint a regnáló hatalomnak?) a rezsimmel abban (sem), hogy Soros György ügynökei támadják a magyar nemzetet, és vagy a Fidesz, vagy mindmeghalunk. Az úthenger természete a lényeg. Az, hogy történik mindez most éppen egy olyan egyházi iskolában, ahol az igazgatótanács elnöke tök véletlenül az a Hoppál Péter (pécsi Fidesz-elnök és országgyűlési képviselő), aki a civileket vegzáló, Soros-ellenes pécsi képviselő-testületi nyilatkozatot kezdeményezte. Egy olyan intézményben, amelynek főigazgatójától még egy egyenes, férfias válaszra sem telik, amikor azt kérdezik tőle: mi az összefüggés a véleménynyilvánítás és a kirúgás között.

„Horváth Tamás munkaviszonya közös megegyezéssel szűnik meg, tartalmi-logikai összefüggést pedig a munkaszerződésben megjelölt próbaidő lejártával mutat. Bármilyen más, külső körülményre hivatkozó magyarázat téves és megtévesztő. 

A próbaidőn túlvagyunk és leszűrtük a tanulságokat. Ennek eredménye a munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel.

Őszintén bízom abban, hogy Horváth Tamás a versenyszférában, méghozzá a prémium szektorban hamar esélyt kap vendéglátói karizmáinak kamatoztatására, ahol meggyőződésem szerint a helye van.”

Tekintsünk el a magyar nyelv tartalmi megerőszakolásában testet öltő zagyvaságtól, hámozzuk ki a süketelésből a valószínűsíthető mondanivalót és szorítkozzunk a lényegre.

– A határozott idejű (2018 augusztusa) munkaszerződést az állampárttal tökig összefonódott munkáltató hirtelen és váratlanul felbontja.

– Az állampárttal tökig összefonódott munkáltató tagadja, hogy ennek bármi köze lenne ahhoz, hogy a munkavállaló szembehelyezkedett az állampárttal.

– Az állampárttal tökig összefonódott munkáltató – miután előzőleg meghosszabbította a munkavállaló szerződését jövő augusztusig – a novemberben lejárt három hónapos próbaideje alapján találta úgy, hogy nem tart igényt mégsem a munkájára. Közvetlenül az után, hogy a munkavállaló szembehelyezkedett az állampárttal.

– A gyalázat és a cinizmus megkoronázásaként az állampárttal tökig összefonódott munkáltató egyébként a konyha Michelangelójának nevezi a kirúgott dolgozót, akinek a versenyszféra prémium szektorában lenne a helye...

ITT OLVASHATÓ

SERES: ORBÁN KÖZEL-KELETI PÁVATÁNCA

HVG ONLINE - VÉLEMÉNY
Szerző: SERES LÁSZLÓ
2017.12.22.

Ha beállnak az Izraelt megbélyegző mainstreambe, akkor páratlan napokon nem kéne az ellenkezőjét mondani. Vélemény.

"Most is azt mondom a külföldi diplomatáknak, hogy ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok." (Közép-kelet-európai vezető államférfi külföldi diplomatáknak, sok évvel ezelőtt)

Mai fejtörőnk: tudja-e Ön értelmezni miniszterelnökünk következő kijelentését? A Hír TV kérdésére, hogy tárgyalt-e Donald Trumppal a magyar nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről, Orbán Viktor közölte: "Nem vetődött fel ilyen, Magyarország nem lát okot arra, hogy Közel-Kelet-politikáján változtasson." Ha Ön kis gondolkodási időt vagy telefonos segítséget kér annak megválaszolására, mi lehet Magyarország Közel-Kelet-politikája, amin nincs ok változtatni, az nem véletlen: ha minket kérdezne, ugyanúgy széttárnánk a kezünket.

Az amerikai elnök Jeruzsálemmel kapcsolatos bejelentése és ENSZ BT-beli vétója az elmúlt évek egyik jelentős közel-keleti fordulópontja, ami sok mindent meg fog határozni abból, ami a következő években a térségben történni fog. Egy szuverén ország elismerte egy másik szuverén ország jogát ahhoz, hogy megnevezhesse saját fővárosát, anélkül, hogy kikérné az ENSZ előzetes engedélyét, és ezzel magára haragítja a fél a teljes világot. Jó, Magyarországnak nyilván nem kell azonnal ugrania ilyenkor, de a diplomácia olyan műfaj, hogy ki lehet mondani, lehet érzékeltetni dolgokat, lehet gesztusokat és egész lépéseket tenni - már ha valóban szuverén országról beszélünk. Sunnyogni, elhallgatni, jéghideg szómorzsákat odavetni azonban (különösen magyar-izraeli, magyar-zsidó relációban) jelentős szégyen...

ITT OLVASHATÓ

SZUBJEKTÍV AJÁNDÉKAJÁNLÓ AZ UTOLSÓ PILLANATOKRA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2017.12.22.

Van, amikor úgy alakul az élet, hogy nem marad idő a karácsonyi ajándékok vásárlására. Az utolsó pillanatokban útnak indulóknak gyűjtöttünk össze néhány ötletet. Az olvasók a cikk végén folytathatják a sort, így létrejöhet a nagy közös ötletbörze.

Ha nagyon kevés idő marad az ajándékokra, minden tanács mentőötlet lehet. Ezért gyűjtöttünk csokorba néhány szóba jöhető ajándékot. Vásárláskor ne magunkra gondoljunk, hanem próbáljuk kideríteni, mit szeret, akinek vesszük. Ha bizonytalanok vagyunk, a boltban az ajándékozotthoz hasonló korú vevő véleményét érdemes megkérdezni. Olvasóink is beszállhatnak, hátha mi is útra kelünk még:...

ITT OLVASHATÓ

A FRANCIA SZÁMVEVŐK BEZZEG NEM AZ ELLENZÉKI PÁRTOKRA, HANEM A TÚLFIZETETT KÖZSZOLGÁKRA UTAZNAK

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2017.12.22.

A közpénzek elköltését ellenőrző „La Cour des comptes”, tehát a magyar Állami Számvevőszéknek megfelelő francia intézmény érdekes jelentést tett közzé és egyben javaslatokat is megfogalmazott.

Nem az ellenzéki pártok, egyébként Franciaországban is sokszor gyanús pénzügyi trükkjeire koncentráltak, ezek a feketepénzek ugyanis többnyire magánzsebből jönnek és a francia pártpolitikai összköltségvetéshez képest elhanyagolhatóak. A francia számvevők főleg azt ellenőrzik, hogy vajon az állami intézmények hasznosan költik-e el az adófizetők pénzét. Ezért górcső alá vették a gazdasági és pénzügyi csúcsminisztérium 750 magas rangú tisztségviselőjének fizetését. A kiválasztás nem véletlen- írja a Le Figaro.

A pénzügyi ellenőrök már korábban is észlelték, hogy a minisztérium égisze alá tartozó „Közpénzügyi Főigazgatóság”, francia rövidítéssel, DGFIP szuperfőnökei nagyon nagy fizetést kapnak. És most a legfrissebb vizsgálat visszaigazolta a korábbi tesztek alapján keletkezett gyanút. Óriási, fölösleges pénzköltésről van szó, amely bizonyos személyeknek horribilis jövedelmet jelent. A DGFIP elsősorban az adóbehajtással foglalkozik, tehát tényleg fontos hivatal. És régen, évtizedekkel ezelőtt, sokkal nehezebb helyzetben voltak a tisztségviselői, mint most, amikor a digitális technika számtalan vívmányát is alkalmazhatják. Ennek ellenére a hagyomány működik, a DGFIP 750 legjobban fizetett főtisztviselője évi 202 ezer eurós, vagyis havi 16 ezer 800 eurós fix fizetéssel rendelkezik, év végi és egyéb jutalmak nélkül. Ez nagyjából az EU csúcsszervének, az Európai Bizottság tagjai havi nettó bérének felel meg...

ITT OLVASHATÓ

NEM AJÁNDÉK A BORSODI ÉLET

168 ÓRA ONLINE
Szerző: PUNGOR ANDRÁS
2017.12.22.

Eltűnt Eger Borsodból. 67 ezer ember, egy egernyi lakos – ennyien hagyták el az elmúlt 18 évben B.-A.-Z. megyét. Pedig van föld, de nincs földműves. Viszont alig akad munkahely, sok a tanulatlan, akiknek az ital, a gyógyszer meg a csavarlazítós füstölnivaló ad semmi kis boldogságot. A gettókban pedig a hiányzó anyagi javak mellett csendes beszédből és érintésből van a legnagyobb hiány.


Jól bírja az Ignis a borsodi utat. A hepehupás köveset meg a sárosat is. Az anyósülésen ülök, krikszkrakszot ír a toll az ölemben a papíron. Málna majdnem feldöntött, amikor beszálltam a kocsiba. Edelény kutyája úgy iramodott el mellettem, mintha üldöznék. A központban, az adventi jászolban alszik, egyszer elveszett, a kisváros kétségbeesetten kereste. A helységtábla után már csak reménytelen kockaházak között megyünk, festett autógumik állnak díszként a kerítések előtt. Ahogy haladunk kifelé a városokból, úgy fogy az emberek pénze. Ezt Komjáthi Imre mondja, ő vezeti a kocsit. Öreg szaki, lassan ötven, lentről küzdötte fel magát, lakatosként kezdte, most a munkáshierarchia csúcsán jár, irányítástechnikai kezelő a BorsodChem vegyiüzemében.

Úton-útfélen biciklisek cikáznak előttünk. Felér egy lottóötössel, ha épen, egészségesen hazaérnek. Némelyiküket elkapja a rendőr, és az a legkevesebb, hogy nincs meg minden a vázon. Pedig Komjáthiék a pesti romkocsmákban gyűjtöttek nekik használt lámpát meg csengőt. A távolban csinos piros vonat fut a dombon a Bódva fölött. Festői a kép, de inkább a turistáknak. Az ittenieknek semmi sem idilli, nem „ajándék az élet”. Még akkor sem, ha a szendrőládi boltoslány ezt a szöveget varratta a karjára. Ha kérdezzük, komolyan gondolta-e, azt mondja unottan rágózva, hogy találónak érezte. A cigánysoron áll a polgármester boltja, a lány ott dolgozik. Zsúfolt az üzlet, délelőtt van, nincs más szórakozás, ez a hírosztó hely. Itt többnyire a kenyér, a bor fogy, de leginkább az idő. A húsra nincs pénz. A telepiek szerint az uzsorás hetven százalék kamatra adna, de annyit lehetetlen visszaadni. Ha hitelbe vásárolnak valamelyik boltban, akkor tízezres számlára tizenhármat kell később fizetni. Ha kérdezem, melyikben, lesütik a szemüket...

ITT OLVASHATÓ

FORDULÓPONTHOZ ÉRKEZETT EURÓPA: KIVÁGJÁK A LENGYELEKET ÉS A MAGYAROKAT VAGY SEM? - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.12.22.



- Hogy Lengyelország sorsa merre dől el, az nagyban megszabja Európa sorsát. A populisták árgus szemekkel figyelnek, pedig aki nem tartja be a szabályokat, annak nincs helye Európában;

- Az orbáni rendszer lényege, hogy szétveri a liberális kereteket, mert az ő uralmát ugyan ne ellenőrizze senki!

- Az MSZP feladta a választási győzelem reményét.

Washington Post

Az uniónak az a nagy hiányossága, hogy ha egy ország megszegi a közös szabályokat, a többiek nem tudják megállítani – írja a lengyel helyzet kapcsán Ann Applebaum. A tekintélyes elemző hozzáteszi: ez már látszott a görög válságnál is, ám Lengyelország esetében bizonyos értelemben még súlyosabb a gond. A kormány ugyanis az alkotmány lebontásán dolgozik. Most éppen ott tart, hogy a saját maga által helyzetbe juttatott bírák révén képes volna befolyásolni a választási törvényeket, de még a választások eredményét is. Üldözhetné a politikai ellenfeleket, fokozhatná a nyomást a független sajtóra. A Bizottság két napja kinyilvánította, hogy mindezzel szemben érvényt kíván szerezni a szervezet normáinak.

Európa fordulóponthoz érkezett, a kérdés az, van-e a tagállamoknak politikai energiájuk, hogy kikényszerítsék az értékeket. A válasz rengeteg mindent meghatároz majd, nemcsak Varsó, hanem egy sor más ország számára is. A magyar kormány sokkal ravaszabb volt, amikor aláásta az igazságszolgáltatást, a médiát és az ellenőrző testületeket. A szélsőjobbos, vagy populista pártok, amelyeknél a lényeg, hogy ellenzik a pluralizmust, nos, ezek az erők másutt is előretörtek a választásokon. Valamennyi azt figyeli most, mi történik Lengyelországban és aszerint cselekszik. De úgy lehetne mondani: az amerikaiak azt nézik, hogy a jogállam ellenáll-e az elnöknek, aki azt nem tartja tiszteletben. Az európaiak pedig azt tapasztalják meg mostanság, hogy rendszerük képes-e állni a rohamoknak, miután egyik tagállama nem tartja be a szabályokat.

The Times

A konzervatív újság vezércikke úgy ítéli meg, hogy Brüsszel páriává teszi Lengyelországot, egyben pedig éket ver a Kelet és a Nyugat közé. Példátlan, hogy a Bizottság a 7-es cikkelyhez folyamodott, és ha az eljárást végigviszik, akkor megtagadhatják Varsótól a közösség pénzügyi alapjait, de még a szavazati jogát is felfüggeszthetik. Csak éppen lehet, hogy a folyamat visszaüt, mert Lengyelországot nem tudja rávenni a vitatott jogszabályok érvényesítésére, ám előidézheti az EU kettészakadását. A jogállam kulcsfontosságú minden demokráciában, egyúttal a tagság feltétele. És itt erős a gyanú, hogy a lengyel kormány az igazságszolgáltatás befolyásolására használná fel a reformokat. Vagyis tényleg résen kell lenni.

A varsói vezetés megbocsáthatatlanul nacionalista, folyik a személyi tisztogatás. Az unió úgy gondolja, hogy most kell cselekednie, mielőtt az ország még inkább a tekintélyelvűség felé csúszik. A Bizottságban néhányan úgy vélik, hogy előbb kellett volna fellépniük az Orbán-féle lopakodó autokrácia megfékezésére. De a brüsszeli lépésben benne van düh is, mivel Lengyelország, más közép-európai államokkal együtt nem volt hajlandó elfogadni a kvótákat. Csak éppen a harag rossz tanácsadó. Az EU-nak szem előtt kellene tartania, hogy a lengyelek nem szorulnak kioktatásra a tekintélyelvűség ügyében. Ha a partvonalra szorítják az országot, az csak növeli a PiS népszerűségét. A bírálat sokkal hatékonyabb kétoldalú alapokon. A szervezet ugyanakkor sokkal biztosabban célt érhet, ha a következő költségvetési tárgyalásokon sürgeti, hogy Lengyelország ne zárkózzon be. Azon kívül pénzt adhat civil szervezeteknek, hogy figyeljék a lengyel politikát. Ehelyett Brüsszel olyan erőpróbába kezdett, amelyet nem nyerhet meg...

ITT OLVASHATÓ

A FEKETE ÖVES PROGRESSZÍVOK SZEMÉBEN MINDENKI BŰNÖS

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.12.22.

"Egyértelmű megállapodást kell kötniük a szexelni akaró feleknek júliustól Svédországban a baloldali kormány javaslata szerint. A két félnek kifejezetten igent kell mondania a szexre szóban, de a biztonság kedvéért akár írásba is foglalhatják a kölcsönös beleegyezést. A törvény mindenkire vonatkozna: a régóta együtt lévő pároktól kezdve a kezdő szerelmeseken át a melegekig és a gruppenszexelőkig. A ilyesfajta megállapodás hiányában a szexuális kapcsolatba kerülő felek potenciálisan perelhetőek lesznek nemi erőszakért. A svéd kormány pedagógiai szándékkal támogatja a törvényt, hogy átalakítsa a férfiak gondolkodását."

A régebb óta az államilag garantált progresszivizmus szentélyeként működő Svédország egy újabb szép gondolata ez (made by Sweden) a jövőről. Mint cseppben a tenger mutatkozik meg benne a progresszivista logika -- és válik el világosan a liberális gondolkodástól, amit a mentálhigiénénk szempontjából egyre életbevágóbb pontosan megkülönböztetni tőle. Az, hogy az állam -- elnézést a kifejezésért -- mindenbe belepofázik és nem hagyja, hogy felnőtt állampolgárok viszonyát alapvetően a józan ész és a civilizáció döntse el, hanem mindent jogi szinten, államilag akar szabályozni, tipikusan a svéd avant-garde jellemzője; de ami egy évtizeddel ezelőttig döntően anyagi egyenlősítésben jutott kifejezésre, az egyre erősödően a morális, kulturális, érték- és szimbolikus viszonyok állami igába kényszerítését is jelenti. Az eredmény az infantilizáció, a társadalom államiasítása/eljogiasítása, a spontán emberi viszonyok és a szabadság értékrendjének szétzúzása, a plasztik emberiség felnövesztése...

ITT OLVASHATÓ

TÍZ OK, AMIÉRT SZERETEK STOCKHOLMBAN ÉLNI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Bandirepublic
2017.12.22.

Kisebb szünet után folytatódik a “Tíz ok”-sorozat, melynek keretein belül jártunk már Angliában, Ausztriában, Írországban, Norvégiában, Franciaországban (a sorozat eddig részeit itt találod), most pedig Svédország, azon belül is Stockholm következik. A szerző régi ismerősünk, Bandirepublic, aki szerint az sem lenne rossz, ha ezek a listák segítenének kicsit elgondolkodni arról, mitől élhető egy hely, és mi mit tehetünk ezért....

“Nagy megtiszteltetés ért, amikor a Határátkelő blog személyesen kért föl erre az írásra. Mielőtt belekezdenénk, szeretném néhány dologra felhívni a figyelmet.

Ez egy szubjektív lista. Amit én szeretek attól téged kiverhet a frász. A felsorolásból nem feltétlenül hiányzik minden Magyarországról, bár néhány tétel gyanús lehet.

Már megszoktam, hogy kedves honfitársaim rendszeresen aggódnak értem, az én és a gyermekem erkölcseit veszélyeztető liberális fertő miatt és általánosan Svédország jövőjéért.

Őket arra kérem, hogy nyugodjanak meg és aggódjanak azért az országért, ahol élnek. Remélem, az aggódás segít, mert én innen Stockholmból is aggódom Magyarországért, a szülőhazámért. Bízom abban is, hogy ez a lista segít elgondolkodni arról, mitől élhető egy hely, és mi mit tehetünk azért, hogy minél inkább az legyen.

Tökéletes ország sajnos nem létezik. Őrületesen jó projekt lenne összeválogatni azokat a tulajdonságokat a nagyvilágból, ami kidobná az ideális élőhely mixét. Sokat álmodoztam arról, milyen lenne Svédországot áthelyezni a Földközi-tenger partjára, bevezetni a spanyol konyhát - bár a kajára nem panaszkodom - és kicserélni a nyelvet angolra.

Ez nem fog megtörténni a közeljövőben, úgyhogy inkább lássuk azokat a dolgokat, amiket én itt és most értékelek a stockholmi életben! ...

ITT OLVASHATÓ

"MINDIG ATTÓL FÉLEK, HOGY LESZ VALAMI BAJ" - HÉTKÖZNAPI AGRESSZIÓ AZ ISKOLÁBAN

TANÍ-TANI ONLINE
Szerző: LŐRINCZ ANDREA
2017.12.17.

...A kutatási terepemül szolgáló gyermekotthonban többnyire olyan gyermekek és fiatalok élnek, akik családon belüli erőszak (fizikai, lelki, szexuális bántalmazás vagy súlyos elhanyagolás) áldozatául estek. Esetükben leggyakrabban az ún. komplex és ismétlődő traumatizációról beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy gyermekotthonba kerülésüket megelőzően a bántalmazás több formáját is elszenvedték (Boytha, 2015). Vagyis egy már eleve többszörösen traumatizált élethelyzetből kiemelve kényszerülnek bele az intézményesült környezetben való létbe, ahol család nélkül, sorstársaikkal összezárva kell tölteniük mindennapjaikat.

Bár az intézmény vezetősége igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a fiatalokat maguk mellett tartsa, ez nem minden esetben sikerül. Ebből a közegből számtalan esetben keresnek egyéb menekülőutat a fiatalok, ezt bizonyítja az is, hogy az összlétszámhoz képest magas a szökésben lévő fiatalok száma, ők az ún. „papírgyerekek”. Azok a gyerekek és fiatalok, akik tartják magukat az intézményi szabályokhoz és rendre „hazajárnak”, elsősorban sportba, kreatív elfoglaltságokba menekülnek a rideg mindennapok elől. Pedig az élet színesebbé tételének eszköze lehetne akár az iskola is, de sok esetben az iskola sem más, csak helyváltoztatás.

Az iskolának három alapvető szerepet kellene betöltenie a társadalom életében: a kultúraközvetítést, a szelekció elősegítését és a gyermekmegőrzést (Knausz, 2009). Ez valamikor működhetett is, ma már azonban egyre kevésbé képes a magyar közoktatás a kezében tartani a gyeplőt. Kultúrát kellene közvetítenie úgy, hogy többnyire elzárkózik a fiatalok aktuálisan képviselt kulturális sajátosságaitól. Az alapján végzi a szelekciót, hogy megfigyeli, hogy a diákok világától idegen, számukra elavult módon közvetített tudásanyagot ki tudja a legfeszesebben magáévá tenni. És a gyermekfelügyelet? Manapság egyre több az iskolakerülő (Mihályi, 2002), aki bebizonyítja, hogy az iskola nem képes vonzóvá tenni önmagát. Gondoljunk bele, hogyan menjen motiváltan a gyermek az iskolába, mikor folyton valami olyat kell megtanulnia, amiből semmit nem ért, majd ha a „tanulás” nem sikerül, őt egyszerűen gyengébbnek minősítik a többieknél. Stigmatizálódik, mert ezért vagy azért nem tud beolvadni a tökéletes rendszerbe. És így nem csoda, hogy lassan gyermekmegőrzésben is kudarcot vall az iskola.

Ha eltekintünk az iskolakerülők viszonylag alacsony hányadától, akik szerint „ezt már nem lehet kibírni”, akkor is marad több ezer olyan gyermek és fiatal az oktatási rendszerben, aki rendszeresen bemegy az iskolába. Jelen esetben arra fektetem a hangsúlyt, hogy megvizsgáljam, mi történik velük. Hiszen nekik köszönhetően legalább elmondható, hogy vannak gyerekek, akiket nyolctól négyig lehet őrizni. Valamivel viszont mégis több jár nekik. Ők megtanulhatják, hogy milyen érzés iskolai zaklatás, iskolai terror áldozatává válni és ők maguk is válhatnak elkövetővé. Megismerhetik, hogy milyen a „nem professzionális” tanári kommunikáció, hogy miből áll egy hierarchia harc és átélhetik, hogy milyen egy elrontott felelet miatt megszégyenülni. Mindezek mellett persze tanulnak még egy kis történelmet és matekot is, de felnőttként visszaemlékezve többségüknek nem a Pitagorasz-tétel jut majd az iskoláról eszébe, hanem az, ahogy társai egy-egy matekórán kinevették.

Az iskola világa körül egyre nagyobb a homály, egyre vastagabb a köd, amin szinte már lehetetlen átlátni. A legtöbb szülő nem kap, illetve nem is kér betekintést az iskola falai közé, így nem is tudja pontosan, hogy mi történik a gyermekével reggel nyolctól délután négyig. Ha a gyerek szereti az iskolát, annak a szülő örül, nincs is egyéb teendő. Ha a gyermek utálja az iskolát, annak a szülő nem örül, de elfogadja, hiszen az a „természetes”, hogy a diákok és az iskola között egy állandó feszültség áll fenn (Hunyady – M. Nádasi – Serfőző, 2006). A legtöbb esetben senki nem kutatja ezen ellentét okát.

Amikor a diákokat érő negatív hatásokat vesszük górcső alá, akkor két nagy fogalommal találkozhatunk, ezek a fekete pedagógia, illetve a bullying. A fekete pedagógia fogalma és meghatározása egy viszonylag fiatal eleme a neveléstudományi kutatásoknak. Ennek lényegi mondanivalója, hogy a neveléstörténet főbb vonulatai és „napos oldala” mellett számolnunk kell az „árnyékkal” is, hiszen ha ez nem így történik, akkor hamis képet állítunk fel a nevelésről. A fekete pedagógiai koncepciók a neveléstörténetet és a pedagógiai irodalmat egy teljesen új aspektusból kezdték el vizsgálni, melyben a felnőttek gyermekellenes cselekedeteit állították a fókuszba (Hunyady – M. Nádasi – Serfőző, 2006). Hunyadyék ennek értelmében (2006) a következőképpen határozzák meg e fogalmat: „a «fekete pedagógia»a tudatos és a nem-tudatos pedagógiai hatásrendszerből származó olyan közös diszfunkcionális részhalmaz, amely időben távolra ható módon is negatív nyomot hagy a neveltben, testi-lelki-szellemi egészségét veszélyezteti, vagy éppen sérülést okoz, s amely spontánul vagy támogató körülmények között felidézhető.” (Hunyady – M. Nádasi – Serfőző, 2006: 14.)...

ITT OLVASHATÓ

LADÁK VONTATJÁK VISSZA A HIDEGHÁBORÚT KUBÁBA

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2017.12.21.

Annak idején a Ladák a fejlődés és a jólét szimbólumai voltak Kubában. Kedvezményes áron érkeztek a baráti Szovjetunióból, és hamar igazi népautó vált belőlük. 1990 után viszont nem jött se autó, se alkatrész a nagy kommunista testvértől, ezért a helyi ipar egyik fontos ágazata lett a régi Ladák kreatív karbantartása. Amikor 2011-ben eltörölték az autóvásárlás korlátozását, 250 ezer elnyűhetetlen Lada uralta a kubai utakat.

2018-at viszont időutazással kezdi a szigetország: januárban 300 vadonatúj Lada gördül ki Havanna utcáira. Ahogy régen, most is orosz állami támogatással és egy politikai program részeként.

A Ladát gyártó Avtovaz csak egy a sok orosz cég közül, amelyek állami támogatással és az orosz fejlesztési bank segtségével pörgetik fel az exportot. A Reuters összeállítása szerint idén 81 százalékkal több orosz áru érkezett Kubába, mint tavaly. Ez még így is csak a negyede az ország messze legfontosabb kereskedelmi partnerétől, a kommunista elvtárs Kínától származó termékeknek, de a növekedés imponáló. Ennek egyik oka pedig egyértelműen az, hogy

Trump megint távolodni kezdett Kubától, és így az oroszok ölébe hullott a lehetőség.

Obama elnökségének utolsó két évében több látványos diplomáciai előrelépés történt: az amerikai fővárosban újranyitott a kubai konzulátus, és az Egyesült Államok is kinyithatta követségét Havannában. Kuba a megállapodást követően szabadon engedte a kémkedés vádjával letartóztatott Alan Grosst, és megindult a légi közlekedés is a két ország között. Mindezek megkoronázásaként 2016. márciusában, 80 év kihagyás után újra amerikai elnök utazott Kubába...

ITT OLVASHATÓ

PLUSZPÉNZT KAPTAK A JOBBIKOS PLAKÁTOKAT LETÉPŐ JÁRÁSI DOLGOZÓK

ZOOM.HU
Szerző: HORVÁTH ATTILA
2017.12.22. 

Néhányan egy, de a legtöbben kéthavi prémiumot kaptak a siófoki járási hivatal dolgozói közül, akik segítettek eltüntetni a jobbikos plakátokat. A célfeladatot ráadásul trükközve, utólag határozták meg.

A Zoom.hu információ szerint egy vagy két havi fizetést kaptak jutalomként azok a dolgozók a siófoki járási hivatalnál, akik szeptemberben segítettek letépni a jobbikos plakátokat. Ez a létszám harmadát érintette, a többieknek nem járt plusz pénz.

Mondvacsinált célfeladatok

Mivel állami szervezeteknél hivatalosan nem oszthatnak jutalmat, ezért trükközni kellett, így végül célprémiumként kapták meg a pluszpénzt a hivatalnokok. Az ilyen juttatáshoz azonban a tevékenység előtt célfeladatot kellene megjelölni, ez Siófokon elmaradt.

A pénzeket novemberben utalták, a célfaladat kiírásai azonban múlt héten érkeztek meg a hivatalba. Velük együtt jöttek a teljesítésről és a kifizetésekről szóló igazolások is.

Úgy tudjuk, csak nagy nehézségek árán tudták kitalálni a feladatokat. Volt olyan dolgozó, aki azért örülhetett, mert “jól lebonyolította a nyári forgalmat”...

ITT OLVASHATÓ

UNORTODOX TEMPLOMFELÚJÍTÁS

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: HAVA NIKITA
2017.12.22.

A milliárdos állami támogatást arra költhetik, amire akarják; nem ellenőrzik ○ Személyi változások is várhatók

Újabb fejezet kezdődött az orosz ortodox templomok felújításáról szóló, véget nem érő történetben. A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben a miniszterelnök által aláírt rendelet, miszerint az Orosz Ortodox Egyház magyar egyházmegyéjéhez tartozó, a budapesti Petőfi téren álló Nagyboldogasszony-székesegyház rekonstrukciója mentesül a közbeszerzési eljárás alól. Egy ilyen, nem nagy horderejű építkezésnek általában nem szokták megadni a mentességet, ám ha mégis, a legtöbb esetben minősített adatokra és ezzel összefüggő egyéb okokra hivatkoznak. Ez az értesítés azért is érdekes, mert – mint lapunk már többször írt róla – eddig nem valósult meg semmi az állam által az ortodox egyháznak átutalt 2,4 milliárd forintos templomfelújítási támogatásból. Pedig közeledik a felhasználásra szánt határidő, és addigra például Hévízen egy új templomot is fel kell húzni.

Az egyház közeléből származó információink szerint a közbeszerzési törvény alóli mentességet azért kérték az ortodoxok helyi vezetői a kormánytól, mert csak egy kiválasztott céggel hajlandók dolgozni. Úgy tudjuk, ez a cég az OMG Engineering Hungary Kft.

A vállalkozást hárommillió forint jegyzett tőkével még nyáron alapította egy hasonló nevű orosz vállalkozás. Egyetlen tevékenységi kört jegyeztek be a magyar cégbíróságon, a lakó- és nem lakóépület építését, ami egybecsenghet az ortodoxok szándékával. Ahogy már korábban is írtuk, az egyik magyar vállalkozó – aki az ortodox egyház projektmenedzsere volt – beperelte az egyházat majdnem 400 millió forintra, mert nem hajlandók kifizetni a cég munkáját. A vállalat a miskolci és a tokaji templom felújítása kapcsán kötött szerződést az egyházzal, de az elvégzett előkészítő munkák ellenértékét nem fizették meg...

ITT OLVASHATÓ

KOCKÁBÓL IS LEHET BORT CSINÁLNI, CSAK KICSIT MÁSOK LESZNEK A TANNINOK

INDEX 
- MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: K. Á.
2017.12.22. 

Ismerős a „kész a bor!” vidám kurjantása a kollégiumi büfé mélyéről? Az ízlelőbimbók és gyomorsavak dermedt csendje, az elkerülhetetlen gasztroenterológiai sokk előtti lemondó sóhaj, mielőtt megcsap a friss tablettás bukéja? Az instant műanyagkannás ugyan a kelet-európai világteremtés szerves része, a házi borkotyvasztásnak komoly hagyományai vannak a tengerentúlon is. A legendás alkoholtilalom mellékterméke: a kockabor.

Hogy a húszas évek szövetségi szintű szesztilalma versenyben van minden idők legkontraproduktívabb politikai döntései között (jó, hát erős ez a verseny, tudjuk), régi közhely: adóbevételeitől megfosztott állam, betarthatatlan szabályok, össznépi illegalitásba kényszerítés, egész iparágak megrogyasztása a mezőgazdasági termelőktől az éttermeken át a színházakig. Kevésbé ismert, hogy a prohibíció kicselezésére hozott számtalan kreatív próbálkozás egyikeként ekkor született meg a házi felhasználásra szánt tömör boralapanyag is – pontosabban szőlőlé természetesen, amit Isten ments, hogy a gondosan feltüntetett instrukcióknak megfelelően bárki alkohollá változtasson természetesen.

A kanadai és mexikói csempészeten kívül az 1919-től hivatalosan 13 évig tartó prohibíció sok üzletet fel is virágoztatott persze – jó kis összefoglaló olvasható ezekről az Újkoron. Mivel az orvosok a megfázástól a daganatos betegségekig a legkülönbözőbb kórokra írhattak fel whiskyt – a teljes gyógyulás érdekében rögtön öt litert –, a szeszcsempészek tömegével kezdtek patikákat üzemeltetni, New York államban néhány év alatt megháromszorozódott a gyógyszertárak száma. A papok, rabbik, lelkészek is fontos mellékesre tehettek szert, minthogy ők is mentességet kaptak a törvény alól...

ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROS LŐRINCÉKNEK KÉSZÍTIK ELŐ A BALATONI KIKÖTŐKET? MÉG A HELYI FIDESZESEK IS ILYESMITŐL TARTANAK

MAGYAR NARANCS 
- KIS-MAGYARORSZÁG
Szerző: FÓNAI IMRE
2017.12.22.



Elejtett mondatokból úgy tűnik, közeledik a balatoni hajózás államosítása. A helyi polgármesterek csalódottak, van egy tippjük, mi készül itt.

Számos balatoni polgármesterrel beszélgettünk az elmúlt hetekben, és pártállástól függetlenül mind egyetértett abban, hogy hamarosan komoly változások várhatók a Balaton hajózása körül.

Hogy megértsük pontosan, miről is van szó, kicsit vissza kell mennünk az időben, lévén a mostani történet minimum másfél évtizedes előzményre tekint vissza. Az a 22 önkormányzat, amely kikötővel rendelkezik a Balatonon, előbb az első Orbán-kormány, majd 2008-ban a Gyurcsány-kormány alatt kapták meg ingyenesen a hajózási cég, azaz a Bahart részvényeit azzal, hogy tulajdoni hányaduk arányában fel kell tőkésíteniük a társaságot 1,5 milliárd forinttal. A jelentékeny összeg kifizetésére az érintett települések haladékot kértek, ám ezt máig nem rendezték. Az állam azonban nem tekint el a teljesítéstől, Fónagy János államtitkár 2017 októberében jelentette be: újabb, „utolsó utáni” haladékot kapnak a tulajdonos helyhatóságok, így 2018. márciusig kell kicsengetni a másfél milliárdot. Jelen történet kulcsa ez a mozzanat.

Cseles tőkeemelés?

Az érintett polgármesterek jó része ugyanis abban reménykedett, hogy nem kell fizetniük. Ám közben napvilágot látott, miről folynak a tárgyalások a háttérben. Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke néhány hónapja elárulta: a 365 milliárd forintos, zömmel uniós forrású Balaton-fejlesztési csomagban a Bahartnak új hajók beszerzésére és a második komp létesítésére hazai forrásból szánt 12,6 milliárdot vagy annak egy részét az állam tőkejuttatás formájában adná a cégnek – és most jön cikkünk szempontjából a lényeg! –, cserébe viszont meghatározó tulajdonrészt szerezne a társaságban, melynek a jegyzett tőkéje ma négymilliárd forint. (Bókát kerestük ez ügyben, de nem kívánt nyilatkozni.)...

ITT OLVASHATÓ

A ZSIDÓ TÚLÉLÉS TITKA

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: KMH
2017.12.21.



Az idők során sokakat lenyűgözött az, hogy a zsidó nemzet még mindig létezik. Bár történelmünk tele van szenvedéssel, szomorúsággal és üldöztetéssel, a zsidók mindig hihetetlen ellenállással és erővel néztek szembe a nehézségekkel. Mi a titkunk? Hogyan őriztük meg különlegességünket és egyedi hagyományainkat? Hogyan akadályoztuk meg a világ nemzeteivel való asszimilálódást? Erre a kérdésre találunk választ a hetiszakasz egyik gondolatában.

Könnyen lehet, hogy a Tóra egyik legdrámaibb története szerepel ebben a szakaszban. Miután a testvérei eladták, és 22 évet volt távol a családjától, József felfedi kilétét. A testvérek nem tudták, hogy aki kínozza és kémkedéssel vádolja őket, aki bebörtönözte Simont, és valószínűleg ő volt, aki eladta Benjámint rabszolgának, az nem más, mint József.

Amikor József végre elárulja, hogy ki ő (1Mózes 45:3), a testvérek rácsodálkoznak. József egy hosszú monológgal vigasztalja őket, és megbocsát nekik. Azt is megparancsolja a fivéreknek, hogy hozzák Jákobot Egyiptomba.

Képzeljük csak el! A Józseffel való találkozással a testvérek éppen most élték meg életük egyik legmegdöbbentőbb pillanatát. Nem fognak-e vajon elgondolkozni azon a helytelen döntésen, amelyet évekkel ezelőtt hoztak József eladásával? Mégis József attól tart, hogy tórai dolgokkal fognak foglalkozni és ezért el fognak tévedni a hazafelé tartó úton. József természetesnek tartja, hogy fivérei a Tórához fordulnak majd utazásaik során...

ITT OLVASHATÓ

BRÜSSZELBEN GYANÚTLAN POLGÁROK HAJTJÁK VÉGRE A A SOROS-TERVET: ŐK NYÚJTANAK MENEDÉKET A HIDEGBEN A MENEKÜLTEKNEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: DOBSI VIKTÓRIA
2017.12.21. 

Flashmobokat szervez egy 20 ezernél is több tagot számláló brüsszeli kollektíva a belga főváros Maximilien parkjába esténként, hogy megvédjék a rendőri zaklatástól az ott gyülekező, gyakran több száz menekültet. A csoport nemcsak azt akadályozza meg, hogy a rendőrök elkergessék a külföldieket, hanem ételt is osztanak, és magánlakásokban biztosítanak szállást a téli hidegben.

Szerda este újra rekordgyorsasággal lépett fel az a „polgári platform”, amely segítséget és szállást is nyújt a menekülteknek, írja a belgiumi francia közösség közszolgálati médiájának honlapja. A Brüsszel központjában található Maximilien park környékén este negyed 9 körül került sor egy rendőri akcióra – valamivel 9 óra előtt jött a riasztás a kollektíva Facebook-oldalán: „Mindenki a parkba!!! Szövetségi rendőri akció, 3 teherautó, 1 busz; CSATLAKOZZATOK hozzánk!”

A felhívás nyomán több tucat önkéntes érkezett a parkba, és az RTBF tudósítása szerint a helyi lakosok nagyon gyorsan megoldották a jelen lévő külföldiek elszállásolását. Miközben néhányan a rendőri igazoltatás helyszínéről tartották őket távol, mások megszervezték a több autóval történő szállítást is, hogy lehetőleg mindenki a melegben töltse el az éjszakát.

Az RTBF több cikket is szentelt az utóbbi hetekben a Maximilien park környékén működő segítő csoportnak, amely csaknem minden este étellel, szükség esetén szállással és más eszközökkel támogatja az itt gyülekező, gyakran több száz embert. A park stratégiai helyen található: nem messze van a menedék kérelmeket befogadó hivatal, és az északi pályaudvar, ahol jelentős összegek fejében a csempészek esélyt adhatnak a vágyott Angliába jutásra.

A park környékén összegyűlő 3-400 ember közül sokan háborús zónákból érkeztek: Szíriából, Irakból, Szudánból. Mások „csak” a nyomor elől menekülnek, Egyiptomból vagy Eritreából. Egyesek a balkáni útvonalon jöttek, mások a Földközi-tengeren keresztül. Sokan megjárták Líbiát is, ahol jelenleg talán a legnagyobb a kizsákmányolás, kínzás, rabság és nemi erőszak kockázata az afrikai útvonalakon...

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB MALACBALHÉ: DISZNÓT VÁGTAK TANÓRA ALATT EGY ISKOLA UDVARÁN

HVG ONLINE
Szerző: GERGELY ZSÓFIA
2017.12.22.

Újra egy disznóvágás generál felháborodást, ezúttal egy tapolcai iskolában: alsós gyerekek szeme láttára perzseltek-daraboltak fel egy disznót a suli udvarán. Volt olyan gyerek, aki állítólag sírva ment haza, más egyszerűen otthagyta a tanítási időben zajló programot. Az igazgató szerint az állat már nem élt, különben sem volt kötelező a részvétel, az oktatáskutató viszont így sem ajánlja tradíció felelevenítését ilyen sajátos helyszínen. A feldolgozott disznót végül a tanári kar a karácsonyi ünnepségen elfogyasztotta.

A felirat és a politikai felhang elmaradt, de pedagógiai vitát generált a tapolcai Bárdos Lajos Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézményében hétfőn lezajlott program: tanítási időben disznóvágást rendeztek az iskolában. „Alsós gyerekeknek kellett végignézni a disznó darabolását, az egyik másodikos sírva mesélte, hogyan dőlt a leölt állatból a vér. Hogyan történhetett ez meg szervezetten, egy iskolában, az igazgató és tanárok közreműködésével?” – fordult a hvg.hu-hoz egy névtelenséget kérő, de az iskolát közelről ismerő helyi férfi. Elmondása szerint az egyik panaszkodó gyerek még tanítás után is teljesen a történtek hatása alatt volt, korábban ugyanis még nem látott ilyesmit.

Sikerült beszélnünk egy szülővel, akinek valamivel idősebb gyerekei járnak az intézménybe, nekik nem kellett tanórán lemenniük, de mivel a szünetben kimentek az udvarra, szintén látták a malac darabolást. Szerencsére őket nem rázta meg a látvány, de szintén furcsállták, azonnal el is mesélték otthon, mi volt aznap a suliban és milyen szag terjengett...

ITT OLVASHATÓ

MEGCSINÁLTUK AZ ULTIMATE AUTÓSKÁRTYÁT, KARÁCSONYOZZON VELÜNK, ORBÁNNAL MEG ROGÁNÉK HELIKOPTERÉVEL!

INDEX
Szerző: BOHUS PÉTER, SZARVAS
2017.12.22.

Ha úgy érzi manapság, hogy Déjà vu-je van, és minden, ami történik, az már megtörtént egyszer, akkor a hiba nem az ön készülékében van. Ez itt a kő kemény 80-as évek. Welcome! De ne küzdjön ellene, ne csüggedjen. Mint mindenben ebben is ott van a jó. A Kövér Lászlói értelemben vett emberi. Találjuk meg ezt a jót a mában.

Ami a 80-as években szerethető volt, azzal most sem tudunk nagyon mellé lőni. Emlékeznek például az autóskártyára? Hát mi lett azzal az elmúlt húsz-huszonöt évben? Szertefoszlott, de az élmény megmaradt.

Biztosan megvan mindenkinek a Mindent Vivő Lolate (Lola-T), a zöld Wartburg, vagy éppen a Simca 4 CV. Hogy mit is jelentenek az autó utáni számok, betűk, sosem volt érdekes, hiszen magukról az autókról amúgy se sokat tudtunk, a jó részükről még azt sem, hogy egyáltalán léteznek-e (Apal Corsa, ugye?).

Hogy is tudhattunk volna! A rendszerváltás előtt egy Skodára is 10 évet kellett várni, és akkor a Zsiguliról még szó sem esett. A választék a magyar autópiacon ennyi volt: Trabant, Wartburg, Moszkvics, Dacia, Skoda és Lada és persze a Kispolszki. De nekünk ennyi már akkor sem volt elég, muszáj volt az autóskártyából továbbképezni magunkat. Tudtuk, hogy a Mercedes Benz 200 SEL 6,3 hengereinek a száma 8, vagy hogy a Jaguar XJ 12 305 lóerős...

ITT OLVASHATÓ

A REZSICSÖKKENTÉS MÁR HÉTFŐ ÓTA MEG VAN VÉDVE

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2017.12.22.

Visszatérő szólama a magyar kormánynak, hogy az EU-s intézmények diktátumokkal terrorizálják Magyarországot, és ez ellen harcolni kell. 

Orbán Viktor miniszterelnök leginkább nemzeti ünnepekkor szeret párhuzamot vonni a Magyarországot egykor megszálló Szovjetunió, és a mostani Európai Unió között. Az EU-s intézmények ritkán reagálnak erre, ha rákérdeznek valamelyik emberüknél, akkor arról szoktak beszélni, hogy de hiszen Magyarország nem alávetettje, hanem tagja az EU-nak, és a közös szabályok meghozatalába minden szinten beleszólhat. Rendszeresen mutogatják azt a statisztikát is, ami szerint a magyar kormány az unió tanácsában 95 százalék feletti arányban támogatta a többségi javaslatokat az utóbbi években, úgyhogy furcsa lenne arról beszélni, hogy a magyarok diktátumoktól senyvednének.

Az egyik legnagyobb magyar őrjöngés (különösen tavaly év végén és idén tavasszal) arról szólt, hogy „Brüsszel” el akarja venni a rezsicsökkentést. Rögtön az „ide akarják hozni Soros György kottájából a bevándorlókat” fenyegetés után ez volt a második legtöbbet sulykolt riogatás.

Volt itt minden: aláírásgyűjtés, nemzeti konzultáció és parlamenti szavazás is. Orbán Viktor arról beszélt, hogy „fel kell venni a vértjeinket meg a sisakot, és be kell lépni a sorompóba”, míg Németh Szilárd azt állapította meg, hogy Brüsszel „kiverné a magyar emberek kezéből" a rezsicsökkentés lehetőségét...

ITT OLVASHATÓ

DE MORTUIS

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2017.12.21.

Ha már előkerült egy szeptemberi bejegyzésem Gyurcsányról, és ha már abban név nélkül (mert undort keltő neveket sosem írok le, legalábbis ritkán) megemlítettem az akkori elsőszámú tisztségviselőt, azt a cserfes szépasszonyt, aki azóta (mit tesz isten) fideszes lett mint az általam elsőszámú gyanúsítottnak tartott hangfelvétel tolvajt, akkor jussunk még eggyel beljebb. (Lehet, hogy az országgyűlési házmesterek nem az első számúak a címkórságban? Mindegy, úgy is tudják, kiről van szó, csak Gyurcsány nem hajlandó kimondani a nevét, lehet, hogy ő is undorból?)

Mielőtt folytatom, ideidézem egy közel négy éves bejegyzésem részletét (egy akkori újságcikk néhány mondatával kezdődik):

„Bár a választások előtt pár héttel a titkosszolgálatok két öszödi jelentést is nyilvánosságra hoztak, továbbra sem tudjuk biztosan, hogy ki volt az eredeti kiszivárogtató. Az egyetlen kapaszkodót egy zavaros előéletű kalandor interjúja jelenti, aki 2009-ben Bolíviában meghalt. Ő Gyurcsány Ferencet vádolta, de gyanúba keverte a teljes fideszes vezérkart is, bizonyítani viszont alig tudott valamit.”
Mi az, ami bizonyítható? Egy tény bizonyosan, és abból kiindulva elég messzire el lehet jutni. A tény: az akkor hivatalban lévő miniszterelnöknek egy zárt körben elmondott beszédéből kivágtak néhány mondatot, ezzel elérték a hamisításnak azt a ritkán elérhető eredményét, hogy a teljes beszéd értelmének éppen az ellenkezőjét sikerült közvetíteni. Honnan közvetítettek? A közszolgálati Magyar Rádióból.
A közszolgálati Magyar Rádió elnöke bűncselekmények, még egyszer mondom: bűncselekmények sorozatát követte el. Ezeknek a bűncselekményeknek a következményei (ezzel is foglalkozik a büntetőjog) előre láthatók voltak. Ezek a következmények a megsértett paragrafusok büntethetőségét szinte felmérhetetlen mértékben súlyosbították, mert nemcsak egy embert tettek tönkre, hanem egy ország életét határozták meg. Az ország a polgárháború szélére sodródott, az anyagi és főképp az eszmei kár ugyancsak felmérhetetlen.
Történt valami a Magyar Rádió elnökével? Egy közönséges közokirat hamisítás büntetési tétele három év. Aminek nincs különösebb következménye, általában saját haszon szerzésének érdekében szokták elkövetni. Az három év. A fenti bűncselekmény (ami csak egy a sorozatból) mennyi? Kérdezte ezt valaha valaki?
Amikor ez a rádióelnök a hivatalába került, amikor „megválasztották”, a szocialisták voltak kormányon. A kuratóriumi elnökség elnökét és többségét az MSZP adta. A rádióelnök a kuratóriumi elnök jelöltje volt, a szocialisták követték az elnököt, a fideszesek meg csak hátradőltek, és elégedetten figyelték, amint a kuratóriumi elnökség teljesíti a kívánságukat, az ölükbe helyezi a Magyar Rádiót.
Ha a „kiszivárogtatás” idején én vagyok a Magyar Rádió elnöke, először meghallgatom, mi van azon a CD-n, az „anyag” meghallgatása után azonnal hívom a miniszterelnököt, felszabadítok egy stúdiót, és az adás megszakításával kapcsolom a Rádió addigra mozgósított két legjobb riporterét, akik megcsinálják az újkori magyar történelem egyik legrázósabb és legsúlyosabb riportját, élőben és azonnal, mielőtt a „kiszivárogtatók” elmennek máshová. Tettem volna ezt azért, mert ez volt akkor a teendő, pusztán szakmai szempontból vizsgálva a dolgot, nem is volt lehetséges mást tenni. A büntetőjogi szempont bennem akkor fel sem merült. Mellesleg nem voltam kormánypárti. Akkor sem. Emberpárti voltam. Azóta is. Legföljebb könnyebben viseltem el azt, ami akkor volt, mert a szocialistákról sok rosszat lehet elmondani, de hogy embertelen, agresszív, fasisztoid despoták volnának, azt nem. Ahhoz is tehetségtelenek.
Fentiekre számos tanúm van, le is írtam, ellenőrizhető, nem most találom ki.
Ugye nem kell mondanom? Semmi sem úgy történt volna, ahogyan akkor a mindenre elszánt ellenzék eltervezte, amiben a cinkos rádióelnök bűnsegédi bűnrészesként vett részt, nagy egyetértésben a kuratórium elnökével..."

ITT OLVASHATÓ

ISTEN VELED MAGYARORSZÁG

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KASZA LÁSZLÓ
2017.12.20.

Másodszor búcsúzom. Először 1956. november 28-án, az osztrák–magyar határon fordultam vissza egy akkor már üres őrtorony lábától, és mondtam: „Isten veled, hazám, amint lehet visszajövök.” Most Magyarországtól búcsúzom, mert ami itt van, az már nem az én hazám. Értelmemnek és érzelmeimnek egyaránt idegen. Tudom, hogy ide már csak legfeljebb látogatóba jövök vissza. Akkor, 56-ban, menekültem. Menekültem az orosz katonák, az őket behívó, a forradalmat leverő Kádár megtorló diktatúrája elől. Most önszántamból megyek. Tiltakozásul az ellen a rendszer ellen, amely ma itt uralmon van. Akkor két hónap alatt kétszázezren mentünk. Most, az utóbbi hét évben több mint félmillióan hagyták el az országot. Nem hiszem, hogy az utolsók között vagyok. Amikor először mentem, tizenkilenc éves voltam. A nagy bizonytalanságba indultam. Nem tudtam, mit hoz a jövő. Most, nyolcvanévesen tudom, hogy család, unokák, biztos egzisztencia vár. Mégis ez a szomorúbb, sokkal szomorúbb búcsú. Nem egy országtól – a magyar hazámtól búcsúzom.

Akkor egy idegen diktatúra elől menekültem. Annak csak a végrehajtói voltak magyarok. A mait magyarok hívták életre, magyarok gyakorolják. Ezt a rendszert autokratának, parancsuralmi rendszernek nevezni: eufémia. Közérthető magyar neve diktatúra. Modern, XXI. századi európai diktatúra. Ez persze különbözik a múlt századiaktól. A diktatúrák is változnak. Már Kádár diktatúrája is más volt, mint Rákosié. Tömeges kivégzések, bebörtönzések, deportálások csak az elején voltak. De változatlanul nem volt többpártrendszer, jogállamiság, sajtószabadság. Ezek hiányában az is diktatúra volt. A mai magyar rendszerből is hiányoznak a parlamenti demokrácia ezen ismérvei. Ez is diktatúra. Akkor is az, ha vannak a Fidesz mellett jelentéktelenségbe szorított, szorult pártok. Akkor is az, ha van még néhány szabadon működő hírközlő szerv, de a média kilencven százaléka a kormánypropagandát mondja, sugározza. És kössük ezt a diktatúrát is névhez, mint Horthyét, Rákosiét, Kádárét. Ez Orbán Viktor diktatúrája.

Ez számomra személy szerint azért is tragikus, mert ennek a diktátornak egykor én is támogatója voltam. A rendszerváltás előtt – mint a Szabad Európa Rádió munkatársa – számos műsort készítettem a demokratikus ellenzékről, amelynek akkor része volt az Orbán vezette Fidesz is. Vele először személyesen 1988-ban, Londonban találkoztam. Ő akkor Soros-ösztöndíjjal (amelynek megszerzésében nekem is volt kis szerepem) Oxfordban tanult. Kért, hogy rádiónk támogassa a Fideszt, mert Kádár hírközlő szervei hallgatnak a létezésükről is. Szívesen tettünk eleget kérésének. Percekkel a párt hivatalos alakuló kongresszusa után telefoninterjút készítettem Münchenből két megválasztott vezetőségi taggal, Szelényi Zsuzsannával és Fodor Gáborral. (Mindketten az elsők között voltak, akiket Orbán elüldözött a pártból.) Amikor a választások előtt már akkreditációval dolgozhattam Magyarországon, Orbán és Deutsch Tamás az én magánautómmal járt napokig választási körútra, mert a Fidesznek akkor még nem volt semmije. Én is elkísértem Orbánt Egerbe, Pécsre és több más városba. Beszédeiről, a gyűlésekről riportot készítettem, véleményét több interjúban rögzítettem. Tehát lehetőségeimhez mérten támogattam.

Először 1992 februárjában támadt nézeteltérésünk. Ott voltam azon a parlamenti ülésen, amikor Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány kereszténydemokrata közoktatási minisztere elpanaszolta: „amikor a kereszténydemokrata oldalról valamilyen vallásos vagy az egyházzal kapcsolatos megnyilvánulás hangzik el, akkor itt mögöttem a frakcióvezető elkiáltja: imához, vagy énekeljük el a Himnuszt”. Fidesz-képviselők rendszerint hosszan harsogták utána a „csuhások, térdre, imához!” felhívást. A folyosón megkérdeztem Orbántól, hogy ez mire jó. Válaszára pontosan emlékszem: „A választóink ezt akarják hallani. Te negyven évig nem voltál itthon, nem tudod, hogy itt ateista generációk nőttek fel. Nekik a papok csuhások. Utálják őket egyházukkal együtt. Nekünk ők a választóink. Ők ezt akarják hallani.” Orbán akkor büszke volt ateista voltára.

És ma? Ugyanaz az Orbán mondja: „Isten kegyelmének megnyilvánulása, hogy keresztény, hitvalló kormánya van ma Magyarországnak.” Ő magát „Isten kegyelméből” tekinti miniszterelnöknek. Úgy, mint a Habsburgok és Horthy. A diktátorok – a kommunisták és nácik kivételével – a múltban is, ma is igyekeznek biztosítani maguknak az egyház támogatását. Vlagyimir Putyin rendszeresen filmezteti magát templomban, amint az első sorban hányja magára a keresztet. Legutóbb még gyóntatója nevét és fényképét is közzétetette. Nálunk, a véres megtorlás évei után a kommunista Kádár is igénybe vette az egyház támogatását. Lefizette, beszerveztette a főpapok jelentős részét. Lékai és Paskai püspökkari elnökök idején a püspökök jelentős része beszervezett ügynök volt. (Kaptak érte autót, külföldi utazást.) Megvalósult az, amit Bulányi György piarista szerzetes történelmi előzményekre célozva a „trón és oltár szövetségének” nevezett. Kádár politikáját ezen a téren is folytatja Orbán. Támogatóra talált a magyar püspöki kar számos tagjában, mindenekelőtt annak elnökében, Erdő Péterben. Mint tudjuk, a főpap az „embercsempészés” gyanújától tartott, ha teljesíti Ferenc pápa felhívását, hogy minden plébánia fogadjon be lehetőségeihez mérten menekülteket. Kiss-Rigó László szegedi püspök pedig azzal intézte el a felhívást, hogy „Ferenc pápa nem ismeri a szegedi helyzetet”. De persze vannak olyan főpapjaink is, aki megfogadták a pápa tanácsát. Ilyen Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, aki megnyitotta a kolostor kapuit a menekültek előtt. Vagy Beer Miklós váci püspök, aki szentbeszédekben, interjúban biztat az irgalmasság keresztény elvének betartására a menekültek esetében is. És egyre több fiatal pap tesz hitet szószékről, magánbeszélgetésekben Ferenc pápa tanácsa mellett.

Nem így „Isten kegyelméből” való miniszterelnökünk, aki úgy „védte a keresztény Európát”, hogy kerítést épített a menekültek elé, és megtagadta befogadásukat. A miniszterelnök ezzel a politikával tovább mélyítette a bennünket a Nyugattól elválasztó szakadékot, amelyet nyolc év alatt megásott. Újabb lépéssel távolított el bennünket attól a Nyugattól, amelyhez tartozónak vallottuk magunkat ezer éve. Szerintem ez Orbán legnagyobb, a nemzet ellen elkövetett bűne...

ITT OLVASHATÓ