2017. november 2., csütörtök

NEM VÁLASZOL, NEM KÉPVISEL

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2017.11.02.


Megmondom, mi a baj Dömötör Csabával. Nem az, hogy surmó. Hanem az, hogy az ő surmósága lényegében nem is az övé, hanem rendszertünet, a demokratikus intézményrendszer leépülésének tankönyvi példája.

Amikor Dömötör Csaba Demeter Márta 11 különböző kérdésére egy levélben válaszol, és ebben az egy levélben egyetlen, surmóságában is tökéletesen értelmetlen (és pont ettől értelmes) választ ad, akkor látjuk a legjobban, hogyan is működik ez a fideszes világ – és hogyan sérti meg a jogállamiság alapjait.

Demeter Márta ugyanis elég fontos kérdéseket tett fel: lényegében 11 különböző módon próbálta megtudni, hogy mi is a helyzet ezekkel a letelepedési kötvényekkel. Nyilván érzékeny kérdés ez, hiszen milliárdos biznisz a kivételezetteknek (szevasz, Rogán Antal!), miközben ömlik, árad, hömpölyög a menekülteket megbélyegző gyűlöletpropaganda, de 20 ezer kötvényvásárló „letelepedett” minálunk, ellenőrizetlen háttérrel. És nagyjából 13 milliárd forintos kárt okozva ezzel az államnak – azaz közvetve nekünk, adófizető polgároknak. És talán az már mégiscsak jogos kérdés ezügyben, hogy hogyhogy nem akar erről mivelünk a magyar állam konzultálni, amikor debezzeg a Soros-tervről viszont igen?

Igen, nyilván vannak nemzetbiztonsági kérdések, amikről jobb, ha nem tudunk. De bízzunk annyira Demeter Mártában, hogy amúgy tudja, mit kérdezzen, mit kérdezhet, mi az az információ, amivel valóban kell, hogy a magyar állampolgárok is tisztában legyenek.

Tegye fel a kezét, aki úgy érzi, a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban megfelelően tájékoztatva van.

Dömötör Csaba ezt a lehetőséget húzta át egy cinikus tollvonással. Igazából teljesen felesleges minősíteni a módot, ahogy az LMP-s Demeternek küldött válaszában az LMP-t gúnyolja – óvodás módszer ez, utoljára akkor volt menő, amikor a homokozóban ment a vita a körteformáért...

"MAGUNKRA LETTÜNK HAGYVA" - KIAKADTAK AZ ORVOSOK AZ ÚJ RENDSZER MIATT

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2017.11.02.


Még mindig van olyan rendelő, ahol nincs megfelelő eszköz, a patikák pedig küzdenek. Az ellátás működik ugyan, de akadozik.

A november 1-jei munkaszüneti napon rajtolt az utóbbi évek egyik legnagyobb egészségügyi vívmánya. Az EESZT, vagyis az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási tér igazi próbája csütörtökön van: a már éles rendszert ekkor kezdik el használni az egészségügyi dolgozók, és ekkor találkoznak vele a betegek is.

Még kedden cikkeztünk arról, hogy a november 1-jei élesítés előtti nagy hajrában, kapkodva küldték ki a rendelőkbe és a patikákba az e-személyi olvasó eszközt, amit rendőri segítséggel az Állami Futárszolgálat juttatott el a ledöbbent érintettekhez a hétvégén.

Úgy tűnik azonban, a hajrá nem sikerült jól:

a 24.hu értesülése szerint még mindig vannak rendelők, ahova nem érkezett meg a kártyaolvasó, így ott nem is tud elkezdődni a betegek adatainak felvétele a rendszerbe.

Azt a 24.hu-nak nyilatkozó orvos sem tudta megmondani, mi ilyenkor a teendő:

"Őszintén szólva, fogalma sincs erről senkinek. Egész egyszerűen nem viszi fel az adatokat."

Ráadásul forrásunk arról is panaszkodott, hogy számukra még mindig elérhetetlen az EESZT információs telefonszáma, így segítséget nem tudnak kérni. Pedig lenne kérdésük az orvosi szoftver beszállítóhoz is, de ők is elérhetetlenek. „Magunkra lettünk hagyva” – fogalmazott elkeseredetten...

L. RITÓK NÓRA: EGY HELYI DESZEGREGÁCIÓS KEZDEMÉNYEZÉS TAPASZTALATAI: BIHARKERESZTES, KOMÁDI, BERETTYÓÚJFALU

EZREDVÉG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2017.11.02. 



Bevezetés

A Berettyóújfalui Járásban, ahol az Igazgyöngy Alapítvány dolgozik, korábban is jelen volt egyes településeken az iskolai szegregáció, többnyire települési szegregációhoz is kötődve. Ilyen például Hencida, ahol a településen a növekvő számú roma lakosság – és ennek hozadékaként a roma gyermekek létszáma – az iskolában spontán szegregációt eredményezett. Élve a szabad iskolaválasztás jogával először a nem cigány szülők vitték el gyerekeiket a szomszédos települések valamelyikére az ottani általános iskolába, később ehhez kapcsolódtak a jobb társadalmi státuszú, a közösségbe sikeresebben beilleszkedett cigány családok is, akik megengedhették maguknak a másik településen tanulás költségeit.

A spontán szegregációval nem tudott megküzdeni a rendszer, a helyzet pedig romlani kezdett amikor az egyházi iskolák megjelentek a térségben. Ebben a járásban Berettyóújfalu, Biharkeresztes, majd Komádi településeken az egyházi iskolák komoly oktatási szegregációt indítottak meg azzal, hogy nem vesznek fel az iskoláikba halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) roma gyerekeket. Itt már nem beszélhetünk spontán szegregációról, mert mögötte tudatosan irányított folyamatok húzódnak meg.

Az egyházi iskolák megjelenésével a településeken – eltérő mértékben érzékelhető negatív változások indultak meg. A probléma nemcsak itt van jelen, hanem szerte az országban. Azokon a településeken, ahol minimum két iskola van – egy állami és egy egyházi – szinte mindenhol éles különbség tapasztalható a tanulói összetételben. A különbségek pedig tovább gyűrűznek, felgyorsítják a szegregációt, a település jövőképe pedig alapjaiban változik meg.

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjeként mindig is integrációpárti voltam. Eleinte hittem abban, hogy a kormány által létrehozott Antiszegregációs Kerekasztalban képesek leszünk változást előidézni. Mikor megértettem, hogy ez nem történik meg, csupán az időhúzás és a legalizálás eszközei vagyunk, felálltam ebből az egyeztetési lehetőségből. Ám helyileg tovább próbálkoztam azzal, hogy a szegregáció ellen tegyek valamit. Az időhúzást itt is érzem. Mégis, itt, szemtől szembe a problémával, a partnerekkel, valahogy jobban érthető, és talán jobban is befolyásolható a dolog. A kimenetelét illetően nem vagyok optimista. De nem hagyom abba, mert úgy tiszta a lelkiismeretem, ha mindent megteszek az esélyegyenlőségért, az alapjogok érvényesüléséért. Nemcsak a gyerekek esélyei miatt, hanem a települések, a járás, a régió jövője miatt is.

Az alábbiakban egy, a kezdeményezésemre elindult helyi együttműködés tapasztalatait írom le. Nem tanulmánynak szánom ezt az írást, nem lesznek benne szakirodalmi hivatkozások. Ugyanis nem tudományos kontextusban írom le a tapasztalataimat, hanem egy együttműködést kezdeményező civilszervezet vezetőjének szemszögéből, vállalva a szubjektív nézőpontot – inkább a folyamatot, a történetiséget, a viszonyulásokat és az elmozdulásokat emelem ki. Meggyőződésem, hogy ezek a tapasztalatok fontosak a deszegregációs folyamatok elemzése szempontjából, és építeni lehet rá ott, ahol a szegregációt a társadalmi mikroközegben nem tartják elfogadhatónak...

ITT OLVASHATÓ

DÉVÉNYI ANNA ELŐADÁSÁNAK ÍRÁSOS VÁLTOZATA

TÖRTÉNELEMTANÁROK EGYLETE
Szerző: tte.hu
2017.11.02.



Dévényi Anna: A reformáció a marxista üdvtörténetben: szabadulás a feudalizmus fogságából című előadásának írásos változata itt olvasható

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: 1917 OROSZ FORRADALMAI

TTE.HU
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2017.10.


Máig vita tárgyát képezi, hogy miért következett be forradalom 1917 Oroszországában. Elkerülhetetlen volt az, vagy csupán a véletlen műve, hogy előbb kártyavárként összeomlott a cárizmus, majd fél évvel később már a bolsevikok ragadták magukhoz a hatalmat? 
Vannak jeles történészek, akik máig a véletlen művének tulajdonítják a történteket, merthogy szerintük Oroszország, mint a majdani győztesek oldalán álló hatalom ekkor már nem nagyon különbözött szövetségeseitől. Szegényebb volt ugyan náluk, de nem annyival, hogy ez magyarázatául szolgálhatna a forradalom kitörésének. Ezzel szemben mások úgy látják, hogy az Orosz Birodalom nagyon is különbözött szövetségeseitől, de még a vele szemben álló Németországtól és az OsztrákMagyar Monarchiától is. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az I. világháború nélkül is bekövetkezett volna a forradalom, míg mások kulcsjelentőségűnek tartják az elhúzódó „nagy háború” következményeit. Az utóbbiak közé tartozik Szergej Nyefjodov, aki több tanulmányában fejtette ki erre vonatkozó álláspontját. 

Azt a koncepciót, amely ma talán a leginkább meggyőző és leginkább argumentált leírása és magyarázata az 1917-es oroszországi történéseknek. Álláspontja szerint a forradalom kitörésében döntő szerepet játszott az orosz társadalom relatív szegénysége, szociális megosztottsága, az egyes társadalmi csoportok közti súlyos jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség. Mindez pedig azért alakulhatott ki, mert az orosz társadalom nagy részét, mintegy négyötödét kitevő parasztoknak nem volt elég földje. Pedig lehetett volna, mert szántóföld a hatalmas birodalomban akadt bőven, de a parcellák nagy része a még mindig rendkívül befolyásos földbirtokosok tulajdonában volt. Hiába kezdeményezte már a XX. század elején a kor egyik legkiválóbb kormányzati elméje, a birodalom pénzügyminisztere, Szergej Vitte a parasztok nagyobb parcellákhoz juttatását, akár még azon az áron is, hogy az a földbirtokosok kárára történik, II. Miklós – a magántulajdon sérthetetlenségére hivatkozva – ezt elutasította. A parasztok ezek után – és egyéb tapasztalataik miatt – joggal gondolhatták, hogy az állam a földesurak pártján áll, ezért a földhiány miatti dühük és gyűlöletük egyre inkább rávetült az államra. Ez a mérhetetlen indulat és csalódottság fejeződött ki az 1095-1907-es forradalom nem csituló parasztlázadásaiban. De majd csak az I. világháború kiváltotta nehézségek teremtenek olyan helyzetet, hogy elégedetlenségük győztes forradalommá alakulhasson át. Az orosz állam „nagy háború” idején megmutatkozó nehézségei már korábbról is ismertek voltak, de a XIX. század háborúiban soha nem vezettek végzetes következményekhez. Nyefjodov szerint már a Napóleon elleni háború idején kiderült, hogy az Orosz Birodalom képtelen hosszú időn át háborúzni, mert annak pénzügyi terheit tartósan nem tudja elviselni. Szentpétervár szerencséjére azonban még mielőtt az állam csődbe jutott volna – 22 hónap után – Oroszország győztesként fejezhette be a Napóleon elleni háború...
ITT OLVASHATÓ

ŐSKÁOSZ: NAGY NÉPI TÉBOLYDÁBÓL SZÜLETETT A BOLSEVIZMUS

INDEX
Szerző: K. Á.
2017.10.15.



Száz éve volt a nagy októberi, de hogy pontosan mi is, nem könnyű megmondani. Forradalom? Puccs? Terrorállapot? Véletlen, háborús baleset, avagy „történelmi szükségszerűség”, ami Oroszországot sújtotta? Paraszti anarchia és a bolsevik rend születése: tobzódó terror a magyar történelemtanárok évfordulós konferenciáján.

Ha volt nagy francia forradalom, volt nagy orosz is, az 1917-es. Ennél közelebbről datálni csak önkényesen lehetne, a „nagy októberi szocialista” ugyanis, ahogy évtizedeken át szerepelt a kánonban, csak része volt egy hosszabb eseménysornak. Ez a fokozódó káosz, a kavargó anarchia időszaka; a tobzódó erőszaké, az archaikus népi indulatoké, melyre a „forradalom” címkéje csak féloldalasan, erőszakkal ragasztható rá.

De hogyan lehetne akkor leírni az egész világ sorsát befolyásoló történéseket, és mennyire tud ebben a történettudomány elszakadni az emlékezetpolitikai mániáktól? Erről volt szó a Történelemtanárok Egyletének (TTE) éves konferenciáján a Kossuth Klubban.

Bár a szakralizált, iskolai ünnepségekre egyszerűsített novhét sokáig megkérdőjelezhetetlen értelmű drámaként, nagyjából az evilági üdvtörténet csúcspontjaként tálalta a 17-es eseményeket, a rendszerváltás óta zavar van az emlékezeti erőtérben még az oroszoknál is. Ott a szovjet nosztalgiák és a cári-monarchikus rend iránti nosztalgiák elkerülhetetlenül szembekerülnek 1917 kapcsán, de a történelemnek értelmet adni akaró szokásos nagy narratívák máshol is megbicsaklanak. A társadalmi „haladás” beindítója, ha tömeges áldozatok árán is? A rend páratlanul erőszakos lerombolása? Történelmi szükségszerűség? Baleset, egyszeri kisiklás tartós következményekkel, netán szektariánus összeesküvés? Mi az orosz forradalom, és forradalom volt-e egyáltalán, mint azt a bolsevik kánon állította?


NEM VOLT SE SZOCIALISTA, SE FORRADALOM! - 100 ÉVES A KOMMUNISTA PUCCS

HETI VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2017.11.01.


A nép nem rohamozta meg a Téli Palotát, az akciót nem Lenin vezette, az Auróra teljesen mellékes szerepet játszott: az oroszországi vörös október kanonizált képe szinte tisztán kommunista mitológia. A csütörtöki Heti Válasz évfordulós összeállításában szó esik a bolsevikoknak bizalmat szavazó akkori értelmiségről és a kommunizmus továbbélő örökségéről is.

A „nagy októberi szocialista forradalom” mitológiáján nemzedékek nőttek fel a keleti blokk országaiban, így Magyarországon is. Csakhogy az, ami 1917-ben történt, egyáltalán nem volt nagy és nem volt forradalom. A vörös október mítoszai közül talán ez utóbbi a legmerészebb és a köztudatból legnehezebben kiirtható hazugság. A „forradalom” valójában a Bolsevik Párt által levezényelt fegyveres puccs volt a polgári és szocialista politikusok alkotta, ideiglenes Kerenszkij-kormány ellen.

A szovjet október-mitológia részben tényekből építkezett, részben viszont alapvető hamisításokkal dolgozott, ráadásul állandóan hozzáidomították a pártvezetés változó igényeihez. A Heti Válasz összeállításában bemutatjuk a vörös október négy legfontosabb, máig sokak által igaznak elfogadott mítoszát. Ötvös Istvánt, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagját arról kérdezzük, miben különbözött a kommunizmus más társadalom-átalakító mozgalmaktól, és hogyan roncsolta a társadalom mentalitását máig ható módon a negyven évig tartó „szellemi hiánygazdálkodás”. Osztovits Ágnes pedig azt mutatja be, hogyan kerültek az értelmiségiek a bolsevizmus bűvkörébe, és milyen kiábrándulás várt rájuk a szocializmus „szép új világában”...

NEM ELÉG KÉPMUTATÓAN SIRATNUNK A KERESZTÉNY EURÓPÁT

SZEMLÉLEK BLOG
Szerző: SZEMlélek
2017.10.31.


A reformáció 500. születésnapjának alkalmából Fabiny Tamással készült friss interjú, melyben a kereszténység bátrabb megélésére buzdít az evangélikus püspök.

S hogy miben más a félévezredes évforduló minden korábbi kerek évfordulóhoz képest a püspök szerint?

A korábbi százas évfordulók antikatolikus jellege után most, az ötszázadikon jutottunk el oda, hogy már nem a katolikusok ellen, hanem velük együtt tudunk emlékezni.

Fabiny Tamás szerint az áttörés tavaly Svédországban, Lundban történt, amikor a Lutheránus Világszövetség és a Ferenc pápa által vezetett vatikáni küldöttség közös istentiszteletet tartott.

A Magyar Hírlapnak adott interjúban a bevándorlásról is kérdezték Fabinyt, aki a Török Birodalom terjeszkedése elleni aktív fellépéshez hasonlította a ma szükséges eszközöket.

Ma sem elég, ha csak sóhajtozunk a migráció és az iszlám terrorizmus veszélyei miatt, és képmutatóan siratjuk a keresztény Európát, hanem éljük meg sokkal markánsabban, bátrabban, hitvallásosabban a kereszténységünket, és akkor esélyünk van arra, hogy nem fognak bennünket elnyomni a más vallású, identitású bevándorlók.

TGM: GYURCSÁNY ÉS A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁROK SZAVAZATI JOGA

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2017.11.02.


Gyurcsány Ferenc országgyűlési képviselő, volt miniszterelnök ismét bebizonyította, hogy rossz politikus.

Homályos célzattal aláírásokat gyűjt a pártjával (DK) együtt, hogy valamiképpen elejét vegye, hogy a külföldön (zömmel persze Erdélyben és a Vajdaságban) élő magyar állampolgárok szavazhassanak a magyarországi országgyűlési választásokon.

Valóban eléggé szokatlan, hogy olyan személyek, akik soha nem éltek valamely állam területén, nem is szándékoznak odaköltözni, nem fizetnek ott adót, stb., részt vehessenek az ottani választásokon. De az, hogy valami szokatlan, nem jelenti azt, hogy helytelen vagy értelmetlen vagy jogszerűtlen.

Akármilyen ideológiai megfontolás volt annak idején a kettős állampolgárságú, külföldön élő, magyar kultúrájú személyek magyarországi választójogát biztosító törvényjavaslat mögött, voltaképpeni tartalma világos vagy azzá vált.

A választójog tartalmát és terjedelmét a politikai (alkotmányos) közösség szabadon határozza meg. A magyarországi történelem köztársasági pillanataiban (1918, 1946, 1956, 1989-90) egyetértés volt benne, hogy a szavazati jog – jelentéktelen kivételekkel – minden nagykorú magyar állampolgárt megillet (hacsak bírói ítélet mellékbüntetésként időlegesen meg nem foszt valakit politikai jogaitól). Azt viszont, hogy ki magyar állampolgár, az alkotmányozó dönti el, esetünkben nagyjából úgy, hogy ez kiterjeszthető mindenkire, aki tartósan és törvényesen Magyarországon él, elvi különbségek – vagyoniak, felekezetiek, etnikaiak, nemiek és kulturálisak – nincsenek a jogcímek között.

Azt viszont senki nem tilthatja meg az alkotmányozó és törvényhozó hatalomnak, hogy az állampolgári közösséget kiterjessze (korlátoznia alkotmányjogi okokból – és a magyar állam nemzetközi kötelezettségvállalásai, a nemzetközi jog miatt – nem nagyon lehet, különösen nem diszkriminatívan). Az, hogy „a politikai nemzet” terjedelmét kibővítik „a kulturális nemzet” fogalmi-képzetes határáig, nem hiba, ha az állampolgárok és képviselőik úgy érzik, hogy elég szoros szálak fűzik őket azokhoz, akikre a jogot kiterjesztik, és akik – tág morális és történeti értelemben – „kiérdemelték” ezt a jogot.

Hiszen nem jogfosztás történt, hanem jogkiterjesztés – ezt pedig demokraták (olyan liberális demokraták is, mint amilyennek Gyurcsány tekinti magát) örvendetesnek szokták tartani.

Egyáltalán nem magától értetődő, hogy az állandóan külföldön lakó, külföldi állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgár (akinek a családja nemzedékek óta külföldön él, és az a szándéka, hogy továbbra is ott éljen) csak akkor rendelkezhessék szavazati joggal, ha bizonyos kötelezettségeit (adózás, katonai szolgálat stb.) Magyarországon teljesítette, hiszen jogai se teljes körűek (különösen szociális területen), bár természetesen könnyebb áttelepülnie Magyarországra, mint másoknak.

A választásokon való részvételnek van szimbolikus jelentése is, nem pusztán politikai jog: ekkor erősítjük meg „tagságunkat” az állampolgári közösségben. Senkinek nem árt meg, ha a Magyarország iránt élénken érdeklődő, a tág értelemben vett magyar kultúra részeseinek tekinthető és tekintendő emberek preferenciái is érvényesülnek a választások eredményében. Az állampolgárságot fölvett külhoni személyeknek mély érzelmi közük van Magyarországhoz – és nincs olyan politikai vagy jogi kritérium, amely a kötődésnek ezt a fajtáját tiltaná. (Hiszen más esetben ezt elismeri a jog, pl. egymáshoz érzelmileg vonzódó emberek élettársi viszonyt létesíthetnek, bizonyos esetekben össze is házasodhatnak.)...

AKKOR EMBEREK NEM FOGNAK ÚGY MEGHALNI, MINT A KIVERT KUTYÁK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2017.11.02.


...Mikor teszik szóvá már végre, hogy a magyar kormány, amelyik úgy házal a keresztény értékekkel, mint mások a lábgomba elleni kenőccsel, valójában naponta okádja telibe azt a kereszténységet, amelynek európai védőbástyájaként reflektál saját magára?

Mikor áll már ki magáért a keresztény magyar társadalom zöme és mondja azt, hogy az a kormány, amelyik az emberhez méltó élet és halál halovány utánzatát sem képes biztosítani polgárai nem elhanyagolható része számára, az ne kereszteket hurcolásszon az ócska szemfényvesztés kedvéért, hanem szálljon mélyen magába? Ne pofázzon naponta ötvenszer a keresztény értékekről az, aki a szó jelentését sem ismeri.

Ezt már nem lehet azzal magyarázni, hogy azért szarunk le mindent, mert nincs kire szavazni, úgyhogy jó lesz ez így is. Vérlázító, hogy miközben a butaságtól a fejükön keresztül áteső, közpénztalicskázó szarháziak egy év alatt megháromszorozzák az egyébként sem kevés milliárdjaikat, egy 50 milliós tételre is magasról szarik a vérkeresztény, mélykeresztény álszent kormány. Pedig csak arról lenne szó, hogy néhány tízmillió forintból méltó, tisztességes búcsút tudna biztosítani halálos beteg embereknek, akik esetenként az életüket ledolgozták ebben az országban.

Erre nem futja, nem hogy segítségre, de egy nyomorék válaszra sem. Erre viszont futja. A műanyag, ócska, büdös propagandára:


És ha meglesz a kereszt és ki lesz állítva és jól kifizetik az adófizetők, akkor megmenekül a kereszténység?

Akkor emberek nem fognak úgy meghalni, mint a kivert kutyák?

Akkor keresztényi szeretetből több kórházban jut majd emberhez méltó ellátás a betegeknek?

Akkor jobbak lesznek a PISA eredmények?

Akkor Mészáros holnaptól nem harácsol össze semmit, és amit eddig igen, azt eljótékonykodja a hospice ház(ak), öregek otthonai, árvaházak, kórházak javára?

Akkor Orbán Viktor elkezd kormányozni a hergelés helyett?

Akkor mi lesz, ha eggyel több keresztet megmentettünk az enyészettől az internacionalistáktól, a jakobinusoktól?

Akkor többé senki nem fetreng élete utolsó napjaiban a saját ürülékében, kínok és fájdalmak között?

Milyen keresztény mentalitás az, amelynek az emberi életeket szart sem érnek?

Milyen ország az, ahol egy kereszt értékesebb, mint emberi életek?

MINDENNAPI ÜGYEINK

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: RÁTESI MARGIT
2017.11.02.


Kéményügy. Nagy probléma, de nem a lényegről beszélnek.

A rezsicsökkentés szempontjából fillérek: a három kéményem évi ellenőrzése évi kb. 4000 forintba került, ez még kisnyugdíjból is kifizethető. Hanem. Húsz éve lakom a családi házban, a házon három kémény van: kettő a hagyományos, fafűtésű kandallókhoz, egy a gázcirkó önálló kéménye, a megfelelő stabil, nem flexibilis, varrat nélküli, rozsdamentes béléssel. Kéményjárda ugyan a tetőkön nincs, de mindhárom kéményen van tisztítólyuk, ami a padláson kényelmesen megközelíthető. Mivel a kandallókat csak kiegészítő fűtésre használjuk, az a két kémény évente max két hetet üzemel, és kizárólag fával, ami kevésbé kormoz, mint a szén.

Na most: a húsz év alatt egyetlen egyszer kértük meg a “kéményseprőt” (aki többnyire öltönyben, nyakkendőben érkezik), hogy nézné már meg a régebbi hagyományos kéményt, mert a kamillyuk kitisztítása után is bánatosan szelel. Az öltönyös kéményseprő így felelt: csak nem képzeli, hogy ebben a ruhában felmászok a padlásra? Így azután a párom mászott föl a padlásra, és egy kötélre erősített nehéz kővel lökte le a megtapadt kormot. Természetesen évente aláírtuk a kerítésen benyújtott “munkalapot” – mert még a kertbe sem léptek be, mondván: sietnek, nagy a körzet...

ITT OLVASHATÓ

170 EZRET SPÓROLTUNK CSALÁDONKÉNT A REZSICSÖKKENTÉSSEL, JA NEM IS...

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HAJNAL ÉVA
2017.11.01.


Újabb hazugsággal parádézik a magyar kormány, miszerint családonként évi 170 ezer forintot spóroltunk meg a rezsicsökkentés által. Továbbá a narancs tálibok szerint a rezsicsökkentésből adódó megtakarítás mértéke meghaladja azt az extraprofitot, amit a multinacionális közműszolgáltatók vittek ki korábban az országból. Ó persze agyhalottak vagyunk és mindent elhiszünk, ha ezt mind benyeljük, akkor lassan már mi is eljutunk a Fidesz szavazók szintjére.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára keddi sajtótájékoztatóján a következőket találta mondani: “Amióta huszonöt százalékkal csökkentette a kormány a gáz, az áram és a távhő árát, a magyar családok évente átlagosan 170 ezer forintot takarítottak meg a rezsicsökkentéseknek köszönhetően, összesen pedig mintegy 1100 milliárd forint maradt a családoknál 2013 eleje óta. Ez az összeg nagyobb annál a nagyjából 1000 milliárd forintnál, amit a multinacionális közműszolgáltató társaságok 2010 előtt extraprofitként összesen kivittek az országból.”

Az idióta államtitkár csak azt felejtette el, hogy ha a világpiacon több mint 50 százalékkal csökken az energia ára akkor Magyarországon miért csak 25 százalékkal csökkentettétek az árát? Ráadásul erre még büszke is a magyar kormány. Arra kellene válaszolni, hogy vajon hová tűnt a másik 25 százalék? Itt lehet agybajt kapni a korlátlan hülyeségtől...

ORBÁN NEM HÍVŐ, HIÁBA MONDJA - A JÓISTENKE ŐTET TÁMOGATJA. VÉLEMÉNY

24.HU
Szerző: TOMPA IMRE
2017.11.02.


Hiába nyomja most a prédikációit, a főminiszter nem hívő, ezt állítom, bár nem tudom bebizonyítani, ahogy ő sem azt, hogy hívő. A kereszténydemokraták gyalázása a korai rendszerváltó parlamentben, a kisztitkári és az otthoni emeszmepés múlt, a markáns liberalizmus, amivel indította politikai pályáját mind-mind nem elég bizonyító erejű, és nemcsak azért, mert elvileg bárki megtérhet időközben, hanem ‘hogyúgymondjam’ ontológiailag nem bizonyítható, hogy nem hívő, ahogy az sem, hogy hívő,hiába mondja, hogy élete legbensőségesebb pillanatait a protestáns zsoltárok éneklése jelentette,itt csak az ő állításaira hagyatkozhatunk logikailag, és hát az ő állításai nem képeznek kellően szilárd alapot ahhoz, hogy elhiggyük neki, hogy hívő… A rendszerváltást követően először 1998-ban vett részt istentiszteleten emlékezetem szerint, mertakkor már más volt a célközönség, a vallásos, alacsony iskolázottságú, idős vidéki választók halmaza.

Ezért, bár a hírek szerint mindig nagy energiát fektetett abba, hogy el is higgye, amit épp’ mond, tkp sajnálom őt, mert nem lehet könnyű. A célért, a hatalomért folytatott folyamatos kampányban minden megnyilatkozása e kampányt szolgálja, ezért szenteskedik most, és gondoljanak bele: milyen nehéz lehet hitetlenként vallásos szónoklatokat nyomni. Szegény, szegény főminiszter úr.

A szónoklat tehát a bő kétmilliós tábornak szól,és működik, ami e bázis szerint a főminiszter szavait igazolja, mármint hogy a jóistenke őtet támogatja, mert rekordmagasságokba emelkedett a kormánypártok támogatottsága, hiába kívánja a népség-katonaság kábé kétharmada, hogy az állampolgárai zsírján szép gömböcszerűvé hízott főminisztert vigye el az ördög oda, ahova való.

NEM AZÉRT, MERT CIGÁNY. AZÉRT, MERT MORÁLIS HULLADÉK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2017.11.02.


...Ha van megmagyarázhatatlan, vagy túlságosan is megmagyarázható, ám a nyilvánosság elől gondosan, évtizedekre eltitkolt tragédiája ennek az országnak, akkor mind közül az egyik legsötétebb és legijesztőbb történet az, ami Farkas Flórián személyét kormányokon, elveken, pártszimpátiákon átívelően körbelengi.

A fenti gyomorforgató szemelvény még mindig a Lungo Drom 27. születésnapi bulijáról való, és Balog Zoltán sokmindenminiszter fogai kerítésén át szökellt bele a helyszínre buszoztatott biodíszlet orcájába.

Miután a körbebiztosított rendezvényre – amelynek résztvevőit letiltották arról, hogy szóba álljanak a sajtóval – csak a kormányhoz közel álló nemmédiumokat engedték be, és miután az MTI tudósítása meglehetősen finomítva hozta nyilvánosságra az elhangzottakat (mondjuk, így is pont elég durva volt), ízlelgessük egy kicsit Balog beszédének fenti részletét. Amelyet – mivel akkora nagy sikertörténet a romák felzárkóztatása, hogy csak a sajtó kizárásával lehetett tortát vagdosni a jól megérdemelt ünneplés jegyében – egy úgynevezett titokban készült felvétel örökített meg.

Összehasonlításképpen teszem ide, hogy az MTI olvasatában Balog fenti mondanivalója ezt jelenti:

– partnernek, egyenrangú félnek kell tekinteni a cigányságot, és hibás az a politika, amely tettesként vagy áldozatként tekint a romákra;

– kirekesztés helyett összetartozásra, politikai felelőtlenség helyett felelősségre egymásért és saját magunkért, megosztottság helyett együttműködésre van szükség;

– akit alaptalanul vádolnak, azt megvédik.

Mivel eléggé nyilvánvaló, hogy már megint a csúsztatások, a féligazságok és a valóság bizonyos részeinek elhallgatása köszönt vissza az állami közpénz hírügynökség munkájában, tisztázzunk néhány dolgot.

Farkas Flórián botránymentes éveiről változatlanul azt lehet tudni, hogy az általa alapított „Híd a munka világába” foglalkoztatási szövetkezet, amelynek már 2015 augusztusa óta a leghátrányosabb helyzetűek – elsősorban romák – számára kellene folyamatos továbbképzési- és munkalehetőséget biztosítania, szinte teljes egészében túlárazott, indokolatlan presztízsberuházásokra verte el az erre a célra elnyert európai pénzt.

A program 2,5 milliárdos összköltségvetéséből 1,6 milliárdot követelt vissza az Országos Roma Önkormányzattól maga Balog Zoltán és az Emmi, hét lungo dromos országos roma önkormányzati képviselőt gyanúsítottként hallgattak ki(=rabosítással járó kihallgatás) éppen a szülinapi buli előtt 11 nappal, a költségvetési csalás gyanújával zajló nyomozás részeként, és Balognak erre még mindig az a mondanivalója, hogy ma Magyarországon Farkas Flóriánt azért támadják, mert cigány.

Ugyanezt a gyalázatos poént Lázár János már tavaly márciusban is elsütötte, amikor a Farkas viselt ügyei iránt érdeklődő újságírót rasszistázta le szemet forgatva, álmegrökönyödve. Miközben tudható volt, hogy Farkas Flórián díszcigány aláírása szerepel több gyanús szerződésen, miközben a rábízott milliárdos nagyságrendű pénzeknek nyoma veszett, a magyar kormány rendre rasszizmussal vádolja azokat, akiket jogosan érdekel, hogy ennek az országnak az élén miért bűnözők állnak.

Balog meg az utókor kedvéért írjuk ide:

Farkas Flórián nem azonos a cigánysággal. Akik Farkas Flórián mocskos ügyleteire kíváncsiak, azok nem támadják Farkas Flóriánt, pláne nem támadják a cigányságot bármilyen ügyben, hanem jogosan elvárják, hogy a közpénzzel visszaélő bűnözőgyanús egyéneket (nemzetiségtől, vallástól, cipőmérettől függetlenül) vonják felelősségre ebben a nagyon is konkrét ügyben.

A vérkorrupt, gyáva, a mindenkori kormányokhoz lelkiismeretfurdalás nélkül dörögölőző Farkas Flórián sorstársának lenni nem dicsőség, lelkészminiszter úr! Mint ahogy az sem ad büszkeségre okot, hogy Farkas Flórián tisztességére Farkas Flórián a tanú.

Senki nem állította, hogy a cigányok kivétel nélkül lopnak, csalnak, hazudnak, ellenben Farkas Flórián áldásos tevékenysége önmagában bizonyíték a lopásra, csalásra, hazudozásra.

A társadalom egy részét (az úgynevezett álliberálisokat balogul) lerasszistázni csak azért, mert a kormány elhatárolódás helyett a vállára emel egy olyan embert, aki felesleges és túlárazott ingatlanberuházásokba, túlfizetett vezetők örömébe, indokolatlan felújítási munkákba és belsőépítészeti tervezésekbe, a csillagos eget rugdosó rezsi- és karbantartási költségekbe, szemet gyönyörködtető faliórákba és faliképekbe, vagy darabonként 1 milliós mikrohullámú sütőkbe öli a cigányság felzárkóztatására szánt pénzeket, aki még az életrajzában is hazudik, azt bizony nagyon is megalapozottan vádolják. Nem azért, mert cigány, hanem mert egy morális hulladék.

Azt mondani a cigányoknak, hogy azért kell tisztességesnek lenniük, mert őket jobban figyelik, mint másokat, lehangoló képet fest arról, hogy miféle erkölcsiséggel rendelkező emberek irányítják ezt az országot. Tisztességesnek lenni nem azért kell, mert megfigyelik az embert, hanem mert aki a köz képviseletére vállalkozik, a köz pénzét kezeli, az nem lehet egy közönséges tolvaj. Vagy legalábbis nem lehetne.

Sajnálatos látni, hogy Farkas Flórián enyves, ragacsos kezének szorongatása mellett mennyire kiskorúként tekint a kormány a cigányságra. Borzasztó látni, hogy még mindig ott tartunk, hogy egy nagypályás bűnözőnek felmentést nyújthat az, hogy ő cigány. És egy cigányt csak alaptalanul lehet vádolni, vagy sehogy. Balog vérlázító megállapításaiból két dolog következhet: a Fidesz-kormány vagy egytől egyig Farkas-szindrómában szenvedő, a közbizalomra méltatlan erkölcsi hullák gyülekezete, vagy ez az ember gátlástalanul zsarol egy egész országvezetést. A midenkori országvezetést. Nem tudom, melyik a rosszabb...

LAKNER ZOLTÁN: HA ÍGY AKARJA, ÍGYLESZ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2017.11.02.


Ma is olvasható a Demokratikus Koalíció Facebook-oldalán a pártelnök 2013. október 23-i beszéde és annak legfontosabb üzenete: „Egységes ellenzéki blokkra van szükség Orbán legyőzéséhez: közös programmal, közös miniszterelnök-jelölttel, közös listával, közös egyéni jelöltekkel.” Az összefogás-skandálásról nevezetessé vált Műegyetem rakparti nagygyűléshez képest hírértékű, amit négy évvel később Gyurcsány Ferenc nyilatkozott: a DK-nak és az MSZP-nek az egyéni választókerületi jelöltállításról kell megállapodnia, „nem a közös listáról és nem a közös miniszterelnök-jelöltről”.

A közös lista ügyét a volt miniszterelnök márciusban ejtette, Botka Lászlóra hivatkozva, akinek feltételét, hogy a listán Gyurcsány ne szerepeljen, a DK érthetően elutasította. Ennek egyenes következményeként jelentette ki Gyurcsány pártja kongresszusán, a DK „megértette, hogy Botka László vezetésével az MSZP önálló listán fog indulni”, „ha így akarjátok, így lesz”. Miközben nyilvánosan elengedte – elengedhette – saját korábbi követelését, arra is figyelmeztetett, hogy a demokratikus oldal minden választókerületben csak egyetlen jelöltet állíthat.

Ez azonban nem magyarázza, miért utasítja el a közös listát és miniszterelnök-jelölést a korábban ezt követelő politikus, holott az őt kizárni kívánó Botka már nincs az országos pályán.

Gyurcsány 2013-ban pontosan azzal a koncepcióval szemben hirdette meg a minden közös politikáját, amit 2017-ben ő maga képvisel. Négy évvel ezelőtt ugyanis a Mesterházy–Bajnai-megállapodás külön listákról és koordinált egyéni jelöltekről szólt, meg arról, hogy majd a győztes ellenzéki lista vezetője lesz a miniszterelnök. Akkoriban a DK-s politikusok, a párttól teljesen független „hobbiblogok” és a közösségi médiában aktív hívek indulatosan kritizálták a koncepciót, amelynek ma szószólói.

A DK ugyanis akkor csak a harmadik párt volt a közös listát illetően egyáltalán szóba jöhető körben, és a „két nagy” a DK mellőzésében Gyurcsány végzetes meggyengítésének lehetőségét látta. A DK nem hagyta magát, az pedig az MSZP és az Együtt kudarca, hogy törekvésük nem járt sikerrel. Azt azért megjegyezhetjük, hogy a közös lista és közös miniszterelnök-jelölt négy éve még elvi tételként szerepelt a DK repertoárjában, ma meg már a pártelnök szerint „teljesen mindegy”, van-e listás együttműködés, vagyis a gyakorlatban: nincs.

Azért is figyelemre méltó ez a változás, mert Gyurcsány volt, aki az együttműködés távlatait illetően is a legmesszebbre ment. Egységes demokrata pártot vizionált, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ennek a feltételei nem állnak fenn. Ha azonban újraolvassuk az erről is szóló 2014. augusztusi Népszabadság-cikkét, akkor azt látjuk, hogy az egységes párt létrejöttéig szervezeti közeledést javasolt a partnereknek, például pártuniót, közös pártelnökséget. Gyurcsány ma csupán annyit mond: „lazán, ellentmondásosan, de erre megy a világ”...

ÜGYES-BAJOS DOLGAINK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
- SZABADPOLC
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2017.10.27.


2018. január 1-jétől gyökeresen megváltoznak azok a szabályok, amelyek alapján elintézhetjük ügyes-bajos dolgainkat, hivatalos elnevezéssel: hatósági ügyeinket. Új törvény, az általános közigazgatási rendtartás [rendtartás] váltja fel a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásokról szóló törvényt [hatósági szolgáltatás törvénye], megváltoztatva mindent, amihez eddig „hozzászoktunk”. A két törvény szabályozási filozófiája is eltérő. A hatósági szolgáltatás törvénye kódex, átfogóan szabályoz. Rendelkezéseitől más jogszabály csak felhatalmazása alapján térhet el. Ezzel szemben a rendtartás számos kérdés meghatározását „mellőzi”. Ágazatonként születhetnek megoldások, kiegészítő szabályok, növelve a rejtélyes megoldások számát.

A hatóság rejtélye

A hatóság dönt az ügyfél jogairól, kötelezettségeiről, eldönti a jogvitát, megvizsgálja, történt-e jogsértés, igazolást állít ki valamely tényről, állapotról, adatot igazol, nyilvántartást vezet. De ki a hatóság? Ez nem derül ki a rendtartásból: „hatóság az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet, önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki.” Mi a különbség a hatáskör gyakorlására történő feljogosítás és a hatáskör gyakorlására történő kijelölés között? Egyik lehetséges megoldás: a hatáskör gyakorlására feljogosított kijelölhet mást, aki a nevében eljár? Vajon a rendtartás miért nem határozza meg az illetékes hatóságot? A törvény indokolásából megismerhető az ok: „A törvény a hatóság fogalmának meghatározása során (...) nem részletezi, hogy (...) a jogalkotó milyen szervezetet és milyen feltételekkel ruházhat fel hatósági hatáskörrel. Ezt a törvény a mindenkori közigazgatás-politika feladatává és felelősségévé teszi, egyedi mérlegelést téve lehetővé a jogalkotónak, és nem állít tételes jogi korlátokat, feltételeket az ésszerű hatáskör-telepítés elé. (...) Minderre tekintettel a törvény sem a hatóságra, sem a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságra, sem pedig a felügyeleti szervre vonatkozóan nem tartalmaz mögöttes kijelölést.”

Az ügyfél rejtélye

Ki lehet ügyfél? Az, akinek jogszerző képessége van, illetve az, akinek a terhére kötelezettséget lehet megállapítani? Polgárjogi értelemben az embernek a fogantatás pillanatától kezdődően lehetnek jogai és kötelezettségei, így ügyfél is lehetne. Ügyfél lehetne minden olyan szervezet, amelyet az állam jogképesnek elismer. A rendtartás nem így szól: „Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.” Mi a gond ezzel a meghatározással? Hívjuk segítségül a törvény indokolását: a rendtartás „csupán” annyiban tér el a hatósági szolgáltatás törvényétől, hogy a „jogos érdek tekintetében – elsősorban jogalkalmazási okokból – egyértelművé teszi, hogy kizárólag az üggyel kapcsolatos közvetlen érintettség jöhet tekintetbe az ügyféli minőség szempontjából”. Így minden ügyben mérlegelheti a hatóság: a hozzá forduló csupán érintett vagy közvetlenül érintett?
...

SEMJÉN IFJÚ TANÍTVÁNYAI CSAK FELJELENTENI TUDNAK

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2017.11.02.


Természetesen ismét az ügyészség politikai kesztyűsbábként való használatának esete forog fenn. Azt senki nem gondolja komolyan, hogy az átláthatóságot hírből sem ismerő Semjén-tanoncok saját fejéből pattant ki, hogy feljelentsék a civileket.

A valósággal amúgy is hadilábon álló Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (Iksz) elnöke csütörtökön bejelentette: feljelentette azokat a civileket a főügyészségen, akik nem tettek eleget eddig a megbélyegző civil-törvény által rájuk rót kötelezettségüknek.

Mielőtt komolyabban belemennénk a hír boncolgatásába, érdemes megnézni, mely civil szervezetek vették fel a "külföldről támogatott" jelzőt, miután Orbán elfogadtatta a törvényt parlamentjével. Csak mazsolázunk, de bárki megnézheti a teljes listát itt:

– WWF

– SOS Gyermekfalu,

– Magyar Ökomenikus Segélyszervezet,

– Magyar Vöröskereszt,

– Csányi Alapítvány,

– Levegő Munkacsoport,

– Baptista Szeretetszolgálat,

– Máltai Szeretetszolgálat,

– Budapesti Fesztiválzenekar.

Nagyon úgy tűnik, sikerült megbélyegezni a "Soros-szervezeteket".

De térjünk vissza a Semjén-tanítványokhoz.

Az akciójuk egyetlen értelme: a választási kampány során vastagon lehessen tovább sorosozni, szidni a civileket, amiért nem politikusok. (Nacsa szerint ugyanis csak az szólhat bele a közügyekbe, akinek erre a néptől származó felhatalmazása van – vagyis a professzionista politikusoknak. Mondjuk ezen az alapon nem pontosan tudjuk, hogy akár ő, akár a KDNP egyetlen képviselői is hogyan meri szóra nyitni a száját. A pártra ugyanis legalább másfél évtizede a kutya sem adott le egyetlen szavazatot sem.)...

NEM ÉRTEM MÁR MAGYARORSZÁGOT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő Ádám
2017.11.02.


Ádám öt éve költözött Angliába, és a kezdetek messze voltak attól, hogy diadalmenetnek nevezzük őket. Igaz, utólag már lehet röhögni a Rejtő-figurákat idéző egykori lakótársakon (különösen a férfin, aki egy konyhaszéken lakott), a furcsa szakácson és társaikon, de azért menet közben ezek kevésbé viccesek. Ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) noha néha eszébe jut a hazaköltözés, de amikor otthon jár (mint a beszélgetés készültekor is) mindig rájön, hogy jobb neki a szigetországban. (A fotókat is ő készítette, köszönöm neki.)

Miért döntöttél úgy, hogy külföldre mész?


A legfontosabb érv az volt, hogy a szakmámban már nem tudtam létezni Magyarországon, nem engedték, hogy hiteles legyek, és ha ezt elveszítem, akkor az egész pályafutásomnak annyi.

A másik, hogy 37 évesen olyan korba értem, amikor még megtehettem ezt a lépést. Mindig bennem volt a határátkelés iránti vágy, de vagy bátorságom, vagy megfelelő indíttatásom, vagy pénzem nem volt elég. Akkor viszont ott volt az a pont, hogy elmegyek külföldre és új életet kezdek.

Miért pont Angliát választottad?


Mert volt valaki, aki segített. A helyzet ennél azért bonyolultabb volt, hiszen voltaképpen én is egy mentőöv voltam neki. Tönkrement a kapcsolata, és azt gondolta, ha én kimegyek és ott vagyok mellettük, akkor ez segíthet. Végül nem segített, ők szétmentek, mind a ketten hazaköltöztek, én meg ott maradtam egy shared flatben, ahol 24-en éltünk egy egyfürdőszobás, két vécés lakásban. Én a padlásszobában laktam egy spanyol fickóval, aki nem fürdött…

EZ A FIDESZ EGYIK LEGSÚLYOSABB INTÉZKEDÉSE A NYILVÁNOSSÁG ELLEN

BERKECZ BALÁZS BLOGJA
Szerző: BERKECZ BALÁZS
2017.11.02.


Az Orbán-rezsim szinte minden közterületi reklám elhelyezését megtiltja, kivéve az utasváró, a kioszk és a közművelődési célú hirdetőoszlop esetét. Ezzel vége a multiplakátoknak, a házfalra festett hirdetéseknek, a kirakatra ragasztott fóliareklámoknak, a ledes kijelzőknek, a fényszalagoknak és minden más közterületi reklámnak. Az Együtt keresi annak lehetőségét, hogy a piaci versenyt, valamint a vélemény- és szólásszabadságot súlyosan korlátozó közterületi reklámokról szóló fideszes jogszabályt európai uniós versenyhatóságnál támadja meg.

A közterületi reklámokat teljesen a fideszes önkormányzatok kézi irányítása alá helyező jogszabály rossz a kis- és középvállalkozásoknak, de az ellenzéki véleménynyilvánítást is teljesen ellehetetleníti. Ezzel szemben nem szab gátat a kormányzati propagandadömpingnek, de akár a polgármesterek közszolgálatinak hazudott, valójában politikai kampányainak.

Az Együtt álláspontja szerint a Fidesz által elfogadott és az elmúlt időszakban hatályba lépett közterületi reklámokról szóló jogszabály egyáltalán nem a települések érdekeit, illetve településképét védi. A kormány valójában a Fidesz érdekei szerint kívánja újraszabályozni a piacot, illetve újraosztani a plakáthelyeket szerte az országban. Ezt Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke mondta csütörtökön egy közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón.

Szerintünk a központilag vezérelt átalakítás egyaránt rossz a piaci versenynek, valamint a szólás- és véleményszabadságnak, hiszen az ellenzéki pártok egyáltalán nem férhetnek hozzá hirdetési felületekhez, de a piaci hirdetéseket is érdemben korlátozza az új jogszabály.

Az Együtt elkezdte a Párbeszéddel közösen a felkészülést a 2018-as választási kampányra, és azt tapasztaljuk, hogy 100 hirdetéshelyből gyakorlatilag csak 25-30 hely hozzáférhető egy ellenzéki párt számára. A többi hely vagy Fidesz-kézben van, vagy fideszes strómanok, vagy a kormánynak lekötelezett felületgazdák irányítása alatt áll. Éppen ezért az Együtt keresi annak lehetőségét, hogy milyen európai uniós versenyhatósághoz lehet az ügyben fordulni.

A településképet egyáltalán nem szolgáló fideszes jogszabály nemcsak a hirdetési felületeket forgalmazó médiacégeket, illetve óriásplakátokat érinti. A rendelkezés szerint ugyanis még egy kis üzletben, például egy pékség kirakatában sem helyezhető ki egy üdítőital-plakát vagy akár egy molinó sem. Nem beszélve a mozgó óriásplakátok korlátozásáról.

Ráadásul a településkép törvény szerinti rendeletalkotásra kötelezett önkormányzatok nemcsak a jogszabály minimális előírásait tartják be, hanem olyan pluszrendelkezéseket, szigorításokat és helyi reklámadókat is beiktatnak, amivel a polgármesterek, helyi fideszes politikusok teljesen a kézi irányításuk alá vonják a közterületi reklámokat...

MI LENNE, HA BEMUTATNÁ AZ EGYÜTT ÉS A MOMENTUM, MILYEN A KOMPROMISSZUMKÉSZ POLITIKA?

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2017.11.02.


Kisebb politikai botrány van abból (persze ez megint egy elég értelmiségi ügy), hogy Fekete-Győr András abban az egyéni körzetben indulna el, ahol Juhász Péter is (egyébként 4 éve Schiffer András indult itt). Mi lenne, ha a két párt kötne egy fair dealt ebben az ügyben?

Juhász Péter iszonyatosan sokat dolgozott az V. kerületben. Nem tudjuk, mennyire lenne esélyes ebben az EVK-ban, de azt tudjuk, Rogán Antalt nem indítják ellene. Tehát valamennyi esélye van. Ugyanebben a körzetben indulna Fekete-Győr András a Momentum pártelnöke, aki biztosan szavazatokat vinne el Juhász elől ebben a körzetben.
Mi lenne, ha a két párt megpróbálna egy olyan megállapodást kötni, amelynek révén Juhász esélyei is növekednének, és a Momentumról is lekerülne az a vád, hogy Juhász ellenében a Fideszt segíti?

Mi lenne, ha Fekete-Győr András visszalépne. Egy listavezető (erre ugyanis a pártelnök esélyes) egyébként se tud a saját körzetében annyira kampányolni, neki az egész országot járnia kell. Cserébe pedig az Együtt mondjuk visszalépteti Nyíri Gábort, a párt jelöltjét a budapesti 5-ös számú választókerületben, ahol Soproni Tamás a Momentum másik elnökségi tagja indulna. Esetleg az Együtt jelöltjét a 4-es számú választó kerületben, ahol Benedek Márton, Göncz Árpád unokája indulna a Momentum színeiben? Még csak az se kell mondani, hogy támogatják a másik jelöltet, csak bejelentik, nem indulnak abban a körzetben...

TROLLOK ÉS A POPULIZMUS - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2017.11.02.


A Kreml a magyar politikára gyakorolt befolyásáról közöl hosszú elemzést a Szvoboda, Szabadság Rádió ukrán portálja, a Krim Realii. A cikkhez Szijjártó Péter pár napja tett bejelentése adta az apropót, miszerint Magyarország megvétózta a soron következő Ukrán-NATO Bizottság ülését, mert Ukrajna sérti a kisebbségiek nyelvhasználati jogát az új oktatási törvénnyel.

Jöttek a trollok és a hírt a magyar közösségi oldalakon szétrollkodták – állítja a Krim Realii cikke. Ami azért is érdekes, hisz Magyarország most nemcsak lélekben, hanem politikájában is közös vonásokat mutat az oroszokkal. S akkor vajon milyen érdeke lehet a Kremlnek a trollokkal. Az ügy hátterének megértéséhez Krekó Péterrel, a Political Capital vezetőjével készítettek interjút. A Krím annektálása és a 2015-os menekültválság óta több mint 100 Facebook profil jelent meg, amelyek a Kremlhez és a Fake News kategóriájához köthetők, és ezek a kormányzati médiában megjelenteket erősítik, ám a korábbiaknál sokkal szélsőségesebb véleményeket közölve. Ennek médiasúlyát a 90 %-os kormányzati sajtó mellett mindössze 10 %-ra becsüli Krekó. És beszálltak ők is a Soros-terv-féle propagandába.

Arra az ellentmondásra is felhívja a figyelmet, amit Orbán Viktor az október 23-i megemlékezéskor hallottunk: azaz az oroszokat egyetlen szóval sem említette 56 kapcsán, ellenben Brüsszelből irányított propagandáról bőven szólt. Az egykori antikommunista Orbán megváltozott, s Magyarország gyakorlatilag orosz ellenőrzés alá került. Így terjesztik azt a tévhitet is, hogy a nyugati globalizáció vereséget szenvedett, de Magyarország rátalált a helyes útra, másik hajóra szállt fel. Nevezetesen az oroszra. Tudatos kampány folyik az Európai Unió ellen, amely a közös ellenség lett. Orbánék szintén követik az orosz média-politikát, amikor oligarchákkal felvásároltatnak neves sajtóorgánumokat, hogy saját befolyásuk alá helyezzék. Nem beszélve a civil törvényről, ami szintén orosz példára született meg. Illetve a CEU elleni harcról, ami Putyin februári látogatása után indult be. S ha bizniszről esik szó, akkor itt van Paks 2, amellyel Oroszország az uniós energiapolitikát akarja megbontani, s a maga javára fordítani.

Az utóbbi években erősen átrajzolódott a választói térkép Európában, amely egyértelmű fenyegetést jelent a liberális demokráciák számára. Franciaország és Hollandia ezt megúszta, ám Európa többi országában továbbra is emelkedőben a populizmus – írja a brit Market Mogul online gazdasági folyóirat. A populizmus térnyerése a 2008-as bankválsággal kezdődött. A globalizmus ellenesség táplálta növekedését, majd nagy lökést adott neki a 2015-ös migránsválság, ami mind a mai napig tart. Ennek legegyértelműbb példáját adja Kaczynsi és Orbán Viktor, s hasonló helyzet van kialakulóban a cseheknél is Andrej Babis megválasztásával. Igaz, teszi hozzá a szerző, ő messze van a magyar és lengyel nacionalizmustól. Ez vezette a brit választókat is a Brexitig, a németeket a rasszista AfD pártig és az osztrákokat, akik Sebastian Kurzot segítették a hatalomba.
Az Unió későn reagált a tömegek igényére, és most igyekszik váltani: a megszigorító intézkedések helyett támogatja, amit többségükben ezek a populista kormányok is: a globalizmusból nem profitálók között kell újraosztani a megtermelt javakat...

MIT MŰVELT AZ ORBÁN-KORMÁNY? - 1. RÉSZ (2010)

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: ADORJÁN GYÖRGY
2017.11.02.


A második és a harmadik Orbán kormány Nemzeti együttműködésnek és összetartozásnak hazudott nyolc évének emlékezetes pillanatai. Az internet híven megőrzi azokat az eseményeket, melyeket az olvasó becses figyelmébe ajánlok most a miheztartás végett...

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) egy magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete. 1990-ben az első szabad választáson a legtöbb szavazatot szerezve négy évig a kormánykoalíció vezető pártjaként két miniszterelnököt adott az országnak. Eredetileg markánsan jobboldali, de több ideológiai áramlatot magába fogadó párt. (Wikipédia) A 2010-es választásokon aztán, mivel a Fidesz ravasz politikai taktikájának eredményeképpen szavazóbázisa összeomlott, már be sem került a parlamentbe.

Aztán jött máris a hűségnyilatkozat, melyben kormányrendelet írta elő, hogy minden kormányzati épületben ki kell rakni bekeretezve, legalább 50-szer 70 cm-es méretben az Országgyűlés által június 14-én elfogadott nyilatkozatot, amely ezekkel a szavakkal kezdődik: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.” De ez még nem volt elég. (A Kormány 1140/2010. (VII. 2.) Korm. határozata a Nemzeti Együttműködésről szóló 1/2010. (VI. 16.) OGY politikai nyilatkozat egyes középületekben való kihelyezéséről, online hozzáférés: Magyar Közlöny 2010. 112. szám.) A határozat nem írja elő kötelezően a többi hatalmi ág képviselőinek a nyilatkozat kifüggesztését, hanem kérték tőlük, hogy tegyék ezt meg. Ide tartoztak: az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészségek, az ombudsmani hivatalok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzatok. (Wikipédia)...

A NÉPBUTÍTÁS KELL A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁHOZ, DE AZ ELFOGULT DILETTANTIZMUS SEM ROSSZ?

CIVILHETES
Szerző: PROF. DR. LAKATOS GYULA
2017.11.02.


A kormány két súlyos bűnt követett el a magyar gazdaság és társadalom ellen.

Az egyiket az első kormányzása idején, amikor 2001–02-ben megduplázta a minimálbért.
A másikat a második kormányzása idején, 2011–12-ben az egykulcsos adó bevezetésével.
Ez két egymással ellentétes hatású intézkedés volt, a gazdasági kormányzat részeg rángatása. A minimálbérek „feltolása” összenyomta a vállalati bérskálákat, lerontotta az ösztönzési rendszert és károsan érintette a foglalkoztatást. Az alacsony termelékenységű szektorokban, a tőkeszegény vállalkozásoknál munkahelyek sokasága szűnt meg az intézkedést követően.
A költségvetési szempontokra figyelő bérkaptafa hozzájárult egyes országrészek elszegényedéséhez.
A torzulást némileg korrigálta a 2002–06. év közötti bérkiáramlás, amikor szocialista kormány alatt 30%-kal nőttek a reáljövedelmek.
Majd jöttek a költségvetési megszorítások, a 2008. évi válság, amire igen rossz válasz volt 2011-ben az egykulcsos adó bevezetése.
Az átlag felett keresőket preferálta, egy olyan időszakban, amikor éppen a közepes és az alacsony béreket kellett volna rendezni. Közben újabb kihívás jelent meg a közmunkás réteg megnövekedésével. Még inkább a munkaerő kivándorlásával.
A Fidesz–KDNP kormány nehezen megbocsátható „bűne”az egykulcsos adó bevezetése.
A társadalmi szolidaritást háttérbe szorító durva intézkedésnek a pusztító társadalmi hatását még sem a közgazdaságtan, sem a szociológia nem tárta fel.
Két következményét látjuk makroszinten: az egyik az elszegényedés, a másik pedig az egyenlőtlenségek növekedése. Rejtve maradt viszont, hogy egyes ágazatok, térségek, társadalmi csoportok milyen hátrányokat szenvedtek el, hogyan romlott a versenyképességük és miként veszítették el az életben maradás esélyét négy év alatt.
A népbutítás volt a kormány „gazdaságpolitikája”!

FIDESZ-KÖZELI VÁLLALKOZÓK IS MEGVETETTÉK A LÁBUKAT A HETEDIK KERÜLETI ROMKOCSMABIZNISZBEN

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2017.11.02.


A Matolcsy-család üzleti előkóstolóját, Száraz Istvánt, és a NER vendéglátós frontemberét, Zsidai Royt is megtaláltuk az erzsébetvárosi bulinegyed kocsmaüzemeltetői között. Arra kerestünk magyarázatot, vajon a fideszes kerületi vezetésnek miért éri meg konzerválni a háborús helyzetet a kocsmák és a kerület lakói között, miközben utóbbiak egyben a választóik is, a felkapott romkocsmák éves mérlege pedig nem mindig tükrözi a népszerűségüket.

Előzmények

Kurvák, dílerek, randalírozás – állandósult a káosz a bulinegyedben, menesztették a rendőrkapitányt

Bulinegyedek Európa nagyvárosaiban: a lakóké vagy a turistáké a város?

Az első hét hónap bűnügyi adatai nem tükrözik az erzsébetvárosi bulinegyedben kialakult áldatlan állapotokat

Hetek teltek el azóta, hogy a budapesti VII. kerület önkormányzatának képviselőtestülete arról határozott: népszavazással dönthetnek a lakók a helyi kocsmák nyitva tartásáról. Még a hónap közepén kérdeztük az önkormányzattól, hogy a jegyző mikorra tervezi kiírni a szavazást, de egyelőre nem kaptunk választ.

Az Élhető Erzsébetvárosért Facebook-csoportba nemrég posztolta Oláh Lajos DK-s politikus a fővárosi kormánymegbízott állásfoglalását népszavazásügyben. E szerint a voksolás szembe menne a kereskedelmi törvény 2013-as módósításával (lex Rogán), miszerint a világörökségi városrészekben rendőrségi jóváhagyással üzemelhet vendéglátóhely 24 óra után is. Bármikor is tartják meg és bármi lesz is az eredménye a helyi népszavazásnak, György István kormánymegbízott írásba adott „szakmai álláspontja” kérdésessé teszi a végrehajtást.

A legénybúcsú-turizmus és vadhajtásai ellen tiltakozó lakók eddig is időhúzásként értékelték a népszavazás ötletét, mondván, nem csak a belső-erzsébetvárosiak, de az egész kerület szavazna, így pedig könnyen érvénytelen lesz a voksolás. A képviselőtestületben, bár a polgármestert a Fidesz adja Vattamány Zsolt személyében, a kormánypártnak nincsen többsége. A mérleg nyelve a Jobbik, amelynek képviselője, Stummer János ezúttal a Fidesz mellé állt a helyi ellenzék ellenében...