Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2017.10.04.
Már megint tele van a net ezzel a gazellaarcú gázszerelővel, akinek az arcáról és a tekintetéből egy gazella értelmi képességei olvashatók le.
Átfutott az agyamon, miért éppen ezt a rémületesen primitív kétlábút választotta a szájnyalogató futballista. Az kevés, hogy hasonló a hasonlónak örül, persze ez a nyilvánvaló, két büdös bunkó jól megérti egymást, egy ilyen kitüremkedéssel, mint ez a szerelő, nincs gond, ez magától értetődő természetességgel utalja át a pénzeket a megfelelő bankszámlákra, egy pillanatig sem éli bele magát abba az illúzióba, hogy a pénz az övé. Dehát jellemtelen csúszómászót bárhol lehet találni, még a jó külsejű diplomások között is. Olyasfajta gerincbajnok, mint a jónevű irodalmár elfajzott unokája, aki buta ugyan, mint a főd, de mégiscsak Nagy Britanniában szerzett diplomát, vagy a jelenlegi londoni nagykövet, aki ugyancsak bizonyította, hogy képes fényesre nyalni a megfelelőnek ítélt segget, az ilyenek azért mégis inkább hasonlítanak emberre, mint négylábú kérődzőre (ami másfelől súlyosbító körülmény, de most nem arról van szó). Vagy ott vannak a főpapok. Szinte bármelyik. Mari néninek a zsigereiben sem mozdulna semmi kellemetlen érzet, ha meglát például egy püspököt, aki közbeszerzéseket nyer. Az egyházának természetesen. Ez a gázszerelő zsenánt, ha megfogalmazva nem is, de valahol mélyen a pislákoló tudat alatt a jobbágymentalitású magyar népben ott motoszkál: miért kell egy ilyennel mutatkozni? Hiszen a mi drága miniszterelnökünk ennél sokkal jobb.
Persze, hogy nem jobb, de hagyjuk meg a zsellérízlésnek, ami az övé, és kérdezzük ismét, miért a gázszerelő?