Szerző: Darvas Ágnes és Farkas Zsombor
2017.06.06.
Nincs semmi meglepő a 2018-as költségvetési tervezet családok, gyerekek támogatását érintő részeiben. A kormány folytatja az elmúlt években meghirdetett politikáját: a munkához, foglalkoztatáshoz, rendszeres és nem alacsony jövedelemhez kötött támogatásokra szánt forrásokat (csed, gyed, családi kedvezmény, csok) növeli, az univerzális, további feltételek nélkül, a gyerek jogán igénybe vehető (családi pótlék, gyes, gyet), illetve az alacsony jövedelmű gyerekes háztartásokat célzó (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény) ellátásokra szánt költségvetési forrásokat csökkenti.
Az első körbe tartozó ellátások esetében a növekedés részben összefügg az ellátások színvonalának növekedésével (a csed átlagos összege a bérek növekedésével, a gyedé a minimálbér növekedésével nő). Ez azonban csak részben magyarázza az ezeken a területeken tervezett jelentős (28, illetve 30 százalékos) forrásnövelést. Az ellátás színvonalának változása mellett a háttérben a kormányzat születésszám emelkedésre vonatkozó, nem feltétlenül reális elvárásai, az elmúlt években bevezetett, hatásaiban kevéssé ismert gyed-extra (testvér-gyed/gyes, gyed melletti korlátozás nélküli munkavállalás lehetősége és párhuzamosan az ugyancsak közpénzekből finanszírozott bölcsődei ellátás igénybe vételének lehetősége, az egyetemi hallgatói jogviszonyhoz kötődő gyed) igénybe vételének növekedése, valamint a határon túli családok támogatásának emelkedése egyaránt állhatnak.
A költségvetési tervezet indoklása erre vonatkozóan semmilyen támpontot nem ad. Ugyanígy nem található adat arra vonatkozóan, hogy a napokban bejelentett, 2018. januártól életbe lépő „születésszám növelésre” irányuló csomag (diákhitelek törlesztésének gyerekszámtól függő felfüggesztése, csökkentése, eltörlése, illetve a jelzáloghitelek területén adott kedvezmények) – az előzetes hatásvizsgálati elemzések alapján, ha vannak ilyenek – milyen költségvetési forrásokat igényel...