KI SZÉGYENÍT LE KIT?

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. Ritók Nóra
2017.06.04.


Amikor elkezdtem ezt a blogot, azzal a szándékkal tettem, hogy egy reális képet adjak arról, milyen ma a mélyszegénység, a szegregátumok világa, és mit jelent ott esélyteremtő munkát végezni.

Eleinte sok-sok egyéni történetet osztottam meg, és sokat írtam a problémákról is. Nos, ma is sokat írok erről, de meg kellett tanulnom azt, hogy a nyilvánosság eszköz is a kezemben, amit a tudósításon kívül más célokra is lehet és kell is használnom. Lehet a nyomásgyakorlás finom eszköze, és a véleményformálásé is. Saját káromon tanultam meg, hogy vigyáznom kell azokra is, akikről írok, mert, bár neveket és településeket nem írok le, mégis, akik olvassák, felismerhetnek belőle személyeket, és innen a történetek egy települési kontextusban másféle irányt is vehetnek, mint ami nekem a szándékom volt, amikor leírtam. És ebben sok helyi érdek, torzulás is lehet, amit látnom kell. Mert nem nagyobb bajt szeretnék, hanem megoldásokat.

Az intézményrendszerben, a tanult emberek között ez kezelhető folyamat, nyilván értek így is támadások, hogy merek ilyet leírni, mit képzelek, hogy a nagyvilág előtt kiteregetem a problémát.. de mivel aki megsértődött rám, nos, épp neki voltak a történetben rossz megnyilvánulásai, így kis mérlegelés után mindenki megértette, nincs értelme továbbvinni a dolgot, mert ha nyilvános lesz, kiről és miről is van szó pontosan, melyik településen, sokkal kínosabb lesz az egész, mint a névtelenségben maradva, jelenségként olvasva a dologról. Helyileg meg mindenki tudta kiről van szó, és ez hatott arra, hogy legközelebb megfontoltabb kommunikáció legyen egy-egy intézkedés mögött, vagy értelmezze az illető jobban a feladatait, reakcióit.

A cigányok között a helyzet nem ilyen egyszerű. Az ok leginkább a szocializációban keresendő, a tanulatlanságban, abban, hogy az okok és a következmények viszonylatában egy részük számára nehezen értelmezhető az összefüggés. Nos, számtalan negatív történet maradt bennem a blogírás során, egyszerűen azért, mert azt érzékeltem (a kommentek ehhez elég nagy megerősítést adtak), ha leírom ezeket, csak tovább rontok a romák megítélésén. Mert azok, akik ugyancsak a sajátos szocializációjuk és ez irányú tanulatlanságuk miatt folyton és gondolkodás nélkül általánosítva köpnek le mindent, amiben a cigány szó szerepel, nos, ők felhangosítják a történetet, és csak a „na ugye, hogy nem megy…” erősödik tovább. Ez pedig elnyomja a sikereket, a pozitív változások hangját, mert sajnos, ma azok, akik a változásokat is meglátják és értékelik, ők halkabbak, mint az agresszívan kiabáló általánosítók.

Nos, ezért kevesebb lett nálam az olyan történet, amiben a romákkal kapcsolatos konfliktusokról írok. Meg azért is, mert ez töredéke a teljes konfliktustérképünknek. Mert ilyen is van ám… érdekes ebből a szempontból is nézni ezt a munkát, hol, kivel kerül konfliktusba az a civil, aki az integráció problémájában dolgozik. Tanulságos térkép ez is. Érdekes tükre a mai Magyarországnak. És jó alap arra, hogy az ember a kockázatokat fel tudja mérni. Mert sokra fel tudunk már készülni, azért a húsz településen végzett munka tapasztalata már mutatja, melyek az általánosan is felbukkanó konfliktushelyzetek...

ITT OLVASHATÓ

LEHET-E MA VALAKI KOMMUNISTA? - KRITIKAI ALAPOZÓ

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: KAPELNER ZSOLT
2017.06.04.

A magyar kormány önkényuralmi húzásaira az ellenzék és a sajtó általános reakciója a “komcsizás”. Eszmetörténetileg érzékeny baloldaliak ilyenkor meg szokták jegyezni, hogy ez némiképp pontatlan, hiszen a kormány a szó semmilyen értelmében nem “kommunista”, az valami egész mást jelent. De pontosan mit? Kire használhatnánk joggal a “kommunista” kifejezést, egyáltalán, mi az a kommunizmus?

A történeti kommunizmus

A kommunizmus egy 19. századi radikális baloldali mozgalomként kezdi olyan meghatározó vezetőkkel, mint Louis Blanqui vagy Karl Marx. Az első világháború végén az európai szocialisták és szociáldemokraták teljesítményével elégedetlen radikális baloldaliak kezdik magukat és pártjaikat “kommunistának” hívni. A két háború közt a Szovjetunió hivatalosan kommunista vezetés alatt kezd futni. A második világháború alatt a kommunisták meghatározó szerepet töltöttek be az európai antifasiszta ellenállásban, majd hatalomra kerültek Kelet-Európa és Kelet-Ázsia számos országában, ahol sokszor igen erőszakos autoriter rendszereket építettek ki. Ezek a 20. század végén Európában megbuknak, míg örököseik Ázsiában és néhány más helyen ma is hatalmon vannak.

“Komcsizás” közben a legtöbben erre a történeti kommunizmusra utalnak, arra, hogy a kormány intézkedései a múltszázad autoriter rendszereit idézik. Ez részben igaz, de ezzel az erővel fasisztázhatnának is, ahhoz legalább a hatalmon lévő nacionalista jobboldalnak van is valami köze.

Viszont ha rá akarunk jönni, hogy mi is voltaképpen a kommunizmus, és lehet-e ma valaki kommunista, nem elég, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a magukat “kommunistának” nevező politikai szereplők mit csináltak. Mikor ugyanis politikai meggyőződést választunk, elsősorban társadalmi-politikai alapelvek mellett kötekezzük el magunkat; az egyes történelmi és politikai figurákhoz annyiban vagyunk lojálisak, amennyiben ezekhez az elvekhez tartják magukat. Melyek tehát a kommunizmus alapelvei, mi a kommunista program?...

ITT OLVASHATÓ

NAPI EGYPERCES: A GYEREKEK EGYSZER FELNŐNEK ÉS HÁLÁSAK LESZNEK:

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Budácsik Lajos
2017.06.04.

„Én iskolám, köszönöm most neked, / Hogy az eljött élet-csaták között /Volt mindig hozzám víg üzeneted. / Tápláltad tovább bennem az erőt, / Szeretni az embert és küzdeni / S hűn állni meg Isten s ember előtt. " (Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba)

Június első vasárnapja van, a pedagógusokat ünnepeljük, mint ahogyan tesszük azt hazánkban, immár 65 éve. Köszöntjük a tanítókat, tanárokat – mindenkit, aki valamelyik oktatási intézményben azon fáradozik, hogy gyermekeink, unokáink megtanulják a betűvetést, tudjanak helyesen írni magyarul, ismerjék a szorzótáblát, felkészüljenek az élet megpróbáltatásaira.

Jómagam egy Békés megyei kistelepülésen, Kunágotán születtem, ott jártam óvodába, iskolába. Sok-sok év távlatából csak jó szívvel tudok tanítóimra, tanáraimra gondolni. Szívem megtelik hálával, amikor látom magam előtt – akkor még úgy tűnt – szigorú tekintetüket, hallom hangjukat. Mindenkiről őrzök kedves emlékeket, amelyek végigkísérnek míg élek. Egyik kedvenc tanítóm másodikos koromban sokat foglalkozott velem. Mária néninek köszönhetem, hogy jeles tanuló lettem. (Azért nem kitűnő, mert – most már bevallhatom – igen ronda volt az írásom, és hát sohasem a kézügyességemről voltam híres.)

Felsőben Pócsik tanár urat tiszteltem talán a legjobban, hiszen a kedvenc tárgyaimat – a magyart és a történelmet – tanította. De nagyon szerettem Árvai tanárnő énekóráit is. Tekintettel volt arra, hogy zenei hallásom – ugye, így mondják? – nulla volt. Ezért „énekelnem” nem kellett, elég volt, ha a dal szövegét elmondom. Az pedig sohasem okozott gondot. De a rajzot okító Szalay tanár úrra is jó szívvel gondolok. Sok-sok óráján állt mögém, s nézte, mennyire küzdök azért, hogy az adott feladatot valahogyan elkészítsem. Ilyenkor elvette a ceruzát, s pár vonallal „rendbe” tette azt, amit én odamaszatoltam. Utána a színezéssel már nem volt gondom. Neki is köszönhetem, hogy szeretem a művészetet, jártam a világ híres múzeumainak többségében.

Nem feledkezhetem meg iskolánk akkori igazgatójáról, Tóth Balázsnéról sem. Sokat fáradozott, hogy minden feltétel adott legyen ahhoz, hogy a továbblépéshez szükséges alapot megkaphassuk. Hiszen már akkor is órási különbség volt egy falusi és egy városi iskola között. Igazgató néninknek hála, mi ezt sohasem éreztük. Ha még élne, hálás szívvel csókolnám meg mindkét kezét. Így csupán szomorú szívvel kívánom: nyugodjék békében. Nagyszerű igazgatója volt az iskolánknak...

ITT OLVASHATÓ

ÜNNEPELÜNK

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: Benedikty Béla
2017.06.04.

Ma van a nemzeti összetartozás napja. Nem szeretném ezt a napot sem ünnepként, sem megemlékezésként számon tartani. Elsősorban azért nem, mert nagyon nem szeretnék nemzetileg összetartozni. Semmi módon. Háború és természeti katasztrófa esetén szoktunk vágyat érezni az összetartozásra. Meg olyankor, amikor valaki ránk ül, és megmondja, mit kell tenni, ha pedig nem tesszük, akkor annak kellemetlen következményei lesznek, úgymint börtön, koncentrációs- vagy "munka"tábor, illetve halál. Kínzással egybekötve vagy csak úgy. A létező szocializmus idején lehetett érezni ilyen összetartozásfélét. A közös ellenség tartott össze. Úgy ahogy. Olyan nagyon azért nem, ez az ország mindig alkalmatlan volt az összetartozás kinyilvánítására. A közös hőzöngés, az megy egy ideig, például Trianonnal azt ki lehet váltani, de mint tudjuk, abból soha nem lesz semmi, legföljebb jó véres bunyó.

Volt egy öreg barátom, egyszer vendége lehettem viszonylag hosszú ideig, egy Leoni nevű, néhány házas faluban lakott a Starnbergi-tó partján. Filozófiát tanított, több egyetem díszdoktoraként ment nyugdíjba, éppen egy kultúrtörténeti könyvön dolgozott, amikor nála laktam. Esténként nagyokat beszélgettünk (olykor hajnalig), Stefi, az élettársa is hihetetlenül okos volt és türelmes az általam akkor természetesnek vélt, huszonhét éves koromból fakadó radikalizmusom iránt. Az én szerencsétlen országomról ettől a két csodálatos embertől tudtam meg mindent, ami fontos volt akkor és fontos azóta is. És tőlük hallottam először, hogy egy nemzethez, egy néphez tartozni lehet jó érzés, ha annak a népnek a teljesítménye olyan, amire föl lehet nézni, ha a nemzet önképe a valóságot mutatja, ha nem akar többnek látszani, és arra sem törekszik, hogy mások maguk fölött valónak tartsák. Kicsit kacifántosan írom ezeket a mondatokat, akkor jegyeztem föl, mert nagyon tetszett, amit Georg mondott, és persze magyarul írtam le, mert annyira sosem tudtam németül, hogy azzal nagyképűsködjem, németül jegyzetelek. Ők tudták, honnan hová jutott a népük. Stefit 1940-ben vitték el Dachauba, mert ülősztrájkot szervezett, mikor elvitték egy professzorukat, akire rábizonyították, hogy kikeresztelkedett zsidó, Georg meg úgy került Mühldorfba, hogy egy hallgatója följelentette, a filozófiatörténeti előadásában nem megfelelően beszélt Nietzschéről. A háború után a két tábor között félúton, Münchenben találkoztak először, majd 15 évvel később már együtt költöztek Leoniba. Szerettek németnek lenni. Az undorból, az iszonyodásból (Stefi szavai) jutottak el odáig, sokmillió némettel együtt.

Ez 47 évvel ezelőtt volt. Azóta csak még jobb lett a helyzet. Stefi és Georg (régen meghaltak) ma még jobban örülnének annak, hogy oda tartoznak, ahol élnek. Ahol nincs napja a nemzeti összetartozásnak. Egyáltalán, semmilyen nemzeti ünnep nincs, nem tartanak megemlékezést például a világháború elvesztésének napján.

Én nem örülök annak, hogy ahol élek, ott össze kellene tartoznom. Pillanatnyilag semmi dolgom a többiekkel. A Trianont siratókkal végképp nem tudok mit kezdeni. Nem érzek fájdalmat a muhi csata napján, pedig akkor nekünk volt igazunk, mi nem bántottuk a mongolokat, mégis idejöttek öldökölni, dehát régen volt, és egy veszteségek sorozatából álló történelem minden egyes veszteségén mégsem sírhatok. Trianon is régen volt. És nem is volt igazunk. Mi rontottunk rá azokra, akik később megbüntették Magyarországot. Azt mondják, aránytalanul. Kérdezzék meg a környező országok történészeit. Hányan voltak a szerbek, horvátok, szlovákok és hányan az odacsatolt országrészeken a magyarok. Nincs igazságos békeszerződés. Amiért nincs igazságosan kirobbantott háború sem. És forradalom sem. Mert nincs igazságos erőszak. Védekezés van igazságos. De az sem erőszakkal kezdődik.

Ma van az a nap az év 365 napjából, amikor össze kellene tartoznom. Nemcsak azért nem akarok senkivel semmiféle közösséget vállalni, mert ez a nap nyílt beismerése annak, hogy az év 364 napján nem tartozunk össze, hanem mert én még mindig az iszonyodás korszakában élek. Ma éppen a nemzeti öncsalásnak ettől a változatától undorodom.

Szép ünnepet.

ITT OLVASHATÓ

MÉGNEMZETIBB SZÁJBATALPALÓ A TRIANON-JELENSÉGRŐL

A JÁTÉK NEVE: FÖLD BLOG
Szerző: dangbird
2017.06.04.

...Hogy a trianon-kérdés miért csak „jobboldali” szólam? Mert így lettek leosztva a lapok. Nincs olyan nemzeti és nemzetstratégiai kérdés, amit ne züllesztettek volna tudatosan politikai kérdéssé az elmúlt negyedszázadban (meg még azelőtt, bár akkor még csak egy hivatalos narratíva volt, azzal szemben csak a kocsmák népének dörmögése hallatszhatott).

De! Nyavalyogni „Trianonon” valóban nincs értelme. Már csak azért sem, mert a trianoni békeszerződésnek akár volt ilyenolyan záradéka, ami miatt nem is lépett érvénybe soha, akár nem, már hetven éve nincs hatályban, az 1947-es párizsi békeszerződés váltotta fel. (A 99 év után lejárós hoaxot ne is emlegessük, nyilvánvaló hülyeség.) Ha a trianoni békét szóba hozzuk, rajtunk kívül már valószínűleg senki a világon (a történészeket leszámítva) nem tudja, miről beszélünk, legfeljebb a szomszédaink – ők is csak azért, mert mi folyton emlegetjük, mindhiába.

Ellentmondásba kerültem önmagammal?

Elsőre úgy tűnhet, de csak azért, mert az ember elsősorban érzelemvezérelt lény. Az autós példára visszatérve, a szomszédomnak nincs igaza, mikor azt mondja, törődjek bele, de attól még én is fölöslegesen panaszkodok neki minden nap, attól a helyzet nem fog változni. A trianon-kérdéshez való nacionalista hozzáállás valóban inkább csak erősíti azokat a határokat, főleg akkor, ha az a szomszédok szidalmazásával is együtt jár. (Tudom, a nacionalizmusról tartozok egy bejegyzéssel, türelem. A kérdés bonyolultabb, mint hinnénk.)

Mit akarunk mi határrevízió ügyében, mikor még egy olyan népszavazás is megosztottságot okozott, ahol ad absurdum magyar embereknek kellett volna magyar állampolgárságot adni? És még mielőtt a jobbikosok és egyéb nemzeti radikálisok feje leszakad a nagy bólogatásban, nekik most jön a székestől hanyattesés:

Készek vagyunk arra, hogy a Kárpát-medence összes lakójának megadjuk a magyar állampolgárságot, nemzetiségtől függetlenül?

Hülye vagy? A szőröstalpú oláhoknak? Engedd be a tótot, kiver a házadból!

Ez esetben viszont sajnos a karmos kezes térképek mehetnek a szekrény aljába vasútvonalastul, hajózható folyamostul, furcsán beszélő gyimesi falustól. A Magyar Királyság ugyanis soknemzetiségű állam volt. Trianonnal szétszakították hét részre, viszont a maradék Magyarországgal „cserébe” kaptunk egy nagyjából nemzetállamot. Ha a Kárpát-hazát újra akarjuk egyesíteni, hozzá kell szokni a gondolathoz, hogy a nemzetállami lét a múlté. Vagy toloncoljuk „vissza” a románokat a Havasokon túlra? Azokat, akiknek az őseit a mi nemeseink hívták be ide? És a szlovákokat hova toloncoljuk, akik végig itt éltek, a magyarságból váltak le és szlávosodtak el? Mi legyen ezzel a sok millió emberrel, akiknek már az ükapáik ükapái is azt a vidéket nevezték hazájuknak, ahol ők most is élnek, méghozzá gond nélkül, harag, sértettség és feszültségek nélkül, anélkül, hogy „tolvajnak”, bitorlónak kellett volna érezniük magukat? Ennyit köszönhetnek a szomszédaink a trianoni békének, semmi többet – de ezt hogy magyarázzuk el nekik, amíg bennük száz év nacionalista agymosás dolgozik, bennünk meg a harag és a sértettség; amíg nem tudunk velük szót érteni úgy, mint akik egy sorsközösségbe hivatottak tartozni, ha másért nem – ha félreteszünk minden ember által kreált „ősi jogot” és fölösleges szkíta-dákóromán kivoltittelőbb-versengést és idősebb vagyok Szlovákiánál pólót – hát a természet vastörvényei által: a Kárpát-medence egy egységes tájrendszer, és csak egységesen működtethető hatékonyan és ésszerűen, ehhez pedig egységes államszervezet, politika és gazdasági stratégia kell.

Persze az eredeti határok visszaállítása helyett lehetséges elképzelés a nemzetiségi határok meghúzása is, csak akkor gondoljuk végig, mi lesz azokkal, akik már most is kisebbségben élnek a saját térségükben (akár magyarok, akár nem), és sehol nem jegyzett, törpe kisebbséggé válnak az új határok által, akivel a kutya nem törődik? (Nyújtsa fel az ujját, akit mostanában foglalkoztatott a magyarországi ruszinok helyzete!)

Mit lehet tehát tenni jelenleg, 2017-ben a határrendezés ügyében? A Jobbik addig-addig trianonozott az elmúlt tíz évben, hogy Vona Gábornak előbb-utóbb nekiszegezték ezt a kérdést, ő pedig mellébeszélés nélkül megadta a választ: semmit, „annak nincs realitása, sem aktualitása, hogy Magyarország visszacsatolja Erdélyt”. Realitása szerintem van, aktualitása viszont valóban nincs. Viszont ha az elmúlt 97 évben volt kétszer is aktualitása a kérdésnek, a jövőben miért ne lehetne? Elsőre csak a félsikernek is alig minősíthető bécsi döntéseket sikerült kicsiholni, melyeket sok mindennek nevezhetünk, de a kérdés rendezésének nem... na és mi a helyzet a második eséllyel, mely felett teljesen elsiklott a rendszerváltásba belerészegedett ország és a pórázon tartott Antall-kormány? Ki látta azt előre? A ’60-as, ’70-es évek globális politikai-gazdasági berendezkedése olyan stabilnak látszott akkor, valószínűleg az emberek jó része azzal számolt, hogy ez már az ő életében nem fog változni, hacsak ki nem tör a III. Világháború a két nagy blokk között. Nem tört, de valahogy aztán mégiscsak borult az egész, a piros ég találkozott a kék éggel (és lett belőle fekete), Ausztria felé a vasfüggöny hevítés nélkül elérte a 2862 fokot és elpárolgott, Jugoszlávia szétesett, Csehszlovákia szétesett, hihetetlen, de még a Nagy Szovjetunió is szétesett, mi meg átaludtuk az egészet, pedig ha valamikor, akkor lehetett volna tárgyalni a szomszédainkkal, hogy hogyan tovább. A cseh uralom alól felszabadult szlovákoktól megkérdezhettük volna, nem akarnak-e esetleg újra egy ország lenni, ahogy a horvátoktól is. A Kárpátalja ügyében maguk az ukránok jelentkeztek be, hogy tárgyalnának.

Semmi nem történt...

ITT OLVASHATÓ

BOKROS: "SOROS AZ EGYIK LEGNAGYOBB MAGYAR HAZAFI"

ZÁRÓJEL BLOG
Szerző: Zárójel
2017.06.04.

Bokros Lajosnak, a MoMa elnökének mindig különvéleménye volt a magyarországi történések megítéléseben. Gondolatai mindenképpen megfontolandók. Ezeket fejtette ki nemzeti nagytőkéseinkről, oligarcháinkról és kegyeltjeikről, Mészáros nagyúrról és a CEU-gyilkossági kísérletről.

Bokros Lajos, végzettsége szerint közgazdász. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában fejtette ki meggyőződését, miszerint Magyarországon kizárólag mesterségesen kreált nemzeti nagytőkések léteznek, ezek pedig igazi versenykörülmények között a vesztők sorában lennének.

„Nem hatékonyak, nem eredményesek, nem a piacon, nem versenyben szerezték vagyonukat, a politikai kapcsolataikat kamatoztatták csupán.”

Szerinte Orbán embere minden magyar oligarcha, akik kizárólag neki köszönhetik felemelkedésüket. Nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, nagy rájuk a kabát. Hűségük töretlen a gazdához – hiszen ez létfenntartásuk alapja – és maffiaszerűen működik az egész csapat.

Soros Györgyről úgy tartja a MoMa politikusa, hogy

„a CEU alapítója, és az egyik legnagyobb magyar hazafi, aki a saját vagyonát viszi vásárra és kockáztatja olyan körülmények között, amikor Magyarországon antiszemita és idegengyűlölő propagandát folytat egy fasiszta ideológiával megáldott kormány.”

Mészáros Lőrinccel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet: azzal, hogy bevásárolta magát abba a bankba, amely hitelt biztosít a számára, „érdekkonfliktusba” került, amit egy igazi demokráciában börtönnel „jutalmaznak”.

„Amikor Mészáros Lőrinc bankot vesz, akkor nem gyarapítja a vagyont, csak a belső elosztáson módosít, és ráadásul a megszerzett vagyon nem gyarapodik, hanem csökken.”

A videó itt nézhető meg.

ITT OLVASHATÓ

ELÉG A KÓRHÁZBÓL, JÖJJÖN A STADIONSZÉK

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: Herczeg Ármin
2017.06.04.

Szóval akkor az van, hogy orvosra nincs pénz, stadionszékre meg van. Remekül mutatja ezt, hogy miközben vígan (és drágán) épülnek az arénák, a Nyírő Gyula Kórház nyárra bezárja a fél belgyógyászatát, mert nem maradt orvosa...

Mielőtt bárki rám fogná, hogy demagóg vagyok, amikor az orvosok fontosságát hangsúlyozom, a stadionszékekkel szemben, gyorsan kijelentem, hogy szó sincs róla. Éppen arról akarok meggyőzni mindenkit, hogy mennyire helyes a kormányzati sorrend alkotás.

Először is: mennyit dumál egy stadionszék? Semennyit. Csendben elvan, esőben-hóban. Na és az orvos? Na az egy dumálós fajta. Az Istennek nem akarja megérteni, hogy modern, nem szikrázó, nem rozsdálló, nem recsegő, nem száz éves gépekkel a hülye is tud gyógyítani. Csak folyton járatja a száját, és valami Európát, meg huszonegyedik századot emleget.

Másodszor: lehet büntetlenül rugdosni egy stadionszéket? Naná! Vannak olyan drukkerek, akik már művészi szinten csinálják ezt. Ezzel szemben lehet rugdosni egy orvost? Ugye, hogy nem! Ezek annyira sértődősek, hogy a második rúgás után összepakolnak, és meg sem állnak Stockholmig...

ITT OLVASHATÓ

VENDÉGÍRÁS: JAJ, DE UNOM A POLITIKÁT!

KOLOZSVÁRI SZALONNA BLOG
- VENDÉG
Szerző: Steve Roby
2017.06.04.

A nyár első napjait éljük, lassan ránk tör a parlamenti szünet, de nem is baj, legalább fellélegezhetünk kicsit. Be kell vallanom, egy kissé elegem van már ebből a politikának nevezett bohózatból/tragikomédiából, jó lesz kimaradni ebből egy időre, de azért nem lehet nem észrevenni, hogy forrong az ország. Mit az ország, az egész Kárpát-medence nagyhaza, egész Európa.

Na, most tessék csak szépen visszaülni, visszagörbíteni a kaszát, lezsírozva eltenni a kapát, nyugság legyen! Mert bár a Kedves Vezető az idénre meghirdette a lázadás évét, most ez még nem az. De azért mégiscsak forrong az egész vidék, forrnak az agyvizek a kánikulától, izzadságtól ragacsos, büdös emberek szédelegnek mindenfelé és nem értik, miért veri őket a sors ezzel a kínzatással. No, én most elmondom, mitől van ez, mert ha megismerjük a miértet, tán könnyebb elviselni a bajt. Utánam hát, olvasó (by Bulgakov)!

A hatodik napon – olyan délután háromnegyed hat körül – az Úr morcosan nézett szét a poros műhelyben szanaszét dobált csomagolópapírokon, dobozokon. Bevillant, hogy olvasta valahol:

„Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.”

Aha! Hát egy nagy frászt, gondolta. Igaz, mindent a helyére rakott a Földnek nevezett sárgolyón, a helyére is pöccintette az űrbe, nagyjából működik is az egész miskulancia, de még ki kell takarítani és akkor lesz befejezve, akkor lehet pihenni. Nem sok kedve volt az egészhez és bár tudta, hogy „amit ma megtehetsz, megteheted holnap is”, mégsem akart ilyen kupit hagyni maga után, meg aztán tudta, amit nem maga csinál, az nem lesz rendesen megcsinálva.

Szólhatott volna ugyan néhány angyalnak, takarítsanak ki, de már régen vége volt a munkaidejüknek (mert peeersze, hogy nekik van munkaidejük, bezzeg a főnöknek), biztosan valamelyik kocsmában hétvégéznek, még az udvari söprögető angyalt sem látta sehol, meg aztán kedve sem volt szarakodni az Angyali Liga Szakszervezettel holmi túlórák, meg túlórapénzek miatt...

ITT OLVASHATÓ

NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA: TIBI ATYA LÁJKOKRA VÁLTOTTA A TRIANON-FÁJDALMAT

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2017.06.04.

"Magyar az, akinek fáj Trianon..." Dicsértessék!

– vágta oda Tibi atya a Facebook népének az alábbi képet:

A kép alatt persze elindult a vox populi (gy.k. a nép hangja), jöttek a kommentek jobbról-balról és

egymásnak estek a magyarok az Összetartozás Napján.
Kezdjük ott, hogy nem az a magyar, akinek Trianon fáj. Nem, Magyarország nem önmagával határos, ez a mondat az összes szomszédunkat vérig sérti.

Tegye fel a kezét, aki olyan házban akar lakni, ahol az összes szomszéd utálja! Na, ugye.

Úgyhogy szögezzük le gyorsan:

• Mindenki magyar, aki annak gondolja magát, aki magyarul beszél.
• A szomszédainknak konkrétan semmi köze ahhoz, hogy 1920-ban mi történt, nem is igazán izgatja őket, de jó lenne velük jóban lenni. Különben odaszaratják a kutyát az ajtónk elé. 

A (szélső)jobboldali nacionalizmus egyik szép (csúnya) példája ez, a mostmár Tibi atyától is idézhető mondat, amelyik nem úgy gondolkodik a nemzetről, mint amelyik befogadó, hanem úgy, mint amelyik kirekesztő. Amelyik eleve vastag, szögesdrótos-géppuskás-határvadászos határvonalat húz a mi és az ők közé, ahelyett, hogy azt mondaná:
aki a kerítésen kívülre szorult, az is lehet magyar.

Sőt, továbbmegyünk: lehet ember. Lehet értékes. Akármilyen nyelvet beszél és akármilyen a bőre színe.

1920-ben a kerítésen túlra szorult több millió magyar. Nem célunk kideríteni, kik ezért a felelősök, nem is akarunk rájuk ujjal mutogatni: ez van.

Nem kell szeretni, meg lehet róla emlékezni. De minek ezt úgy tenni, hogy a fél országot kizárjuk a magyarság soraiból és kvázi hadat üzenünk az összes szomszédunknak?

Tibi atya ugyanis ezt tette most a Facebookon. Épp 2000 megosztásnál jár a hadüzenet.

Azért abba érdemes lenne belgondolni, mielőtt bárki nagymagyar felzúdulásában a lájkra, vagy a share-gombra tapos páros lábbal, hogy abban az időben a kerítésről, meg a géppuskás határvadászokról nem az jutott az eszébe a jobber magyarnak (még a baloldalinak sem), hogy az valami csudás dolog.

Hanem éppen ellenkezőleg: hogy akiket akkor elszakítottak tőlünk, azok fontosak voltak nekünk. A táj is, az emberek is. A Nemzeti Összetartozás Napján a szerbiai magyarokról valahogy kevés szó esik. Vajon hogyan eshet nekik, hogy az a magyar kormány, amelyik idáig két kézzel pénzt és propagandát szórt, hirtelen felhúzott oda egy kerítést, árammal és éjjellátó kamerákkal? Kutyás-fegyveres őrökkel és tranzitállomásokkal?...

ITT OLVASHATÓ

VISSZA FOGJUK SÍRNI KÓSÁT, NÉMETH SZILÁRDOT, KÖVÉR LÁSZLÓT, DE MÉG LÁZÁRT ÉS ROGÁNT IS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2017.06.03.

...Azon kapom magam – nem először és félek, hogy nem is utoljára, hogy megint olyanok mellé kell állnom, akik mellé amúgy nem szeretnék. Sem Botka, sem Vona, sem Soros, főleg Simicska nem lakik a szívem közepében semmilyen szempontból, de ez már minden határon túl megy.

Ha belegondolok, hogy a Fidelitas – ha minden így marad – lényegében a jövő kormányának spermáját csíráját hordozza, a jeges víz önt el. Ha ezek a tehetséges fiatalok felszopják magukat a hatalomba, vissza fogjuk sírni Kósát, Németh Szilárdot, Kövér Lászlót, de még Lázárt és Rogánt is. Ezek az ifjak mindent bevállalnak, hogy közelebb kerüljenek a céljukhoz, a húsosfazékhoz. Ahogy elnézem ezt a fecnit, de elnézhetem az eddigi produkcióikat is, nem arról van szó, hogy nincsenek elveik, hanem arról, hogy bónuszként elképesztően ostobák is. Márpedig az elvtelenség és az ostobaság szívós kitartással párosítva pusztítóbb, mint bármi más. Ennek ékes bizonyítéka ez a postaládámban landoló hulladék.

Botka csak egy újabb korrupt, adóemelő szocialista. Ez aztán jól kifejtett érv, szó se róla. Sorossal, a migránsokkal és a luxusórával együtt. A Fidesznél soha a büdös életben nem volt korruptabb és kártékonyabb kormánya ennek az országnak. A Fidesz nem csökkentett adót, csak átvariálta, sokkal kedvezőbb helyzetbe hozva azokat a jómódú elvtársait, akik közel állnak hozzájuk. Adócsökkentés Andy Vajnának volt, nekünk áfaemelés jutott. Soros György pedig a fél Fideszt taníttatta, sőt, a párt indulását is ő finanszírozta. Meg lehet neki köszönni, aztán lehet kussolni.

Simicska a Fidesz embere volt 35 éven keresztül. A Fideszért dolgozott, korrumpált, fenyegetett, sumákolt. Hogy is van ez? Annyi éven keresztül végtelenül becsületes ember volt és rohadtul nem volt baj, hogy milliárdos? Most pedig baj, mert beintett a kisvasutak urának? Tényleg ennyire hülyének kell nézni egy egész országot? Komolyan úgy lehet tenni, mintha Simicskát a Jobbik találta volna fel és nem Orbán Viktorral közösen építették volna fel a maffiát? Ne vicceljünk már!

A migránsokról csak annyit, hogy a Fidesz és külön Rogán Antal eddig a percig 13 745 migránsnak adott letelepedési engedélyt Magyarország területére és további engedélykérések vannak elbírálás alatt, ami azt jelenti, hogy közel 18 000 migránst fogadtak be Orbánék az országba. Úgyhogy a migránsok miatt sopánkodó hívek nyugodtan befejezhetik a vinnyogást, mert a saját kormányuk már több, mint tízszer annyi migránst szabadított rájuk, mint ahányat a kvótaelosztással vállalnia kellett volna az országnak. És – bár ezt konzekvensen elfelejtik elmondani a szektatagoknak – a kvóta szerint ránk eső létszámú embert nem kötelező befogadni, hanem csak elbírálni a menekültkérelmüket és vissza is lehet utasítani, ha erre ok van.

Csak ugye a migránsokkal hergelni egyrészről megéri, mert a hígagyú hívő beszopja, hogy mindenki el akarja árasztani az országot büdösmigránsokkal, csak a Fidesz nem, másrészt annyira bárgyúak, hogy közben lazán maga a kormány hoz be tízszer annyi migránst és fel se fogják. A különbség csak annyi, hogy ezeken a migránsokon valaki nagyot kaszál. Tényszerűen olyan 150-160 milliárd forintot.

Most csak azt nem tudom eldönteni, hogy a növendék-fideszesek mindezzel nincsenek tisztában, mert hülyék, vagy tisztában vannak, csak éppen hazudnak, mint az anyapártjuk, pofátlanok és éppen úgy hülyének nézik az egész országot, mint a kivénült fiatal demokraták. Bármelyikről is van szó, elég keserves jövő elé néz ez az ország, ha a kontraszelektált garnitúra tovább kontraszelektálódik. Egészen a magmáig és még azon is túl. És mindenki nyugodjon meg, ezt a hülye propagandaszennyet is mi fizetjük.

ITT OLVASHATÓ

BONTSD A PANELT, NE SIRÁNKOZZ!

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2017.06.03.

Közel egy éve hitetlenkedtünk azon a bejelentésen, amit akkor még Lázár János partizánakciójának, esetleg lázálmának tartott az ország. Most azonban visszatért a panelbontás ötlete a közbeszédbe, és úgy hisszük, Lázár most már tényleg nem tágít addig, amíg legalább néhány hódmezővásárhelyi toronyházat meg nem szabadítanak a felső emeleteitől. Ahogy közelednek a választások, egyre képtelenebb ötletekkel rukkolnak elő a kormánypárti politikusok, még olyanokkal is, melyeket korábban szép csendesen visszaszívtak már.

A Fidesz jó szokásának megfelelően nem alulról építkezik, hanem felülről bont. És most nem csak szimbolikus értelemben, hanem konkrétan is. Arról van szó ugyanis, hogy Lázár János előkapta a bűvészkalapjából azt az egy éve már meglebegtetettmutatványát, mely szerint úgy lehetne segíteni a magasra nyúló panelépületek lakóin, ha a felső szinteket lebontanák, és az ott lakókat kertes házakba költöztetnék. Azért aminiszterelnökséget vezető miniszter is visszavett a lendületből, hiszen az egy éve még azt szajkózta, hogy a tíz emeletből legalább a felső ötöt le kéne túrni, ám most megelégedne a legfelső szinttel.

A visszabontásról azt mondta, hogy gondolati szinten merült fel, hogy a felső szintet, szinteket visszabontják, támogatják a kertes házba költözést, illetve az ott maradók számára a teljes korszerűsítését. Egyelőre pilotszerű visszabontásokat hajtanának végre, hogy lássák, működik-e a modell. A kísérleti bontásokat nem meglepő módon Hódmezővásárhelyen hajtanák végre. Ez körülbelül ugyanolyan hangulatú bejelentés, mint amikor Észak-Korea újabb kísérleti ballisztikus rakétakilövéseket helyez kilátásba.

Nem nehéz megjósolni, hogy nem lesz semmi a panelcsonkolásból a 2018-as választások előtt, ám arra jó a nagy habverés, hogy néhány tízezer panellakó elhiggye, van esélye a rezedaszagú kertvárosi életre, ahol nem a papírvékony falon keresztül hallja a szomszéd tinédzser kedvenc hörgős metálzenekarát, vagy az éppen aktuális tányérdobálást a felső szinten lakó antiszociális családtól. A kormányok tényleg nagyokat szoktak vetíteni választások előtt, ám ilyen jövővel kecsegtetni olyan embereket, akik a közös költséget sem tudják kifizetni, finoman szólva is otrombaság...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN STRÓMANJAI 150 MILLIÁRDOT KERESTEK A MIGRÁNSOKON

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2017.06.03.

Ha nem így lenne, ki kellene találni, hogy az európai “migránsgyűlöletet” legjobban szító, háborús menekültekkel szemben is villanyárammal töltött kerítést húzó Orbán Viktor és a strómanjai a hátsó ajtón minden korlát és ellenőrzés nélkül engedik be Magyarországra a bevándorlókat, ha “letelepedési kötvény” címén fizetnek nekik.

Orbán a folyamatban levő engedélyezési eljárásokkal együtt 17 ezer 672 migránst engedett be az országba pénzért, miközben Magyarország uniós tagságát veszélyezteti azzal, hogy megtagadja 1270 ellenőrzött menekült befogadását, sérti a nemzetközi jogot, Soros György ellen uszítja az országot, mert támogatja azokat a jogvédőket, akik a kerítésnél jogsérelmet szenvednek, s akik a sárban heteken át várakoztatott gyerekeken és családokon segíteni próbálnak.

Orbán azzal riogat, hogy a “migránsok” veszélyeztetik a “keresztény” magyar kultúrát, de aki pénzt dug a zsebükbe, az nem veszélyezteti a kereszténységet. Orbán arra hivatkozik, hogy “jogunk van eldönteni, kivel élünk együtt”. De a többes szám rájuk vonatkozik, nem a magyar emberekre, nekik van joguk eldönteni, kivel élnek együtt. S aki fizet, azzal együtt élnek, aki nem fizet, az dögöljön meg a kétéves gyerekével a határon. Ez a keresztény NER filozófiája.

Mint a Magyar Nemzet beszámolt róla, hatalmasat kaszáltak a Fidesz-közeli offshore cégek a letelepedésikötvény-programon – ez derült ki Pintér Sándor belügyminiszter válaszából, amelyet Demeter Márta független országgyűlési képviselőnek adott. Eddig 113,2 milliárd forint ütötte az offshore cégek markát, miközben az engedélyekre váró külföldiekkel együtt a bevétel elérheti a 157,2 milliárd forintot is.

A korrupciógyanús üzlet 85 százalékának a bevételét tehát egyetlen cég, a kínai ügyfelekre specializált és Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore vállalkozás a Hungarian Special Debt Fund (HSSDF) vitte. Ez az offshore cég kapcsolódik Rogán Antalhoz, amely a legnagyobb zsákmányt szerezte. Ennek oka az, hogy Rogán intézte a cég bevételét az üzletbe, s abban biztos lehet mindenki, hogy ennek a pénznek a nagyobb része Orbán titkos számláira került. Nem véletlen, hogy Orbán személye körüli miniszternek nevezte ki Rogánt, a maffiafőnök szorosabb ellenőrzés alá vonta a strómanját...

ITT OLVASHATÓ

A VELENCEI BIZOTTSÁG ELŐZETES VÉLEMÉNYÉRŐL

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Gusztos István
2017.06.03.

Az természetesen nem várható el (?) nemzetközi szervezetektől, hogy mérlegeljék: kik azok, és éppen mit művelnek, akik valamiről a véleményüket „kérik”; az eddig különböző ügyekben „beszerzett” véleményeket mennyire vették figyelembe – egyáltalán: méltatlan dolog rablóbanda „törvényjavaslatairól” véleményt alkotni…

De az igenis elvárható lett volna, hogy a „törvényjavaslattal” közvetlenül összefüggő körülményeket gondosan értékeljék, s annak alapján foglaljanak állást!

A jelen esetben, nézetem szerint, a Velencei Bizottságnak vissza kellett volna utasítania a véleményalkotásra való fölkérést. Ehelyett már-már megdicséri a „kormányt”, amiért javaslatában nem beszél „ügynökszervezetekről”, meg amiért a megfogalmazott célok legitimek…

Ugyan mi köze van bárminek is, amit ez a „kormány” indokként, célként megfogalmaz, a hatalom tényleges szándékaihoz?!

Az Orbániában még megmaradt független sajtó épp eleget írt már a civileket megbélyegezni akaró uralom valódi törekvéseiről – nem kell elemeznem hát a „törvényjavaslat” szövegét.

Szerintem a Velencei Bizottságnak sem kellett volna… Hanem..?

Hanem kicsit körül kellett volna néznie Orbániában, hogy friss benyomásokat szerezzen arról, mit is művel a „kormány”. Meg kellett volna vizsgálnia, mégpedig alaposan, hogyan is működik a hatalom terrorsajtója. Ugyan az előzetes vélemény utal erre, ám sokkal komolyabban kellett volna ezt figyelembe venni.

Mert hadoválhat Orbánia „kormánya” bármit, a nyilvánvaló tény tény marad: a civileket megbélyegző javaslat része annak a végtelenített hecckampánynak, amelynek keretében a hatalom ocsmány módon migráncsozik, antiszemita indulatokra spekulálva sorosozik, ügynöközik, bérencezik, és amelynek részeként ki akarja utálni az országból a CEU-t.

A „kormány” hangoztatott indokai, céljai és az általa folytatott szervezett, állami szintre emelt uszító hecckampányok között olyan kiáltó az ellentét, hogy az tökéletesen hitelteleníti a hatalmat. Gondoljuk meg: nem kell a majdani „törvénynek” ügynökszervezetekről beszélnie ahhoz, hogy a közvélemény „kormány” befolyásolta része ügynököknek, bérenceknek tartsa a bűnszervezet által megbélyegzett civileket… Hiszen a hatalom hosszú ideje naponta bérencező-ügynököző közlemények tucatjait teríti szét a maga undorító médiabirodalmában, terrorsajtójában; vezető politikusai is naponta, szinte óránként orrba-szájba sorosoznak-bérenceznek…

ITT OLVASHATÓ

CSAK A KISPEST NE!

ÉLET ÉS IRODALOM - PÁRATLAN OLDAL
Szerző: jos
2017.06.02.

Hamarosan megkezdi működését az Aranycsapat Emlékév Testület. Idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke kezdeményezésére dr. Szabó Tünde, az EMMI sportért felelős államtitkára április 1‑jén, Puskás Ferenc születésének 90. évfordulóján hirdette meg az Aranycsapat Emlékévet. Az emlékév a tervek szerint az új Puskás Ferenc Stadion 2019-ben esedékes átadásáig tart. Az ilyesmihez kell egy csapat, nem is akármilyen: arany. Lássuk: 

A válogatott testület elnöke idősebb Lomnici Zoltán, tagjai Fischl Vilmos, a MEÖT (Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa) főtitkára, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, ifj. Buzánszky Jenő, az Ovi-Foci sport mozgalom szervezője, Szöllősi György író, újságíró, „a magyar futballhagyomány és a Puskás-ügyek nagykövete” (utóbbi közigazgatási cafrangja a bürokratikus bornírtság nehezen felülmúlható teljesítménye, köszönet érte kiagyalójának), Kulcsár Győző, a Nem­zet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok vívó, Nyilasi Tibor 70-szeres válogatott labdarúgó. A testület titkára Tóth Balázs, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nemzetközi igazgatója. Az eseménysorozat fővédnöke Böjte Csaba ferences rendi szerzetes.

A kezdeményezés célja „a világ magyarságát összekapcsoló futballsikerek örökségének továbbadása az új nemzedékeknek, amelyek hitet, erőt, büszkeséget meríthetnek a világraszóló magyar futballdiadalokból”. Az ünnepségsorozat kiemelkedő eseménye lesz jövő év november 25., az évszázad mérkőzésének 65. évfordulója. A tervek szerint a jövőben emléknap hirdeti az Aranycsapat érdemeit.

Ámen.

A szűk másfél-két évre tervezett emlékévet celebráló testület gondosan kiegyensúlyozott összetétele garancia a mély merítésre: három egyházi méltóság (püspök, főtitkár, szerzetes), a jobbhátvéd ivadéka, olimpiai bajnok vívó, említett újságíró-nagykövet, jogász és egy, azaz egy, volt neves válogatott labdarúgó. Továbbá a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (székhely: Felcsút) egyik vezetője, persze.

Puskás Ferenc anyaegyesülete, ma­gyarországi pályafutásának egyetlen klubja, a Kispest Honvéd – az aranycsapat gerincét adó játékosok otthona, mellesleg az idei bajnok – nem
fért be a csapatba.

Eretnek ötlet lett volna.

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ ÁLTAL SZÉTLOPOTT ORSZÁG NYOMORÚSÁGA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2017.06.03.



Biztosan elfelejtettük már, pedig most, hogy a Velencei Bizottság súlyos kifogásokkal terhes véleményt nyilvánított a kormány, nagyszerűségében felülmúlhatatlan civil törvény-javaslatáról, amely véleményt a kormány – közleménye szerint – ívesen leszardos, még inkább aktuálissá vált a kormánypropagandát nyíltan felvállaló igazi álcivilekről beszélni.

Mint tudjuk, a Csizmadia-Bayer-Bencsik-Stefka-Lomniczi&Co. hivatásos békemenetelők hangzatos nevei által fémjelzett CÖF-CÖKA, közhasznúnak csúfolt, kormányseggnyaló szervezet a 100 százalékban állami, azaz közpénzből működő Magyar Villamos Művek (MVM) kifizetési listáján szerepelt tavaly. Egészen konkrétan 508 millió forintot (= több, mint félmilliárd) tehettek zsebre tavaly, amit majd idén fognak elkölteni csupa hasznos dologra. És örüljünk, hogy adót is fizetnek utána, tehát mindenki jól jár, abszolút mindenki.

A kormány válogatott szócsövei igyekeztek elmagyarázni, hogy semmi közük nincs a támogatáshoz, ráadásul nem közpénzről van szó. Lázár János mindenes első körben a parlamentben fejtette ki, hogy milyen jó hír ez, hát legalább nem a szocialisták lopták el, aztán egy óvatlan, csütörtöki kormányinfón engedte az őszinteséget kikönyökölni a száján és bevallotta, hogy természetesen közpénzről van szó.

Azt most hagyjuk is, hogy ennyi állami támogatást a legnagyobb ellenzéki pártok sem kapnak, hogy ez az összeg önmagában fele annyi, mint Soros György alapítványának összes magyarországi költése, de azt viszont ne hagyjuk, hogy a CÖF álcivilezte leghangosabban azokat, akiknek a vegzálását, sorosügynöközését a drága jó állampárt zászlajára tűzte.

A 444 vette észre, hogy az össze-vissza kommunikálás után a lakájmédia, annak is az Origo nevű pöcegödre utasításba kaphatta, hogy fasza lenne jó színben feltüntetni az MVM-et, amely természetesen kizárólag jó ügyeket támogat. El is készült egy alákérdezős hányinger-interjú Dr. Bentzik Rékával, a Magyar Villamos Művek Kommunikációs és Külügyi Kapcsolatok igazgatójával, akiben nem tudom kinek a mijét kell tisztelnünk nekünk így testületileg (de, tudom), és aki külön kihangsúlyozta, hogy a rengeteg sok nemes célt ők minden esetben saját forrásból – a piacról származó bevételeikből – fedezik. Aztán tovább csacsogott, és enyhén elszólta magát (kimásoltam, hátha eltüntetik közben):

ITT OLVASHATÓ

A POHÁR FÉLIG (PÁRISI UDVAR)

ÉLET ÉS IRODALOM - SZABADPOLC
Szerző: Torma Tamás
2017.06.02.

Ismerjük ezt: amíg romos, lepusztult, még be lehet menni, de minek. Aztán átalakul, kicsinosodik, és papíron talán még mindig be lehetne menni, de új üvegajtó teszi kétértelművé a helyzetet, esetleg áll ott egy csinos egyenruhás valaki, amitől észrevétlenül is gyengülni kezd az emberben a spontán áthatolhatnék motivációja. Tehát főcímekben száguldott végig a magyar sajtón a közlemény egy kétértelműre sikerült mondata, így az építők és a jordán üzletemberek által tulajdonolt tulajdonos Párizs Property Kft., illetve a szálloda jövőbeni üzemeltetője, a Mellow Mood Hotels jobbnak látta egy épületbejárással élét venni a rosszba forduló hírnek.

Az egész egy hivatalos közleménnyel kezdődött, aminek egy apró részlete gyorsan rémhír méretűre nőtt. Eladták a Párisi Udvart, és nem lehet majd bemenni? Egy éve kezdődött meg az építkezés, aki arra jár, láthatja a fekete forfaparavánokat, sőt az óriásdarut is, amely jó időre zsákutcává lényegítette át a Petőfi Sándor utcát. (És messzebbről azt a kiálló szintráépítést is, amelyet ügyesen hátratoltak annyira, hogy az utcáról nem látszik.) Amióta előbb privatizálják, majd felújítják (lassan tíz éve) valamelyik Klotild-palotát vagy itteni óriásépületet, érzékelhető hátsóudvar-kultúránk szolid fejlődése is: az ilyen gigaépítkezéseket már nem a totális káosz veszi körbe. A drótokkal elkerített gödrök és sitthalmok állandósított ideiglenesség kultúráját felváltotta a szeparálásé és kitakarásé, a Párisi Udvar bontását takaró álcahálók is inkább a rendezettséget kommunikálják már kifelé.

Na de ez persze nem zavarta meg honfitársainkat, hogy a lehető legpesszimistábban dekódolják az újságban megjelenő híreket. Így kapott lábra az is, hogy ha jövőre végre luxusszálloda lesz a megvásárolt Párisi Udvarból, el­veszik annak köztér jellege is.

Ismerjük ezt: amíg romos, lepusztult, még be lehet menni, de minek. Aztán átalakul, kicsinosodik, és papíron talán még mindig be lehetne menni, de új üvegajtó teszi kétértelművé a helyzetet, esetleg áll ott egy csinos egyenruhás valaki, amitől észrevétlenül is gyengülni kezd az emberben a spontán áthatolhatnék motivációja. Tehát főcímekben száguldott végig a magyar sajtón a közlemény egy kétértelműre sikerült mondata, így az építők és a jordán üzletemberek által tulajdo­nolt tulajdonos Párizs Property Kft., illetve a szálloda jövőbeni üzemeltetője, a Mellow Mood Hotels jobbnak látta egy épületbejárással élét venni a rosszba forduló hírnek.

És mi derült ki? Hogy a passzázs becsszóra marad közterület...

ITT OLVASHATÓ

BLASSZFÉMIA-TÖRVÉNY ANNULÁLVA. DÁNIÁBAN. ÁLTALÁBAN...

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2017.06.04. 

Dániában, ahol a skandináv országok közül egyedül élt törvény az istenkáromlás, a blaszfémia büntetésére,visszavonták az említett törvényt. Egy 334 éves törvényt helyezve így hatályon kívül. Miközben talán érdemes elgondolkodni azon is, hogy legutóbb egy, a Facebook-ra kitett, Korán-égetést bemutató videó kapcsán jártak el a törvény nevében.

Azért érdemes elgondolkodni ezen, mert nyilvánvalóvá teszi: általában érvényes törvényről beszélünk. Nem ez, vagy az a vallás istenének gyalázása ellen alkalmazható törvényről, hanem általában a hit megtestesítőjéről. Még akkor is, ha a törvény keletkezésekor, a XVII. században nyilvánvalóan a keresztények istenét védte eredetileg. Csak azóta a világ továbbfejlődött. Úgy általában. A jelek szerint még Európában is. Úgy általában. Még akkor is, ha vannak, akik szívük szerint Hippói Szent Ágoston egyházi antiszemitizmusának jegyében járnának el. Lehetőleg Tomás de Torquemada eszköztárával. A keresztény humanizmus jegyében. Gondolom. Úgy általában. Ha a tüzes vasat ők tartanák, és nem rajtuk hűtenék le. De leginkább akkor, ha mindezt szóban el lehetne intézni. Mert a szájukkal annyian hisznek a keresztények Istenében, hogy csak úgy dől a hangzavar a fejükből. Hazánkban mindenképpen. De talán másutt is...

ITT OLVASHATÓ

HÉT ÉRV A MAGYARORSZÁGON MARADÁS MELLETT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.06.04.

Meglehetős vihart kavart a héten az az írás, melynek szerzője 7 okot sorolt fel arra, amiért érdemes világgá menni, majd visszatérni. Akkorát, hogy válaszposzt is született rá, ez a heti blogajánló egyik kiválasztott írása. Emellett szó lesz még egy hazaút viszontagságairól, illetve megismerkedhettek egy Németországban élő magyarral.

Kezdjük akkor rögtön a reakióposzttal, amit a romantikus nevű Dr. Fejbőr rendelése blog szerzője írt, és akkor megint lehet vitatkozni..

A nyugat zöldebb kerttel rendelkezik. (Hogyne, mert ott nem kell nyírni, nem kell ápolni, nem kell rendben tartani. De kell, csak éppen nem okoz különösebb problémát.)

Dehogynem. Neked is ápolni kell a füvet, nem a közepébe szarni, mint Magyarországon... Sőt, neked kétszer annyira kell, mert külföldi vagy, de ha elfogadnak, akkor meg menni fog... Én csak jót tudok mondani a nyugatiakról, velem rendesek voltak mindig de 1. én beszélek németül, angolul és hollandul, 2. van szakmám.

A nyugat kevesebb esőt rejt. (Ott aztán mindig süt a nap. Ahogy a nagykönyvben meg van írva. Mit számít, hogy ránk szakad az ég minden előjel nélkül. Hiszen az csak víz. Megszárad.)

Itt épp szakad az eső.... Bajok mindenhol vannak, csak itt a bürokrácia működik...
A nyugat nem sír. (Ott nincs baleset, sem fájdalom, sem csalódás, mindenki happy. Ugye ez még csak viccnek is rossz?)

Csalódás mindenhol van, itt is, csak itt van valami, ami szarkupac országban nincs, az pedig a remény. 

A nyugat laza. (Engedi a szélsőségeket, lásd minimális alkohollal való vezetés. Nem hinném, hogy követendő példa. És nem azért, mert mi magyarok nem lennénk képesek betartani azt a kis engedményt, mert be lehetne, csak éppen nem tudom, hogy többet használna-e, mint ártana?)

A nyugat kurvára nem laza, aki itt él az tudja. Iszonyú szigorú szabályok vannak, amiket ha nem tartasz be, kurvanagy seggberúgás lesz a vége...
A nyugat problémamentes. (Olyannyira, nincs terrortámadás, nincs szegénység, nincs munkanélküliség, nincs hajléktalan. Sajnos, még mindenhol vannak problémák, csak a mesében nincsenek.)

Problémák mindenhol vannak. 

A nyugat könnyű. (Könnyű munkát találni? Ez megér egy külön írást.)

Khm... no komment. 

A nyugat aranyeső. (A pénz hullik az égből, mintha muszáj volna neki. Hol? Oda én is jövök.)

Nanee... Azért itt ha dolgozol, és hajlandó vagy megerőltetni magad és nem modern magyarországi magyarként dolgozni, akkor azért lesz pénzed autóra, nyaralásra, hamarabb mint azt gondolnád... Itt nem elegáns hétfőn már a szombatot várni.
A nyugat többet ad. (Miben?)

Megmondom neked. 1. elfogadást 2. közösséget, 3. normális életet ad a családomnak és nekem. 4. jövőt ad a gyermekemnek. 5. létbiztonságot ad. 6. normális fizetést, hogy orvos létemre ne a szüleimnél kelljen otthon lakni.

A miért gyere haza pontokra a válaszok:

ITT OLVASHATÓ

ÖNRENDELKEZÉS KONTRA SZABADPIAC: FOGYATÉKOS EMBEREK AZ UNIÓBAN - BRÜSSZEL +/-

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: PETRI GÁBOR
2017.06.03.

“A fogyatékos emberek európai mozgalma a 90-es évek óta együtt erősödött a közös európai projekttel. Most azonban, az Európai Unió és a közös Európa válságával határvonalhoz érkeztünk. Kihívásaink újak. Nem lehetünk semlegesek. Nincs politikai semlegesség, mert a hanyatlás azzal fenyeget minket, fogyatékos embereket, hogy a szétesés évei során újra csak a politikák tárgyai és nem kezdeményezői leszünk.” Ezeket a szavakat Yannis Vardakastanis, a fogyatékos embereket tömörítő, önmagát 80 millió fogyatékos európai polgár hangjaként leíró szervezet, az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) görög elnöke mondta Madridban, az EDF 20 éves születésnapján, 2017. május 14-én, 35 ország fogyatékos aktivistái és érdekvédői előtt. Jogos a félelem?

A már-már apokaliptikus hang mögött egyfelől az európai integráció több évtizedes története, másfelől az országokon átívelő politikai válság, az EU gazdasági hanyatlása és a fogyatékosok érdekvédelmének kudarcai állnak. Az EU-ról szóló vitákban minden rögtön leegyszerűsödhet, és a helyzetet ki-ki politikai álláspontja szerint láthatja. Egyrészről minden, az elmúlt 10-20 évben a fogyatékos-szakpolitikák terén történt pozitív intézkedés mögött lehet a jótékony és gazdag EU-t, míg a hazai fogyatékos emberek méltatlan nyomora és kirekesztettsége mögött okként a gonosz magyar kormányt látni. Közben az ország nagy részén élő fogyatékos emberek érezhetik úgy is, hogy lényegében semmi javulás sem történt élethelyzetükben EU-s csatlakozásunk óta, sőt, a leszakadó térségekben inkább minden csak romlott.

Volt fejlődés?

A fogyatékos emberek életvitelét segítő intézkedésekről (az akadálymentesítéstől a szociális szolgáltatásig és oktatásig vagy egyenlő szavazati jogig) olyan jogszabályok rendelkeznek, amelyeket vagy az EU vagy az illetékes kormányok, így például a magyar kormány ír elő és hajt végre. Egymásra mutogatni nem mindig lehet – ez attól függ, hogy adott jogterület kinek a hatáskörébe tartozik. A felelősségek konkrét megállapítása olykor még az Unió számára is kihívás, például a fogyatékos emberek jogait biztosító, EU által is ratifikált ENSZ Egyezmény esetében még maga az EU sem tudta, többszörös felszólítások ellenére sem deklarálni, hogy milyen jogi és igazgatási területeken felelős a végrehajtásért.

Az EU vezetői persze szeretik beszédeikben kiemelni az integráció emberi jogi profilját, egyetemes emberi értékeket uniós, sőt (Kelet-Európa nagy részét lesöpörve) „európai értékek”-nek nevezni, de a valóságban az EU-n belül a leszakadó társadalmi csoportokkal, így például a fogyatékos emberekkel is jóformán azt tesznek a kormányok, amit akarnak. A súlytalan uniós szociálpolitikai keretprogramok – mint a legutóbbi „szociális jogok pillére” – e helyütt szót sem érdemelnek.

Az EU saját maga által alkotott belső (nem tagállami) jogszabályai és döntései sem feltétlenül állják ki az emberi jogi teszteket. Kritikus esetben az EU bátran szembe megy a szép jelszavakkal. Például amikor a görög válság kezelésében figyelembe se vette, vagy csak jelentéktelen intézkedésekkel késleltette a helyi fogyatékos emberek és pszichiátriai betegek nyomorba süllyedését azon megszorító politikák miatt, amiket maga az EU és intézményei kényszerítettek Görögországra...

ITT OLVASHATÓ

PLETYKASTOP

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.06.04.

A Fővárosi Törvényszék gazdasági hivatalához új igazgatóhelyettes érkezett, és, mint a NER túlérett gyümölcse, egyből bele is tenyerelt a lecsóba, mert azt hiszi a drága, hogy ő szarta a spanyolviaszkot. (Ez olyan plasztikusan zavaros kép, hogy levédetem.) Kiadott egy befehlt az alábbi dumával: „Nem kívánatos, kerülendő, sőt tilos a pletykálás, a kéretlen véleményalkotás, a híresztelés, a munkahelyi közösség széthúzása, uszítása, az ügyeskedésekkel remélt előnyszerzésre irányuló magatartás és egyéb, hasonló jelenségek.”

Az ökörség mellett, ami süt ebből a dumából, az tűnik ki leginkább, hogy beosztottjainak nyelvét akarná megzabolázni a hatalmába beleájult hivatalnok, ami törekvés egyáltalán nem újdonság a rezsim életében. Félnek a szabad beszédtől, és joggal. Nem tudják, csak sejtik, hogy a nyelv a gondolkodás, a gondolatformálás, a gondolat közlésének, a cselekvésnek, az emberi létnek az egyik legmeghatározóbb eszköze.

A nyelv segítségével sajátítjuk el a kultúrát, válunk emberré, ez az emberi kommunikáció legfontosabb tényezője. A jelek segítik a világban való eligazodásunkat, tájékoztatnak, ismereteket adnak át, üzeneteket közvetítenek. A nyelv és gondolkodás között szoros kapcsolat van, Babits szerint „Gondolkodni és beszélni: voltaképpen egy. Gondolkodás nem képzelhető beszéd nélkül és megfordítva.” Szükséges hát korlátok közé szorítani a féktelen dumálást, erre minden diktatúra kínosan ügyel.

Nem is oly rég az emberminisztérium gondoskodott arról, hogy csinovnyikjai ne azt mondják, amire gondolnak. Emlékezhetünk, ekkor született meg a stadion helyett a „fedett sportlétesítmény”, mint a fideszes nyelvújítás igazi gyöngyszeme. De tiltólistára tettek olyan szavakat is, mint rokkant, fogyatékos, terhes, szegény, szegénység, mélyszegénység, gyermekszegénység, esélyegyenlőség, ápoló és gondozó...

ITT OLVASHATÓ

MEG KELL ÁLLÍTANI TRUMPOT, MERT GYORSAN HALAD EGY VESZÉLYES ÉS BIZONYTALAN ÚTON - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey
2017.06.04.

- A világ egyik legtekintélyesebb lapja vezércikkben sürgeti az amerikaiakat, hogy emeljék fel szavukat, ha úgy látják, hogy Amerikai nem jófelé tart a világpolitikában

- Az ARTE és WDR nem tűzi műsorára azt a dokumentumfilmet, amely az európai antiszemitizmusról készüt a többi közt Magyarországon

New York Times

A vezércikk úgy látja, hogy Trump alatt Amerika hanyatt-homlok feladja a róla alkotott képet világ büszke és megbecsült vezetőjeként, az Egyesült Államokat és annak elnökét napjainkban hitetlenség, riadalom, sőt megvetés övezi. Közvetlen munkatársainak nyilatkozatából tudni lehet, hogy a Fehér Ház jelenlegi gazdája a nemzetközi politikát nem globális közösségnek, hanem terepnek tekinti, ahol az országok, a civil szervezetek és az üzleti körök versengenek egymással. Csakhogy amikor úgy gondolja, hogy az érdekelt felek egymás torkát keresik, továbbá hogy a játszma nullaösszegű, nos, ez a felfogás élesen ütközik az együttműködésre és szabályokra épülő megközelítéssel, ami 1945 óta vezérelte Amerikát és szövetségeseit.

Az eddigi felállásban Washington az átfogó béke és biztonság ereje volt, rávette az országokat, hogy békésen oldják meg ellentéteiket, segített gerjeszteni a világméretű növekedést, kivezetni az embereket a szegénységből. Az emberi jogok és a demokrácia első számú harcosának számított. Ám most megkérdőjeleződött ez az elkötelezettség, az elnök arrogáns, amikor nem vesz tudomást a történelemről, nem érti az USA vezető szerepét. Nem tudni, hogy milyen megfontolások alapján szánta rá magát az új irányvonalra, de Trump gyorsan halad egy veszélyes és bizonytalan úton. Megmagyarázhatatlan módon bujtogatják olyan emberek, mint a külügy- és a védelmi miniszter, akiknek pedig több eszük kellene, hogy legyen. Ha az amerikaiak úgy gondolják, hogy az országnak nem ebben az irányban kell mennie, akkor hangosan és egyértelműen tiltakozniuk kellene...

ITT OLVASHATÓ

ARANYRIHERONGYOK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2017.06.02.

A péntek estére való különös tekintettel alámerülök a bulvármocsárba, pedig tudom, hogy Vajna Tímea dehogy és továbbra sem közszereplő és semmi köze Orbán bűnbandájához sem. Vajna Tímea nem tehet arról, hogy ilyen nagyvonalúan jó fej a magyar nép, hogy szeretve tisztelt férjeurának 5000 millió forintos osztalékot kaszinózott össze egy év alatt, ami már régen offshore számlákon pihen.

Ehhez képest tényleg picsa ez a 70-80 milliós Lamborghini, amivel a több tízmillós veszteségeket felhalmozó, önjelölt üzletasszony-fánkosné, egzotikus tájakon ingben-glóriában indokolatlanul vonagló luxusceleb csapatja Budapest belvárosában ebben a nyárba hajló, globálisan felmelegedett júniusi tavaszban. Tuti csak bérelte, mert lehet ilyet bérelni. És ráadásul szép kék (az ízlésed se kutya, Tímea), bele is tolta őkelme a pofánkba, mint ahogy mindent beletol a pofánkba, ami vele történik...

Tudom, hogy csak annak nincs Lamborghini Huracán Spyder típusú autója, akinek nem tetszik, vagy már lecserélte valami jobbra. De azért az mégiscsak felháborító, hogy Botka luxuskarórája többe kerül, mint a szentéletű, plebejus miniszterelnök úr egy éves megtakarítása osztva egy Lévai Anikóval. Ja, és luxuséttermekbe is járkál, ahol a magyaros libamájért 5490 forintot kérnek, és 990-ért lehet halászlével urizálni. És van neki saját ingatlana is, mennyire durva, nem? Meg különben is Juhász mibű fizeti az albérletét, ha jut ideje naphosszat fütyörészni? Ja, ezek a felháborító dolgok, nem az, hogy Vajna Tímea aranyat zabál, a papa meg a háttérből biztatja és a páratlan produkciót aztán fellövik a világhálóra, hogy le ne maradjunk róla...

ITT OLVASHATÓ

VAJNA TÍMEA: NEKEM EZZEL A RENDSZERREL SEMMI BAJOM (VIDEÓ)

444.HU
Szerző: BOTOS TAMÁS
2017.06.03.

- Láttuk az interneten, hogy Vajna Tímea egy Lamborghinivel döngeti a belvárosban péntek délután.

- Ezért a Mr. Funk fánkozóba siettünk, és találkoztunk is vele.

- Mivel jellemzően csak bulvárinterjúk készülnek vele, mi arról kérdeztük, mit gondol a rendszerről, a megítéléséről, Andy Vajna médiaterjeszkedéséről és arról, hogy az elit tagjai-e.

- Azt mondja, már Andy előtt is fideszes volt, és szerinte Magyarországon a felső-középosztályba tartoznak...

ITT NÉZHETŐM MEG, ITT OLVASHATÓ