Szerző: Vas András
2017.05.30.
Az amerikaiak 10 millió dollárt költöttek rá a délszláv háború idején, Gyurcsányék idején legalább egyszer eladták, angol, közel-keleti és más befektetők jöttek, aztán Budai Gyula vizsgálódott, de abból sem lett semmi – mára a teljes pusztulás szélére jutott a taszári repülőtér. Az érdeklődők és az ígéretek viszont soha nem fogynak el, most éppen kínai beruházókról hallani.
– Világos, érdemi válaszokra lenne szükség: akar-e bármit kezdeni a magyar állam a taszári repülőtérrel, lát-e benne valamilyen lehetőséget? – mondja Witzmann Mihály, a Taszárt is magába foglaló somogyi 4. választókerület Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője. – Belátható időn belül lépni kell a légibázis ügyében, mert később már nem lesz érdemes. Witzmann szerint a bázisról jelenleg is folynak tárgyalások – úgy tudjuk, a taszári bázis a miniszterelnök legutóbbi kínai útján is szóba került –, de konkrétumokat a képviselő nem akart elárulni...
...Rettegés Somogyban és egy elpuskázott lehetőség
A hangulatkeltés 2002 végén kezdődött: azok a fideszes politikusok, akik egy évvel korábban még Taszár mellett lobbiztak, aggodalmaikról kezdtek nyilatkozni, majd 2003 februárjában a nem sokkal korábban életre hívott polgári körök szerveztek tüntetést az irakiak kiképzése ellen.
Ezzel egy időben jelent meg a szervezet helyi újságjában De ki lesz a müezzin Taszáron? címmel írás, majd Mátrai Márta, a jelenlegi háznagy szervezett tüntetést a 61-es útra a település mellé, Szita Károly pedig „Kaposvár retteg” felütéssel nyilatkozott több médiumnak. Mindeközben egyre csökkent az itt kiképzendő iraki rendőrök tervezett létszáma, de ez sem használt. Ezek után nem meglepő, hogy az amerikaiak ráuntak a hecckampányra, s bejelentették, kivonulnak Taszárról.
Hivatalosan persze a délszláv háború befejezésére hivatkozva számolták fel a bázist, de a döntésben egyértelműen közrejátszott a bázis körüli hangulatkeltés: Taszár visszakerült a magyar honvédséghez. Ekkorra már az is eldőlt, hogy Pápán lesz a magyar NATO-bázis, Taszár pedig végleg lekerült a fejlesztések térképéről.
Ebben szerepet játszott az is, hogy a Fidesz-FKgP-kormány idején a fiatal demokraták erős emberei, többek között Kövér László Pápa mellett lobbiztak. Így Taszár az amerikaiak kivonulásával egyik napról a másikra feleslegessé és kihasználatlanná vált, végül a Magyar Honvédség egyszerűen bezárta...
A hangulatkeltés 2002 végén kezdődött: azok a fideszes politikusok, akik egy évvel korábban még Taszár mellett lobbiztak, aggodalmaikról kezdtek nyilatkozni, majd 2003 februárjában a nem sokkal korábban életre hívott polgári körök szerveztek tüntetést az irakiak kiképzése ellen.
Ezzel egy időben jelent meg a szervezet helyi újságjában De ki lesz a müezzin Taszáron? címmel írás, majd Mátrai Márta, a jelenlegi háznagy szervezett tüntetést a 61-es útra a település mellé, Szita Károly pedig „Kaposvár retteg” felütéssel nyilatkozott több médiumnak. Mindeközben egyre csökkent az itt kiképzendő iraki rendőrök tervezett létszáma, de ez sem használt. Ezek után nem meglepő, hogy az amerikaiak ráuntak a hecckampányra, s bejelentették, kivonulnak Taszárról.
Hivatalosan persze a délszláv háború befejezésére hivatkozva számolták fel a bázist, de a döntésben egyértelműen közrejátszott a bázis körüli hangulatkeltés: Taszár visszakerült a magyar honvédséghez. Ekkorra már az is eldőlt, hogy Pápán lesz a magyar NATO-bázis, Taszár pedig végleg lekerült a fejlesztések térképéről.
Ebben szerepet játszott az is, hogy a Fidesz-FKgP-kormány idején a fiatal demokraták erős emberei, többek között Kövér László Pápa mellett lobbiztak. Így Taszár az amerikaiak kivonulásával egyik napról a másikra feleslegessé és kihasználatlanná vált, végül a Magyar Honvédség egyszerűen bezárta...