2017. március 10., péntek

A HELYIEK SZERINT A TIBORCZ-ORBÁN CSALÁDÉ LESZ PHARAON EGYKORI SEREGÉLYESI KASTÉLYA

444.HU
Szerző: Szily László
2017.03.10.


Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök veje viheti tovább a 2017. januárjában meghalt szaúdi állampolgárságú üzletember és nemzetközi bűnöző, Gaith Pharaon üzleti terveit. A 444 legalábbis úgy értesült, hogy Seregélyesen mindenki úgy tudja: a helyi kastélyt Tiborcz István készül megvenni, hogy luxus vadászkastély-hotellé alakítsa át azt. Pharaon is ilyesmit tervezett, csakhogy 2017. elején hirtelen meghalt.

Az 1821-ben épült, régebben már szálláshelyként is funkcionáló, majd hosszú évekig üresen álló klasszicista Zichy–Hadik-kastélyt az Orbán családjával és magyar kormányszervekkel is üzleti kapcsolatokat ápoló Gaith Pharaonhoz köthető Pharaon-Alpha nevű cég szerezte meg 2015-ben. Ebben az évben, egy falunap után jelent meg a Seregélyesi Kisbíró című helyi lapban egy szenzációs fénykép az új birtoka megtekintésére érkezett, a helyiekkel bulizó Gaith Pharaonról és kíséretéről. A fotó azért volt szenzációs, mert 25 éve nem jelent meg sajtófotó a híres nemzetközi playboyról, aki az ellene kiadott körözés miatt régóta rejtőzködő életet élt.

A kastélyhoz védett park, horgásztó és patak is tartozik...

ITT OLVASHATÓ 

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG SZERINT A MAGYAR GAZDASÁG NEM DEMOKRATIKUS, NEM KÖRNYEZETBARÁT, NEM IGAZSÁGOS

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: B.F.
2017.03.10.


Nemrég vált elérhetővé az Európai Bizottság által Magyarországról kiadott 2017-es országjelentés. A jelentés a Bizottság hivatalos álláspontját tükrözi, egyfajta osztályzat a tagországok számára. Az értékelés nem a Bizottság elvárásairól szól, hanem arról, hogy azok hol tartanak a közösen megfogalmazott, az Európai Tanács, (állam- és kormányfők), és az Európai Parlament által elfogadott célokhoz képest. A célokat az Európai Unió „Európa 2020” elnevezésű, 10 évre szóló foglalkoztatási és növekedési stratégiája tartalmazza. 

Az országjelentés az Európa 2020 végrehajtásának ellenőrzési folyamatában készül el évről évre és alapját képezi a Bizottság ajánlásainak. A Bizottság ugyanis, mint a közösségi stratégia végrehajtásáért felelős testület, a jelentést alapján ajánlásokat fogalmaz meg a nemzeti kormányok számára, hogy mit tegyenek annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a közösen deklarált célok eléréséhez.

A friss országjelentés átolvasása után van jó hírünk és vannak kevésbé jó híreink. Összességében három fontos megállapítást tehetünk:

FONTOS EZ?

SZTÁRKLIK
- CEGLÉDI ZOLTÁN BLOGJA
Szerző: Ceglédi Zoltán
2017.03.10.



Még mindig nem arról beszélnek, amiről kéne. Elég az alibizésből!

Az elmúlt pár évet a kormánypárt a szokásos korrupciós és demokráciarontó körökön túl néhány olyan politikai gigaprojektnek szentelte, melyek végül kivétel nélkül mentek a levesbe. Volt itt egy húszmilliárdos, egész éven áthúzódó népszavazás a menekültkvótáról, igazi arcpálma, hiszen Magyarországon lényegében nincsenek menekültek, Európában nincsen kvóta, a népszavazás érvénytelen, az erre hivatkozva megpróbált alkotmánymódosítás pedig sikertelen lett.

Volt aztán egy, a társadalom többsége által elutált vasárnapi boltbezárás, amit egy év elteltével, egy népszavazási fenyegetés árnyékában inkább visszavontak. Ugyanez történt az olimpiai rémálommal is, amire szintén sikerült tízmilliárdos nagyságrendű közpénzt elszórni, Budapestet teleplakátolni, a sajtót telehazudozni, tök fölöslegesen. Eközben az ellenzék folytatta a 2012 ősze óta folytatott matyizást, miszerint ki, kivel, hogyan fogna össze, miközben persze ezer okból utálja - hogy mostanra világos legyen, valószínűleg nem lesz közös lista.

Nos. Bő egy év van még a választásokig, és nem úgy tűnik, hogy bármelyik oldalon is szakítani akarnának az alibizéssel. A Fidesz most épp egy évekkel ezelőtti, megkérdőjelezhető módszertannal készült vizsgálatból próbál országos, sőt, nemzetközi skandallumot fújni, hogy ugye, a gonosz BRÜSSZELI (ez is milyen hülyeség, annyi gonosztevőt hazudik bele a Fidesz ebbe a Szegednél alig nagyobb népességű belga városba, hogy lapjával alig férnének el ott) multik nem a legfinomabb termékeket hozzák az igaz magyaroknak. Nekünk miért nem jut ugyanannyi glutamát a zacskóslevesbe? Hogy merik a mi kólánkat kevésbé cukrosra csinálni? Az első száz legsúlyosabb belföldi probléma között nem szerepel ez a téma.

De az ellenzék sem akar rátérni a fontos ügyekre. Kínkeservesen megszülettek a deklarációk, hogy oké, akkor nem lesz közös lista, megyünk külön - de csak nem akarnak belekezdeni, hogy ezeknek a külön pártoknak mi lenne a terve, dolga, milyen Magyarországot akarnak. A legrégebbi (MSZP) és a legfrissebb (Momentum) ellenzéki párt politikusai egyaránt arról nyilatkozgatnak továbbra is, hogy a másik ellenzéki párttal, illetve annak politikusaival mi a bajuk. Oké, vettük, nem akartok közösködni, jól döntöttetek - de ne azzal parádézzon már mindenki, hogy ki utálja Gyurcsányt, és kit utálnak a gyurcsányisták, és hogy milyen időtávban, milyen bűnöket kinek nem bocsátunk meg, és hogy akkor ki-kitől határolódott el...


MI MINDEN JÖNNE KI A PUSKÁS-STADION ÁRÁBÓL?

INDEX.HU
Szerző: MT
2017.03.10.


Ha populisták akarnánk lenni, és nem értékelnénk a nemzeti látványsport pénzben nem kifejezhető, a nemzeti összetartozás erősítése szempontjából felbecsülhetetlen értékét, akkor akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy pazarlás 200 milliárdot elkölteni egy stadionra, és máshol akár jobb helye lenne ennek a pénznek. Például az egészségügyben vagy az oktatásban.

A kormány 200 milliárd forintot szán az új Puskás Ferenc Stadionra, amely bár messze nem egy olimpiai szintű összeg, azért még mindig rengeteg pénz. Persze az elitsport-infrastruktúra drága dolog, ezt már megtanulhatta Magyarország, ha máshol nem, a költségek terén teljesen elúszott Dagály példáján.

Ennek kapcsán pedig jogosan merülhet fel az emberben, hogy biztosan a legjobb helyre megy-e ez a tervezett, tervezéssel és bontással együtt nagyjából 200 milliárd forint. És egyébként mi mást lehetne csinálni belőle, ha nem éppen nemzeti stadionra vágynánk.
Hogy mennyi pénzről is van szó, azt talán érzékelteti, ha kiragadunk a 2017-es költségvetésből néhány tételt, amely nagyságrendileg hasonló értékű. Így például
  • a helyi önkormányzatok valamivel kevesebbet kapnak működésük általános támogatására az államtól, mint a Puskás-stadion ára (155 milliárd), de köznevelésre is nagyjából annyi jut nekik, mint a stadionra szánt összeg (186 milliárd);
  • az ágazati életpályamodellekre és bérintézkedésekre 180 milliárdot költ az állam;
  • a rendőrség teljes személyi juttatási kerete 206 milliárd;
  • vidékfejlesztésre 203 milliárd jut idén;
  • míg a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek teljes bérköltsége 226 milliárd.
Persze egy stadion egyszeri beruházási költségét nem feltétlenül illik összehasonlítani az államháztartás folyó kiadásaival. Még akkor sem, ha afelől nem lehet kétség, hogy a Puskás-stadion felhúzása után az üzemeltetés további vaskos veszteségeket fog termelni az államnak, tehát ez valójában nem is egy egyszeri mínusz lesz.

Viszont ha elfogadjuk azt az érvet, hogy a közszolgáltatások színvonalának javítása az egész nemzetgazdaság teljesítményét javítja (a jobb oktatás magasabb hozzáadott értéket, a jobb egészségügy jobb teljesítményű munkavállalókat eredményez), akkor talán mégsem végtelen populizmus így hozzáállni a kérdéshez:

SOK KICSI RAMBO

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2017.03.10.



Azt kérdezték tőlem, hogy elhiszem-e, hogy a határon a vitézurak püfölik a migránsokat, és amikor azt mondtam, hogy igen, akkor felettébb csodálkozva néztek rám.
Pedighát, sok csodálkoznivaló nincs.
A határon szolgálatot teljesítők fiatalok jelentős részben alig kiképzett állomány tagjai, ami kiképzést kaptak, az csak arra elég - remélhetőleg, hogy saját magukat halomra ne lőjék,
Ott punnyadnak a semmi közepén, unatkoznak is cefetül, merthogy minden ellenkező híresztelés dacára több nyulat látnak, mint határsértőt, viszont a média meg a politika tömi a fejüket a magasztos gondolatokkal.
Ők a keresztény Európa védelmezői, a modern végvári vitézek, azzal a differenciával, hogy ha esik az eső, nekik nincs vár a fejük felett és a végvári vitézeket nem mérgezték meg rendszeres időközönként szalmonellás libacombbal saját várkapitányaik.
Ha elhiszi a propaganda süketelését, akkor azért, ha nem, akkor meg csak unalmából veri azt, akiről úgy gondolja, hogy valami csúnyát mondott neki, vagy csak csúnyán nézett rá, merthogy nem valószínű, hogy ezekben a fékezett habzású vitézekben egy-egy szinkrontolmács veszett volna el...

Az agresszió minden fegyveres testületben jelen van ilyen-olyan mértékben, hiszen erőszakszervezetekről beszélünk, az állam erőszak-monopóliumának birtokosairól.
Az állami hivatalnokok is, de rendészeti feladatokat teljesítők méginkább ki vannak téve a kísértésnek, hogy éreztessék hatalmukat, hogy tudassák a gaz migránssal, hogy hol a helye a táplálkozási láncban, merthogy, ugye az erő velük van.
Mögöttük a magyar állam áll, míg a migráns mögött csak a felesége, meg a kisgyereke - nem azonos pozíció, ez kétségtelen.
Amúgy is, az emberek jelentős része összekeveri a határozottságot meg a durvaságot, a kettő megkülönböztetésének megtanulására kevés az a három hónap, mely alatt annyi mindent meg kellene még tanulni.
Utána meg már a kollégáktól tanulnak el mindent - jót-rosszat vegyesen, és hát persze, imponál a fiatalnak, mikor a férfias példakép nyakoncsapja a nem elég sebesen mozgó migránsokat.
Amikor a férfi vállán egy gépkarabély lóg, az jelentősen meg tudja emelni a bátorságot, melyet a kiszolgáltatott helyzetben levő ember ellenállásának hiánya tovább fokoz, különösen, ha semmiféle retorziótól nem kell tartani.
Orbán egyébként is kísérleti patkányként kezeli az ország népét, most éppen a hírhedt stanfordi börtönkísérletet ismétli országos méretekben és kétségkívül eredményesen, hiszen - úgy tűnik - reprodukálni tudja a kísérlet 
eredményeit...

ITT OLVASHATÓ



LÓFASZT! NEM NORMÁLIS, NEM TERMÉSZETES,NEM ELFOGADHATÓ, NEM TŰRHETŐ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2017.03.10.


...Én emlékszem arra, amikor körül volt falazva ez az ország. Amikor nem lehetett jönni-menni, megszabták, hány évente és hová mehet, ki mehet. Nem jutottak át a határon a hírek arról, más országokban hogyan élnek. Még az újságot, a hanglemezt, videókazettát is elvették. Nehogy behozza valaki a fertőzést, a szabadság utáni vágyat. A tévében azt láttuk, amit megmutattak nekünk, az újságban azt olvastuk, amit leírtak nekünk. Akkor vehettünk banánt, cipőt, paprikás szalámit, ha időnként közénk szórtak egy keveset, mint baromfiudvarban a magot. Mindenki kiskirály volt a maga portáján, akire valami módon rászorultunk. A portás, a hivatalnok, a boltos, az orvos, a rendőr, a határőr. Kifosztottak voltunk, cserében azért, hogy biztosan volt fizetésünk, biztosan nem fagytunk meg télen, volt mit enni. Azt mondták nekünk, hogy ez a szabadság és megvédenek mindentől. Önmagunktól is, cserében hallgassunk, ne akarjunk mást, amúgy is feljelent a szomszéd, a kolléga, az ismerős, az ismeretlen.

Most ismét itt tartunk. Ott tartunk, hogy súlyos árat fizet a véleményéért az, aki nem a kormánypártot dicsőíti. Ismét hazaáruló az, akinek más a véleménye, mint a központilag meghirdetett. Éppen úgy utánanyúl a hatalom, elveszi az egzisztenciáját, kihúzza a lába alól a talajt. Most (már és még) nem hurcolják börtönbe, helyette megpróbálják kicsinálni, megtörni, megfélemlíteni. Ugyanúgy egypártrendszer van, ugyanúgy az elvtársak döntenek mindenben. És ugyanúgy ott vannak az önkéntes feljelentők, az elhivatott hittérítők. Talán éppen ugyanazok, akik a kommunizmust éltették néhány évtizede.

Annyiban más, hogy (már és még) nem lehet hermetikusan lezárni a határokat, nem lehet elvenni a határon az internetet, nem képesek kizárólag a pártközpont által kiadott híreket a képünkbe tolni. És annyiban más, hogy ameddig az elmúlt rendszer igyekezett mindenkinek biztosítani annyi életteret, ami elég a teli hashoz, a fűtött otthonhoz, ma már az egypártnak minden kell, nem az általános olyan, amilyen, de mégis létező egzisztenciális biztonság szétterítése a cél, hanem a totális kiszolgáltatottság. Ők, ezek ebben látják a saját hatalmuk zálogát. A fegyverrel őrzött határkerítést felváltotta a nincstelenség miatt megvásárolhatatlan buszjegy. A határon elkobzott újság helyét átvették az állami pénzzel, kormányhirdetések számolatlan millióival kitömött propagandaoldalak, a Vajna-Mészáros-Habony média. A szamizdat helyét átvették a közösség támogatásával működő-kínlódó-foggal-körömmel a felszínen maradó weboldalak, a földbe taposott egykori lapok, rádió- és tévécsatornák, a véleményt nyilvánítani elég bátor emberek Bródy Jánostól Koncz Zsuzsán és Heller Ágnesen, Petschnig Mária Zitán, Juhász Péteren át az Átlátszóig, a szókimondó blogokig, internetes csoportokig és talán a Szalonnáig terjedő, ezerszer elátkozott, a hatalom minden eszközével hallgatásra kárhoztatandókig.

A világ nem ér véget a határnál, akárhány pengés drótot is húz fel a Fidesz. Európa nem az ellenségünk, hanem a természetes közegünk, a maga soknemzetiségű gazdagságával. Az Unió nem azért adja a fejlesztési forrásokat, hogy abból mesés magánvagyonok születhessenek, hanem azért, hogy fel tudjon az ország zárkózni a fejlettebb országok közelébe. Hogy egyenlők lehessünk ezen a téren is. És nem, nem alamizsna ez, az Uniónak érdeke, hogy hasonló fejlettségű országok közössége legyen, hogy piacot jelentsen, hogy gazdaságilag megtérüljön a befektetés.

Ebből ma semmi nem látszik és ezért ordít mindenki, akinek van egy hangyányi józan esze és vannak szavai arra, hogy elmondja. Rohadtul nem normális dolog egy bezárkózó nemzetállamot építgetni a nyitott Európa kellős közepén. Senki sem akarja elvenni, nem is fenyegeti az identitásunkat. Kizárólag a kormány. A jelenlegi magyar kormány az, amelyik újra be akar minket börtönözni a tudatlanság, a félelem, a vallási dogmák, a központi irányítás, a minden posztra beültetett hűséges elvtársak, a totális ellenőrzés, a teljes kiszolgáltatottság fala közé.

El kell mondani újra és újra, hogy kirabolják az országot, hogy annyi fejlesztési támogatásból, amennyi ebbe az országba érkezett, már fejlődő magyar iparnak, járható utaknak, mindenki számára hozzáférhető szélessávú internetnek, jól működő tömegközlekedésnek, folyamatosan erősödő és szélesedő vállalkozói rétegnek, a társadalom jelentős részét kitevő polgárságnak, bárki számára elérhető, magas színvonalú oktatásnak, hatékony egészségügynek, erős szociális hálónak kellene lennie.

De nincs, mert szétrabolták, mert nem cél, hogy legyen. Lepusztult falvak vannak, már a születéskor kijelölt életutak vannak, eszetlenül szétszórt ezermilliárdok és szétrabolt másik ezermilliárdok vannak, érinthetetlen bűnözők, óráról-órára gazdagodó strómanok vannak.

És egyre fásultabb, mindenbe beletörődő társadalom van. Már csak legyintünk az újabb ellopott kastélyokra, földekre, felfoghatatlan összegekre. Ez van, nálunk mindig is ez volt, ezen nem lehet változtatni, mi így szeretünk élni, nekünk ez jut, semmit nem tehetünk, ezeket amúgy sem lehet soha leváltani, ezt kell elfogadni, ebben a rendszerben kell megtalálnunk a helyünket, ehhez kell alkalmazkodnunk. És végtére meg lehet ezt szokni, nem is olyan rossz, így vagyunk biztonságban, vagy ha nem is, de így békén hagynak. Békén hagy a saját kormányunk. Élni enged. Valahogy. Ha nem lázadunk, főleg nem szólunk ellene.

Lófaszt! Nem normális, nem természetes, nem elfogadható, nem tűrhető. Nem vagyunk biztonságban, mert kiszolgáltatottak vagyunk, mert kifosztottak vagyunk, mert hazudnak nekünk, mert hülyének néznek, mert fenyegetnek, mert zsarolnak, meglopnak. És de, el lehet ezeket zavarni, le lehet váltani felelősségre lehet vonni. Igenis lehet változtatni, le lehet dönteni a rohadt falakat, lehet szabadon lélegezni és szabadon élni.

És ezt el kell mondani minden egyes napon, mert el kell hinnie mindenkinek. Ez a mi felelősségünk és a világon senki nem fogja átvállalni tőlünk. Nekünk kell majd a gyermekeink, unokáink szemébe nézni és elszámolni a pillanatnyi nyugalomért, az életbenmaradáshoz éppen elegendő fizetésért, vagy az átlagnál magasabb életszínvonalért, a biztonság illúziójáért eladott jövővel.

Hát ezért ordítok, ezért ordítunk. Mert nem tehetünk semmi mást.

MEGYÜNK VELE, AKÁR ÉJJEL A KASZINÓBA IS!

A TASZ JELENTI BLOG
Szerző: Milanovich Dominika
2017.03.10.


A kötelező pszichiátriai gyógykezelés során megvalósuló emberi jogokról beszélgetni egy kicsit olyan, mintha kopoltyús élőlények szárazföldi életét kellene tanulmányoznod. Ahogy egy halnak nem közege a szárazföld, úgy az emberi jogoknak sem közege a zárt osztály. Azért érdemes szétnézni a tengerparton és gyűjteni színes-szép kavicsokat: gondolatokat, szempontokat, amiből idővel fel lehet építeni valami újat

Kötelező gyógykezelést megélt embereket, pszichiátereket és egy emberi jogi szakértőt kérdeztem tapasztalataikról kerekasztal-beszélgetésünkön. Ha végignéznéd a beszélgetést, kattints ide.

Az emberi jogi megközelítés szerint fogyatékosság vagy károsodás miatt nem lehet valakit megfosztani a szabadságától. Egyes országokban ezt olyannyira komolyan veszik, hogy a segítő személyzet még éjjel a kaszinóba is elkísérné az embert, ha éppen arra lenne szükség.

“Az önkéntes gyógykezelés nem mindig önkéntes” /Gurbai Sándor/...

EGY BESZÉD UTÓÉLETE - A KORMÁNY KRITIKUSAINAK IS MONDANIUK KELL VALAMIT A BEVÁNDORLÁS PROBLÉMÁJÁRÓL

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: Ungváry Krisztián
2017.03.10.


...A felsorolt kérdésekben az események lefolyása borítékolható. A miniszterelnök mond valamit, ami a demokratáknak elfogadhatatlannak tűnik. Az ellenzék és értelmisége 180 fokkal ellentétes állítást fogalmaz meg, mindent elutasít, és minden esetben látványos kudarcot vall, mert üzeneteit nem tudja országos tiltakozás szintjére juttatni. A miniszterelnök pontosan tudja, milyen kijelentésekkel tud olyan politikai válaszreakciókat előidézni, amelyekkel újra és újra eléri, hogy a többségnek ő tűnjön a jobb, az értelmezhetőbb megoldásnak. Nem mellesleg pedig el tudja érni azt is, hogy az ő felvetései uralják a közbeszédet, nem pedig az ellenzéké. Ez nem is nehéz abban a politikai környezetben, amelyben a nemzeti együttműködés rendszerének legnagyobb politikai kihívója eddig a Magyar Kétfarkú Kutya Párt népszavazás elleni kampánya és a Momentum Mozgalom civil aktivistái által szervezett aláírásgyűjtés volt.

El kellene gondolkodni azon, hogy a korrupciós ügyeken túl csak ez a két mozgalom volt képes hiteles és tömegeket megmozgató akciókra (a Kétfarkú Kutya Párt a „hülye kérdésre hülye válasz” üzenettel tette ezt, amelynek eredményeképp a népszavazáson kiugró számú érvénytelen szavazat született, a Momentum pedig a „nemzeti konzultáció” intézményét tudta a rendszer ellen fordítani). Azoknak, akik az orbáni rendszert fel akarják számolni, nemcsak át kell látniuk azokat a politikai játszmákat, amelyekben a miniszterelnök eddig verhetetlennek bizonyult, hanem valami mást, a realitásokkal összhangban levőt kell mondaniuk az iszlám bevándorlás problémájáról. Pusztán az emberi jogokra hivatkozni hatástalan.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR MÁR SEHOL SEM LESZ, AMIKOR MÉG MINDIG A KORRUPT PAKSI BŐVÍTÉS HATÁSAIT FOGJUK NYÖGNI

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: JÁMBORANDRÁS
2017.03.10.


2014 januárjában egy moszkvai tárgyaláson állapodott meg Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a paksi bővítésről. Hogy pontosan miben egyeztek meg, arról csak sejtéseink vannak, ugyanis a szerződéseket húsz évre titkosították. 20 évig nem derülhet ki, mi alapján hozta meg a kormány a döntést a magyar állam valaha volt egyik legnagyobb beruházásáról.

Hétfő délután hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a döntését, amely szerint lezárták az utolsó, Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője által a paksi bővítés kapcsán indított kötelezetteségszegési eljárást is. Bár a bizottság megállapította, hogy a projekt csak állami támogatással lesz fenntartható, a tiltott állami támogatás tényét nem állapította meg, és az 1957-ben aláírt Euratom-szerződésre hivatkozva jóváhagyta a paksi bővítést.

A 60 évvel ezelőtt aláírt Euratom-szerződés szerint az Unió „elősegíti a beruházásokat, és – különösen a vállalkozások kezdeményezéseinek támogatásával – biztosítja a Közösségben az atomenergia alkalmazásának fejlesztéséhez szükséges alapvető létesítmények megteremtését”. Kérdés, mennyire avult el ez a pont például a teljes német atomenergia-mentesség tervezett bevezetése óta. (A német kormány a fukusimai katasztrófa után döntött úgy, hogy 2022-ig az összes német atomerőművet bezárják.)

A bizottságot nem érdekelte, hogy veszteséges lesz a projekt. A tendereztetés hiánya miatt indított kötelezettségszegési eljárásban megállapították, hogy nincs azzal probléma, hogy a Roszatom pályáztatás nélkül nyerte meg az üzletet, mivel „technikai kizárólagosság” áll fenn, tehát mivel a paksi erőművet eredetileg is az oroszok építették, rendben van, hogy ezt is ők építsék közbeszerzés nélkül.

Kételyek merülnek tehát fel az Európai Bizottság döntéseinek helyénvalóságával kapcsolatban. A fentiek mellett még azért is, mert egy feljegyzés szerint a bizottság egyik főigazgatója súgta meg Lázár Jánoséknak, mire hivatkozzanak a kötelezettségszegési eljárás során a másik főigazgatósággal szemben.

2016 májusában, még a bizottság döntése előtt az orosz kapcsolatokkal rendelkező Günther Oettinger, ma az Európai Bizottság költségvetési biztosa, akkor még a digitális ügyekért felelős biztosként Magyarországra utazott, hogy a feltételezések szerint külön egyeztessen a paksi bővítésről szóló eljárásról. A 444 cikke nyomán tavaly novemberben nagy botrány kerekedett abból, hogy kiderült, Oettinger Klaus Mangold, orosz lobbista magángépén érkezett Magyarországra. Mangold nem csak orosz lobbista, de a magyar kormány titkos tanácsadója is, nem mellesleg pedig felügyelőbizottsági tagja annak a Rothschild Bankháznak, amely cég a magyar kormány számára készített gyanúsan optimista gazdasági elemzést Paks II-ről. Oettinger volt az, aki egyébként korábban energetikai biztosként már jóváhagyta a paksi bővítés tervét.

Oettinger utazása, a furcsa bizottsági döntések és összefonódások, a pletykák arról, hogy németek illetve más nyugati országok hogyan szállnának be az építésbe: ezek erősen felvetik a korrupció gyanúját, bizonyos nyugati gazdasági érdekek az uniós, a gazdaságossági, és a magyar emberek érdekei elé helyezését
...

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB TÁMADÁST TERVEZ A KORMÁNY A KISKERLÁNCOK ELLEN

TÉNYTÁR BLOG
Szerző: Ténytár
2017.03.10.


...Az Index mutatta be azt az előterjesztést, amely alapján új különadóval és szabályozó eszközökkel a kormány ismét nekimenne a külföldi tulajdonban lévő áruházláncoknak.  Az internetes újság megkeresésére a Miniszterelnökség sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta az előterjesztést. Lázár János azonban több utalást is tett arra a 81. kormányinfón, hogy a kormány valóban tervez valamit a kiskereskedelmi láncok ellen, de nem pontosan azt, ami az Indexen kiszivárgott. De mi is derült ki az Indexen bemutatott anyagból?
Talán az összes tétel közül a legfontosabb a környezethasználati díj lenne a parkolókra, amelyből 20 milliárd forint bevételt remél a kormány. Azt Lázár János sem cáfolta, hogy valamilyen módszert találni kell arra, hogy a nagyobb multik által okozott környezetterhelést valamivel ellensúlyozni kellene (parkolók), de részletekbe nem ment bele a miniszter. 
Paródiába illő, hogy a kormány környezetterhelés címen vetne ki különadót, miközben Budapesten komoly környezetkárosítást hajtott végre zöldterületek valóságos letarolásával. 
A kormány szabályozná a nagyobb áruházláncok reklámköltségeit is, a napi fogyasztási cikkeket áruló cégek bevételeik maximum 0,5 százalékát költhetnék reklámokra. A kormány érvelése szerint ezzel tudatosabban választhatnának a fogyasztók a termékek közül, és a kisebb cégek sem kerülnének versenyhátrányba. A környezetterhelés ennél a pontnál is előjött, mivel a tervezet alapján a kormány úgy gondolja, hogy az ingyenes buszszolgáltatás is reklámtevékenységnek minősül, ráadásul amellett, hogy befolyásolják a fogyasztókat, még a környezetet is szennyezik (elsősorban a Tesco-buszokra gondolhatnak).
A tervezet alapján a kormány azt is törvénybe írná, hogy az áruházláncoknak mekkora létszámban kell foglalkoztatniuk, mivel az eddigi adatok alapján nem foglalkoztattak elég embert. Az alacsony létszámban valójában az is közrejátszhat, hogy bérszínvonal nem túl vonzó ebben az ágazatban, ráadásul 2015-2016 között pont a vasárnapi boltzár miatt küldtek el nem kevés embert.
vasárnapi boltzár visszavonása után előkerült magasabb bérpótlékot is elővennék, a vasárnapi munkavégzésért 100 százalékos bérpótlékot kapjanak a munkavállalók.
A fontosabb pontok mellett további tételeket is tartalmaz a terv, például pontosítanák, hogy mitől is diszkont egy diszkont, megtiltanák, hogy 400 négyzetméternél nagyobb boltokban gyűjtőcsomagokat áruljanak, valamint megerősítenék az élelmiszerláncok ellenőrzését is, a kiskereskedelmi szektor ellenőrzésének összehangolása külön kormánybiztost is kapna... 

MAGYARORSZÁG: 0 A KÖBÖN

GÉPNARANCS BLOG
Szerző: Zsebesi Zsolt
2017.03.10.


Az ipari forradalom 4.0 olyan problémákat vet fel, amelyek megoldására ma senki sincs felkészülve. Főleg az Orbán vezette Magyarorság nincs.

Magyarország gyorsuló sebességgel távolodik a normális világtól. Azoktól a társadalmaktól, ahol – a való világ brutalitása és primitívsége mellett – nyomokban még fellelhetőek azok az humánus értékek, amelyeket nem is olyan régen a magyar társadalomban is terjeszteni, népszerűsíteni volt divat a művészek, újságírók, politikusok és megannyi egyszerű ember közreműködésével a 21. századi elektronikus média lehetőségeinek felhasználásával.

Hogy ne legyek ennyire általános, azokról a közszolgálati médiákról beszélek, amelyek tucatjai népszerűsítik – na nem a magyar nyelvterületen, mert ott nem – a humánumot, a szolidaritást, és olyan nem napi problémákat tárgyalnak, amelyek megoldására már a közeli évtizedekben hatalmas politikai, gazdasági és társadalmi erőforrásokat kellene mozgósítani, éspedig nem csak azokban a szerencsés országokban, ahol ezekről legalább intellektuális erő van beszélni, de azokban a szerencsétlenekben is, ahol még csak fel sem vetik ezeket a kérdéseket, még csak meg sem tudják fogalmazni a megoldásra váró problémákat, – mi több – nagy erőket mozgósítanak azért, hogy elnyomjanak minden olyan kezdeményezést, gondolatot és eszmét, amely nem hátra, hanem előre tekint...

NYOLC RÉTEG BŐR, MELYEKET MÉG NEM HÚZOTT LE A KORMÁNY SOROS GYÖRGYRŐL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: Trombitás Alfréd
2017.03.09.


Átírhatjuk a klasszikus mondást Magyarországon: Minden út Soroshoz vezet ugyanis nálunk, és nem Rómába. Bármilyen rossz dolog történik velünk, az ügyeletes gonosz mindig kéznél van Soros György személyében. Ő volt az a kormány szerint aki Európába hívta a menekülteket, és lényegében ő is verte meg őket a déli határon, hogy aztán ráfogja azt a magyar hatóságokra. Soros pénzeli az olimpiabuktató Momentum Mozgalmat, és támogatja azokat a civil szervezeteket, melyek ellensúlyozzák a kormány propagandáját. Lesznek azonban még olyan rossz hírek, melyek mögött szintén Soros György ténykedését kell sejtenünk, úgyhogy mi előre szólunk, hogy még legalább nyolc bőrt nem húzott le az amerikai milliárdosról a magyar kormány propagandagépezete.

1. Ő tehet a 2015-ös brókerbotrányokról. Matolcsy György is ezt akarta mondani legutóbbi parlamenti beszámolójában, csak valahogy nem jutott eszébe a neve, ezért sejtelmes megfogalmazásban egy NATO-szövetségünket tette felelőssé sok tízezer magyar ember vagyonvesztéséért. Semmi kétség, hogy Tarsoly Csaba is Sorosnak dolgozott, és akkor döntötte romba a Quaestor cégbirodalmat, amikor arra az amerikai multimilliomos megadta a jelet. A magyar kormány azonban állta a sarat, és nem bukott meg a milliárdos csalás ellenére sem.

2. Minden kétséget kizáróan a Teréz körúti robbantó is Soros embere. Még tavaly szeptemberben kívánta befolyásolni a kvótanépszavazás eredményét, ám a magyar hatóságok néhány héten belül fülön csípték a multimilliomos ügynökét. Hónapokig hallgatott a megvádolt férfi, ám most vallomást tett, aminek tartalma még nem nyilvános, de egészen biztos, hogy felfedte, hogy a megbízója nem más, mint Soros György...

ORBÁN, TAKARODJ!

VARÁNUSZ BLOG
Szerző: Fabius
2017.03.10.


Elég csúnyán állon verte az Unió és a Európai Néppárt a lengyel kormányt, bónusz az odacsapó kemény ököl egyik összetartó ujja Orbán Viktor volt.

Mire az eddigi lelkes rajongásból jókora turhafürdő lett a lengyel interneten.

Néhányan addig merészkedtek, hogy Viktor monnyonle mostazonnal, mert így megpocsékolta a lengyel-magyar barátságot. Mer'ugye ők jöttek mikor kellett, jöttek bizony különvonat számra, vonultak és skandáltak, demonstrálták mekkora király ez a Viktor, nehogy bánccsa' őt valaki. Aztán mikor az ég zeng, mikor a genyó Brüsszel csak a PiS ősellenség Tuskot erőlteti az Európa Tanács élére, akkor bezzeg Vitya elpincsisedik...

ORBÁN KONCENTRÁCIÓS TÁBOROKBA TESZI A MENEKÜLTEKET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2017.03.10. 


Világbotrány az Unió első fasiszta államának intézkedése. Orbán ítélet nélkül bebörtönöz ártatlan embereket, akik semmiféle bűncselekményt nem követtek el, többségük az életét mentő menekült. Orbán valójában koncentrációs táborokat hoz létre nekik szögesdróttal, kutyákkal és csendőrökkel, embervadászokkal.

A világsajtó elítéli a menekültellenes törvényt, mely ellentétes minden jogállami normával. Ezen kívül sérti a Genfi Konvenciót, az Emberi Jogok Európai Egyezményét és az ENSZ által elfogadott “Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát”. Orbán megfosztja a szabadságuktól a menekülteket, akiknek útba esik Magyarország, ezért Magyarországon keresztül akarnak eljutni az Európai Unió más országaiba.

Senkit nem lehet a személyes szabadságától megfosztani, akiről jogerős bírósági ítélet nem mondja ki, hogy valamilyen bűncselekményt elkövetett. Menedékkérelem benyújtása nem bűncselekmény. Orbán bűnözőnek tekinti a menekülteket, mert a szélsőjobboldali, rasszista és antiszemita összeesküvéselmélet híve, amely szerint a menekültválságot mesterségesen idézték elő, hogy az európai fehér keresztény nemzetek identitását szétrombolják.

Ez az összeesküvéselmélet az alapja az Orbán-rezsim “sorosozásának”. Soros György mint a zsidó világ-összeesküvés központi alakja kerül a képbe. A szélsőjobboldali teóriák szerint a menekültválság a zsidó terv része, amit Soros és társai találtak ki, a menekültek álcázott terroristák, akiket a menekülthullámmal csempésznek Európába, hogy a nemzetállamokat felhígítsák és szétverjék. Orbán súlyosan beteg ember, nem beszámítható.

Ez olyan alpári, ostoba náci teória, mintha Orbán a Mein Kampf-ban hinne, bár ki tudja, az sem kizárt, hogy a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei-t olvassa. Magyarország miniszterelnöke náci teóriákat vall, és náci teóriák alapján vesz őrizetbe ártatlan embereket, akiket a fenti összeesküvésnek megfelelően terroristáknak tart, akik a “terrorizmus ötödik hadoszlopai” Európában. Ez az elmebeteg elmélet, ez a meggyőződése vezette arra, hogy őrizetbe vegye a menedékkérőket. Ez a náci teória mozgatja. Magyarországnak náci miniszterelnöke van.

ITT OLVASHATÓ

ÉJSZAKAI KÍSÉRLET - KIMUTATHATÓ SZÜRREALIZMUS MAHLER VII. SZIMFÓNIÁJÁBAN


ÉLET ÉS IRODALOM ONLINE
Szerző: Jólesz László
2017.03.10.


Az egyik legnagyobb hatású irányzat, a szürrealizmus sikeresen teret hódított a képzőművészetben, de az irodalomban már jóval kisebb súllyal és rövidebb ideig volt jelen, a zenében pedig semmi esélyt nem remélhetett. Itt fontos tisztáznunk, hogy szürrealista szövegek megzenésítése természetesen nem hoz létre zenei szürrealizmust, mint ahogy a verista operák sem a zenéjük, hanem a cselekményük okán veristák.

Mégis, a szándékot, amellyel Gustav Mahler VII. szimfóniájában az éjszakát, ezt a szürrealizmus által különösen kedvelt toposzt járja körbe, tekinthetjük egyfajta – nem is feltétlenül tudatos – kísérletnek a szürrealizmus zenébe történő integrálására. Kísérletnek, melynek során a szerző megpróbál az éjszakára, az álomra, a tudattalanra hivatkozni saját hangzó univerzumában, illetve ezekről saját befogadói közegének valamit közölni. (Mint ahogy jelen írás is kísérlet arra, hogy zenéről essék szó nem szakmai közegben.)


Amikor a XIX–XX. század fordulója táján megjelentek az új művészeti irányzatok, az izmusok, akkor az addig – legalábbis mai szemmel – egységesnek tudott tortát nemcsak felszeletelték, de az így kapott cikkelyek el is távolodtak egymástól. Az egyes izmusok érvényességi területe behatárolódott: ami újítás a festészetben alapvetőnek és tartósnak bizonyult, az nem feltétlenül volt használható az irodalomban. Ennek a szakosodásnak talán a legnagyobb vesztese a zene volt, nem lévén sem képi, sem fogalmi megnyilvánulás. Persze, ez így nem teljesen igaz, tekintve, hogy már a középkortól kimutatható olyan rendszer, amely az egyes dallami, harmóniai és ritmikai fordulatokhoz különféle képeket vagy fogalmakat rendel hozzá (például sóhajmotívum). Ha nem így volna, jelen tanulmányban nem volna miről beszélni.

Az egyik legnagyobb hatású irányzat, a szürrealizmus sikeresen teret hódított a képzőművészetben, de az irodalomban már jóval kisebb súllyal és rövidebb ideig volt jelen, a zenében pedig semmi esélyt nem remélhetett. Itt fontos tisztáznunk, hogy szürrealista szövegek megzenésítése természetesen nem hoz létre zenei szürrealizmust, mint ahogy a verista operák sem a zenéjük, hanem a cselekményük okán veristák.

Mégis, a szándékot, amellyel Gustav Mahler VII. szimfóniájában az éjszakát, ezt a szürrea­lizmus által különösen kedvelt toposzt járja körbe, tekinthetjük egyfajta – nem is feltétlenül tudatos – kísérletnek a szürrealizmus zenébe történő integrálására. Kísérletnek, melynek során a szerző megpróbál az éjszakára, az álomra, a tudattalanra hivatkozni saját hangzó univerzumában, illetve ezekről saját befogadói közegének valamit közölni. (Mint ahogy jelen írás is kísérlet arra, hogy zenéről essék szó nem szakmai közegben.)

Az 1904–5-ben keletkezett VII. szimfónia Mahler második alkotói periódusának a végén helyezkedik el. Ezt a korszakot egyrészt számos, zömmel szerkesztési-építkezési és hangzásbeli újítás jellemzi, másrészt a visszatérés a konkrét irodalmi program nélküli, úgynevezett abszolút zenéhez. Ebben és megelőző két szimfóniájában Mahler elhagyja a korábban szívesen alkalmazott énekhangot, és a nagy horderejű és vitathatatlan újítások mellett szigorúbban alkalmazza a műfaj régebbi formáit.

A lemezborítókon gyakran szereplő Lied der Nacht (az éj dala) felirat nemcsak modoros, de megtévesztő is, és leginkább fölösleges. Mahler a páros sorszámú tételektől eltekintve nem ad verbális útmutatót arra nézve, hogy szimfóniája az éjszakáról vagy az álomról szólna. Másfelől meg a zenei anyag mégiscsak bővelkedik az álomra utaló jel-, illetve hangképekben, nem utolsósorban a hallgató bizonytalanságban tartására alkalmas hangzásokban, kár ezt a bizonytalanságot valamilyen blikkfangos és didaktikus közléssel eloszlatni...

BORZASZTÓAN, RETTENETESEN ÉS KURVÁRA UNOM MÁR

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2017.03.09.


… Lázár – aki az újságírói kérdésfeltevés közben Kovács Desikerültnemsikerült Zoltánnak még odasúgta, hogy nem tudta, hogy Lölö tegnap luxusszállodát vásárolt – egyszemélyben nagyobb veszélyt jelent erre az országra, mint a csokorba kötött komplett magyar állampárt Kósástól és Németh Szilárdostól. És ez pontosan addig így is marad, ameddig újságírók nem érzik megalázva magukat ezekkel a heti ocsmány színjátékokkal. Persze, tudom, könnyű pofázni, de miután tudjuk, hogy a sajtó egyik felét be sem engedik ezekre az öltönyös bunkók főszereplésével előadott arcpirító performanszokra, az a minumum lenne, hogy a másik fele, az a kisebbik és kritikusabb fele ne menjen már bele a miniszter úrral való együtt röhögcsélésbe, mert az annál is feleslegesebb (ráadásul undorító is), mint jelen sem lenni és hagyni, hogy egyedül hasbeszéljen a lakájaival.

Mert perszehogy tudom, én közelítem meg rosszul ezt a kérdést, ami nem a félkegyelmű Mészáros Lölöről szól, soha egyetlen percig sem róla szólt. Hanem erről a Lázár János-féle kormányzati impertinenciáról. Ez az ezerarcú kimosakodott táskahordozó, aki azzal az utánozhatatlan rókavigyorral néz mindenkit síkhülyének, és ezért nem érzi kínosnak és vércikinek saját magát is debilnek tettetni, a leggennyesebb kelés ennek a maffiakormány által kifosztott népnek (a nemzettől távol áll, tán soha többé nem is lesz az) a vánnyadt, heges, sebes testén. Rosszabb az egész pénzéhes, telhetetlen udvartartásnál, amely képtelen kihúzni az enyves-ragacsos kezét a közpénzes bödönből.

Most nem lövöm le a poént, holnap majd közszemlére teszünk egy levelet, amit a postaládánkban találtam, és amelyet turbómagyar szellemi honvédők küldözgetnek körbe a tévúton kószáló, kormánypártból kiábrándult, kvázi elveszített katonáknak, amelyben például Mészáros Lölö szent embert és igaz magyart védelmezik a gané, irigy balliberális hazaárulóknak.

Ez pedig azért vág a jelen témába, mert Lázár kormányinfója (ami természetesen nem jöhetne létre a takonygerincű, kollaboráns média seggnyaló, szervilis asszisztálása nélkül, beleértve Csuhaj Ildikót is, aki nem kéri ki magának, hogy emberi és női mivoltában hétről-hétre sértegessék és hülyének nézzék) pontosan annak a fásultságnak és bénultságnak az előidézését szolgálja, hogy egyszerűen tele legyen a tökünk a hazugságaival, ne érdekeljen, hogy Mészáros aznap éppen hány milliárdot lopott az Orbán-dinasztiának. Igen, a társadalom gondolkodó fele is belegárgyul abba, hogy még mindig vannak honfitársak, akik tapsolnak ehhez a világraszóló pusztításhoz, akiket nem érdekel, hogy kétszáz évre döngölik a földbe ezt az országot, akiknek van kedvük a saját nyomorúságuk fölé hajolva is elmúlt nyolcévezni.

Lázár pedig hétről-hétről nagyobb arccal, letörölhetetlen vigyorral hazudik bele egyre sápadtabb pofánkba, és állítja, hogy a szerencsétlen, funkcionális analfabéta egyrészt üzletember és vállalkozó, másrészt, hogy neki, Lázár Jánosnak nincs fogalma a bizniszeiről, mert nincs joga számon tartani azokat, kötelessége meg még annyira se.

Én meg azt gondolom, te arrogáns, cinikus kártevő, hogy az a salakanyag, ami a szádat elhagyja, kifogyhatatlan, és ha rajtad múlik, akkor az is marad. Mindent megteszel azért, hogy ez így is maradjon, hiszen nem vagy annyira kretén, mint Kósa, hogy ne tudd: az a pont, ameddig ti elmentetek, az már a fal előtt van nem sokkal, ebből már kiszállni, jól kijönni nem lehet, marad a tagadás. Tudod, hogy ha a gyeplőt meg akarod tartani, akkor a legvállalhatatlanabb disznóságokat is be kell vállalnod. Mészáros Lölö meg az én olvasatomban a lehető legnagyobb disznóság Paks után és a magyar oktatás kivéreztetése után. Meg a magánnyugdíjak, meg a… hadd ne soroljam, mert reggelig nem érek a végére.

Az, hogy letagadod Mészárost márpedig nem fog menni. Neked pont nem. Mert az egy dolog, hogy sem ő, sem más nem nagyon tudja számon tartani a nevére íratott hatalmas vagyont, de ennek a nagyságával és eredetével bizony te pontosan tisztában vagy. Ugyanis ennek a mesés vagyonnak a megszületésénél te is segédkeztél, amennyiben a harácsolmány rengeteg hazai és uniós közpénzt tartalmaz. És mint tudjuk, ezekért a pénzekért is te felelsz és a te tartod számon a kinek miért mennyit táblázatokat.

Úgyhogy hazudozzál csak tovább nyugodtan, mi ezt is felírtuk, nem került semmibe. A jutalmadért majd jelentkezhetsz te is a többiekkel együtt. Majd akkor merengjél el, hogy ekkora nagy cinikus pofával, nulla gerinccel és nulla lelkiismerettel érdemes volt-e nálad sokkal hülyébbek miatt elárulnod a hazát. Trafikonként, térkövenként, mangalicatelepenként. Nem foglak megszánni, ne aggódj. Addig meg – bár borzasztóan, rettenetesen és kurvára unom már hetente hallgatni a magabiztos nagy pofádat – valahogy kibírom.

BOD PÉTER ÁKOS: ELFOGY A HÁTSZÉL

VILÁGGAZDASÁG ONLINE
Szerző: Bod Péter Ákos
2017.03.09.


Az elmúlt években komoly eredményeket ért el a magyar gazdaság, ugyanakkor korlátba ütközhet a növekedés: ez pedig a munkaerőhiány, és az uniós források 2020 utáni rendszere is hordoz magában bizonytalanságot – derült ki az Erste Bank által rendezett üzleti reggeli keretében felszólaló Bod Péter Ákos közgazdász előadásából:

TITKOLTÁK, DE KIDERÍTETTÜK, HÁNYAN VETTEK JEGYET A FELCSÚTI KISVASÚTRA

ÁTLÁTSZÓ - MUTYIMONDÓ BLOG
Szerző: Márton Balázs
2017.03.10.


Elértük, hogy nyilvánosságra kerüljön, mennyien fizettek a felcsúti kisvasutazásért; Lázár nem érti, miért a kormányt faggatják Mészáros meggazdagodásáról; Orbán Viktor barátai elég ügyesek a közbeszerzéseken.




Ezekről ne maradj le!


Végre kiadták, hány jegy kelt el a felcsúti vicinálisra (Átlátszó)

Lázár szerint már népszavaztunk Paksról (Index, 444, 444)

A kvótanépszavazás kampánya többe került, mint a brexité (Index)

Ha van 3 perced:

Végre kiadták, hány jegy kelt el a felcsúti vicinálisra
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tavaly megtagadta, hogy közzétegye, hány utast vitt az általa üzemeltetett kisvasút, de végül csak kiadta. A hivatalos összesítés szerint tavaly május végétől év végéig közel 23 779 menetjegyet váltottak az ingyenesen utazókat leszámítva. Most már csak azt nem tudjuk, milyen vállalásokat tett a kormány az EU felé a kisvasút 600 millió forintos támogatásáért cserébe, mert ezt a gazdasági tárca tovább titkolja. (Átlátszó blog)

Lázár szerint már népszavaztunk Paksról

Lázár János szerint a nép egyszer már szavazott a paksi erőműről a 2014-es parlamenti választáson, és az Európai Bizottság szerint profitot termelhet. A kiszivárgott multiszivató javaslatról állította, hogy a fogyasztók és a munkavállalók védelmére hoznák. Hangsúlyozta, hogy a javaslat nem csak a külföldi üzletláncokra vonatkozna, bár neki a multik megsarcolása is nagyon jól esne. Nem is érti, miért firtatják a kormánynál Mészáros Lőrinc meggazdagodását. (Index, 444, 444)

A kvótanépszavazás kampánya többe került, mint a brexité

A berlini Democracy Reporting International szerint 2010 óta Orbán Viktor barátai kimagaslóan jól teljesítenek a nagy állami közberszéseken. 2013-ban például négy baráti üzletemberhez került az összes közbeszerzési forrás 11 százaléka, ami 272 milliárd forint. A kvótanépszavazás kampánya sokkal többe került, mint a brexité, miközben az M1 a témával foglalkozva szinte csak a kormány álláspontját visszhangozta. (Index)

Fidesz- és egy MSZP-közeli üzletember is hasít a Várban

A Várnegyed felfuttatásának egyik legnagyobb nyertese Zsidai Roy csoportja, de Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás és Orbán Viktor barátja, Garancsi István is itt építkezik. Az egyetlen élelmiszerbolt a CBA kezében van. Kakukktojásként Puch László volt MSZP-pénztárnok is feltűnt. A lakók attól félnek, hogy a fideszes elit és a várbeli minisztériumok dolgozói rárepülnek az ingatlanjaikra, és a félelmeket egy konkrét ügy is táplálja. (Magyar Narancs)

Mutyihegyek az iparkamaránál
Lemondott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége és az ellenőrző bizottság, miután kiderült, hogy erősen megkérdőjelezhető szerződéseket kötöttek, luxusutakra és méregdrága konferenciákra-fogadásokra költöttek és egymás cégeit bízták meg jól fizető megbízásokkal. Az országos kamarai elnök felesége közben a jegybanknál kap helyet, aki hiába közgazdász végzettségű, monetáris politikával nem foglalkozott. (444, MNO)

Ha van még két perced:

A hazai jegybank miatt is aggódik az egyesült államokbeli elemző, aki szerint az áfacsalások miatt a hivatalos magyar GDP-adatokat korrigálni kellene. (Átlátszó)

Egy, az Átlátszó által feltárt ügyben is nyomoznak Simonka György ellen költségvetési csalás gyanúja
miatt egy uniós projektben. (Átlátszó blog)

Az MSZP volt pénztárnokának közeléből jutott egy eddig jobbára ismeretlen tanyasi mikrovállalkozás a Matolcsy-közeli kecskeméti Pallas Athéné Egyetem campusberuházásáig. (Átlátszó blog)

Úgy néz ki, egy 22 éves egyetemistától ijedt meg a hét éve kormányzó Fidesz. (Vastagbőr)

Furcsa RMDSZ-es összefonódások láthatóak egy kolozsvári étterem körül. (Átlátszó Erdély)

Másodfokon is kimondta a bíróság: a jegybanknak közzé kell tennie, kik lettek az MKB Bank igazi tulajdonosai. (Magyar Narancs)

A kormány azzal az alapos indokkal adott 220 milliót
egy tök ismeretlen, szlovákiai civil szervezetnek, hogy ismerték a benne lévő embereket és szerintük a „megfelelő célokra” tudják elkölteni a pénzt. (444)

Két év nyomozás után még gyanúsított sincs a Széchenyi Bank bedőlése miatt. Töröcskei István, akinek az érdekeltsége a pénzintézet, most egy állami körbe tartozó cég igazgatósági elnöke. (24)

Mészáros Lőrincék pofára ejthetik a spekulánsokat, akik az üzletember körüli tőzsdei akciókra építettek. (444)

Lemond Horváth Anna RMDSZ-es kolozsvári alpolgármester, mert eltiltotta a korrupcióellenes ügyészség. (444)

Kína gyanúsan gyorsan hagyott bejegyeztetni 38 Trump-védjegyet. (AP via Business Insider)

Multik pénzeltek egy, a kéregrepesztéses gázkitermelés és a növényvédő szerek mellett kiálló tudományos szervezetet az USA-ban. (Mother Jones)

AZT AZ ÉLETET ÉLED, AMIT SZERETNÉL, VAGY AMIT MÁSOK SZERETNÉNEK?

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: SzabóElvira
2017.03.09.


„Hamis én” helyett önelfogadás és önszeretet

Belenézni a tükörbe és meglátni magunkat sokszor embert próbáló érzés – hiszen ilyenkor valódi önmagunkkal szembesülünk. Időről időre fontos feltenni a kérdést: azt látjuk a saját szemünkbe nézve, akit szeretnénk – azok vagyunk, akinek lennünk kéne? Veit Lindau német sztárcoach írja Fogadj örök hűséget magadnak című könyvében, hogy „Ha például ma belenézel a tükörbe, akkor nem a valós képedet látod, hanem azt, amiben hiszel.” S azt, hogy kinek hisszük magunkat, erőteljesen befolyásolja a külvilág, annak a társadalomnak az érték- és elvárásrendszere, amelyben élünk.

Valóban sajátunk az önmagunkról alkotott képünk?


Nap mint nap záporoznak felénk a különféle üzenetek: mi menő és mi lejárt lemez, milyen pozíciókat „illik” megcsípni, hol és mit vásároljunk, hogy benne legyünk a „kasztban” – a sikeres és nagyra tartott emberek csoportjában. Ezek az üzenetek szuggesztiók, amelyek jelentős mértékben befolyásolják, hogy miként éljük az életünket, milyen célokat tűzünk ki és igyekszünk megvalósítani – mert elhisszük, hogy ezeket a trendeket követve leszünk értékesek. Azért hallgatunk rájuk, mert nem akarunk kilógni a sorból. A szuggesztiókat hajlamosak vagyunk magunkévá tenni, és ezek válnak belső mércénkké – akkor is, ha nem tükrözik azt, ahogyan szívünk szerint élnénk.

Az első tükör, amiben megpillantjuk magunkat, a szüleink és a családunk – mondják a pszichológusok. Nem véletlenül: az olyan, kisgyerekkortól hallott megjegyzések, mint „mindig elbénázod”, „haszontalan vagy”, „szörnyen nézel ki”, „annyi eszed van, mint a hónapos csibének”, stb., beépülnek a személyiségbe, önbeteljesítő jóslattá válnak, és mire az illető felnőttkorba ér, csak azt látja, hogy az utolsó pillanatban mindig elszúrja a munkahelyi előléptetést, vagy „eltétovázza” a párkeresést, esetleg azt érzi, hogy mindig mindenki hülyének nézi. S lövése sincs, honnan erednek ezek a rossz automatizmusok – amelyek valójában a gyerekkorból magunkkal hozott és magunkévá tett, önjáróvá vált szuggesztiók...

TÁVKAPCSOLATOK - MÍTOSZOK ÉS VALÓSÁG

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.03.10.


Kétségkívül a távkapcsolat a határátkelés egyik legnehezebb része, még akkor is, ha csak átmeneti, és tisztában van vele az ember, hogy maximum pár külön töltött hétről vagy hónapról van szó, hiszen ezzel együtt is nehéz a másik nélkül. Nehéz, de nem lehetetlen, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem minden távkapcsolat van halálra ítélve.

Mindez onnan jutott eszembe, hogy a minap régebbi posztokat visszaolvasgatva elém került Liping (a Szecsuán blog szerzője) egyik régebbi írása, amiben erről is szó esett. Induljunk el ma innen!

„Magánéleti oldalról furcsa kihívások elé állítottak ezek az évek. Első kitántorgásom idején egy hétéves kapcsolatot hagytam hátra.

Noha láng már nem volt, s attól tartok, hogy nem is igazán passzoltunk egymáshoz, a megszokás hatalma miatt, s mert problémáink sosem torkollottak komolyabb vitákba, nem gondoltam, hogy egyszer vége lesz.

A távollét elég jól rávilágított, hogy mennyire nem köt már minket össze semmi, s hazaérvén be is fejeztük a történetet.

Ekkor már volt új szerződésem, de a rövid nyár villámgyorsan újra mellém sodort valakit, akivel viszont hatalmas volt a lángolás, s akinek a távollétét nagyon is megszenvedtem.

Az egy év lejárta után aztán hazatértem hozzá, de akkor már sajnos nem működött. A konzekvenciát leszűrtem, a párom nélkül többet nem vágok neki. Vagy max. szingliként.

A harmadik évem már eképp is alakult. Egy éve vagyok a jelenlegi társammal, s ő most itt is van velem Kínában. Így egész más, mint távkapcsolatban, nagyságrendekkel jobb.”

Ez volt tehát Liping tapasztalata (a teljes posztot itt találjátok), de ne támaszkodjunk egyetlen példára, annál is inkább, mert amikor nekiálltam a témában kutakodni, belefutottam az Atlas Obscura erre vonatkozó felmérésébe.

Ezt közel hatszázan töltötték ki, ami már nem kis szám, és elég érdekes, részben mítoszdöntögető dolgok derültek ki belőle...

GENDER: AZ ÁTLAGPOLGÁR RÉMISZTGETÉSE VAGY TÖBB ANNÁL

MANDINER BLOG
Szerző: dobray
2017.03.10.


Kölcsönös kiborulás az eredménye annak, hogy az ELTE-n gender-szak indul. A képzés szakigazgatója az Indexen bizonygatja a szak létjogosultságát, Antoni Rita marxista doktorandusz a polgári Magyar Nemzetben akad ki Puzsér Róbert kiakadásán, Puzsér pedig válaszol neki; a Kettős Mércén Pető Andrea, Kováts Eszter és Weronika Grzebalska elemzi progresszívként a progresszív eliteket is kritikusan megközelítő szövegben, hogy miért is lett szitokszó a „gender”.

Elmondom, miért:

KI A NAGYOBB KIRÁLY: MÉSZÁROS LŐRINC VAGY SIMICSKA LAJOS?

HVG ONLINE
Szerző: hvg
2017.03.08. 


Tíz menetben méri össze erejét a hvg.hu ringjében a magyar közélet és gazdaság két legismertebb nehézsúlyú harcosa. Minden menet végén pontozunk, hogy kiderüljön, ki a NER igazi bajnoka:

ITT OLVASHATÓ

BORT ISZIK, VIZET PRÉDIKÁL A MAGYAR KORMÁNY - KÜLFÖLDI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Csernyánszky Judit
2017.03.10.


Magyarország a párbeszédről és a szabadságról papol, miközben süllyed le az autoriter, a tekintélyelvű társadalom szintjére – így vélekedik Neil Campbell, az Open Society, a Nyitott Társadalom Politika Európai Intézetének helyettesigazgatója, az Euractivon megjelent írásában, aki ezt Trócsányi László igazságügyminiszternek az Európai Parlamentben tartott védőbeszédéből szűrte le.

A cikk szerint Trócsányi László azt mondta, hogy a kormány a civil szervezetekkel együtt igyekszik hozzájárulni az Európában kialakult válság kezeléséhez. Campbell szerint éles a kontraszt a kormány tettei és szavai között. Azaz mást mondanak Brüsszelben, mint amit cselekszenek Budapesten. Trócsányi szemére veti a szerző, hogy nem szólt a civil szervezetek átvilágítását szigorító új törvényről, amely végeredményben a külföldiek által támogatott szervezeteket illegitimnek, s csak a magyar kormány által támogatottakat tartja legitimnek. Campbell szerint a kormányzati monopólium ezen a téren is a demokrácia agóniáját jelzi.

Riadót fújt a Unicef Magyarország új menekültügyi törvénye miatt, amely minden menedékkérőt, a kiskorúakat is ideértve - konténer táborba zár be. A szervezet regionális, európai igazgatója, Afshan Khan úgy látja, hogy az erőszak és üldöztetés elől menekülő gyerekeket kriminalizálja a törvény, megfosztja őket a tanulás jogától, és Magyarországon olyan trauma éri őket, amely egész életükre hatással lehet. A közlemény rögtön bekerült a Washington Postba is, amely a populista Orbán Viktor kormányának eddig is szigorú menekültellenes törvényét még tovább szigorította. A Unicef megkeresésére Áder János sajtóosztálya később ígért reagálást a felvetett aggályokra. Mindenestre a cikk megjegyzi, hétfőn újabb 5 évre választhatják meg Ádert...

A CSALÁDTUDOMÁNY ATYAMESTEREI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.03.10.


Amikor én még kissrác voltam, az anyám anyám volt, az apám meg apám, és mindenféle tudomány nélkül belőlük lettem én, mint fatörzsükből gyönge ága. Most pedig meghuzigáljuk a törölközővel hónunk alját, amely kiváltképp izzadós, pláne, hogy süt a Nap is, ami ritka kincs a gödörben, és jót mókázunk emberminiszter-tiszteletes méretes baromságán.

Ugyanis Balog Zoltán nőnapon azt jelentette be, hogy az Emmi – aki nem a szomszéd néni – szeptembertől családtudományi mesterképzést indít a Corvinus Egyetemen. Balog elmondta: „Ellenzi a kormány a genderképzést, az emberek nőnek és férfinak születnek. Ezért a kormány nemet mond a társadalmi nemekre, de igent, a társadalmi szerepekre.” Ezt szó szerint mondta így, azért az idézőjel, hogy ne engemet nézzenek már hülyének, hanem őt.

A citált szövegnek ugyanis az ég egy világon semmi értelme nincsen, akárhonnan is nézegetem. Viszont azt mutatja, hogy Balog tiszteletes, mint kormányunk oszlopa, abba is belepofázik, mit oktassanak az egyetemek, és ilyen, amikor még „tudományos szocializmust” oktattak a jámbor diákoknak, akik tanáraikkal együtt röhögték ki az egészet, szóval ilyen azóta sem nagyon volt. De most ismét van, hogy el ne feledjük, hol is van lakóhelyünk.

Másrészt a stúdium tárgya is fölöttébb érdekes, mert nem tudható, hogy macsóságokat, vak komondort vagy mi a rossebet szánnak a hallgatók fejébe verni, mondjuk azt a mániájukat, hogy szüljél doszt és fogd be a pofád, mindez még bizonytalan. Még nem értem el egészen abba a korba, hogy arról ajvékoljak, régen minden jobb volt, de lehet, hogy most átléptem ezt a lélektani határt, például, ha a nagyanyámra gondolok...