Szerző: Mikecz Dániel
2017.02.09.
“Hívjuk be a románokat!” - hangzott fel egy bekiabálás a Tanítanék mozgalom visszafogottabb érdeklődés mellett megtartott vasárnapi tüntetésén. Az ironikus megjegyzés arra vonatkozott, hogy Romániában már egy hete folynak az 1989-es forradalom óta nem látott méretű tüntetések. A tiltakozásokat az váltotta ki, hogy a szociáldemokrata-liberális kormány sürgősséggel fogadott el olyan jogszabályokat, amely a tüntetők szerint legalizálnák a korrupciót és felmentést adnának többek között az eljárás alá vont szociáldemokrata vezetőnek, Liviu Dragneának.
A hatályos törvények szerint Dragnea éppen azért nem lehetett miniszterelnök, mert két éves felfüggesztett büntetését tölti. Az elfogadott jogszabályok szerint a hivatali visszaélés csak bizonyos törvények megszegése és 200 ezer lejnél nagyobb kár okozása esetén lenne bűncselekmény. Széles körű amnesztiát is gyakorolt volna továbbá a román kormány a korrupció vádja miatt elítéltek körében, hogy enyhüljön a túlzsúfoltság a börtönökben (a román BTK módosításáról Barna Gergő ír részletesen).
A többszázezres romániai korrupcióellenes tüntetések hallatán természetes, hogy a magyar újságolvasó csalódottan konstatálja honfitársai passzivitását, hiszen “nálunk csak az olcsó netért mozdulnak meg az emberek.” Részben a magyar kultúrfölénybe vetett hit és a szomszédos politikai valóság közötti ellentmondás miatt aztán csak erősödik a közéleti defetizmus érzése. Bár léteznek különbségek a magyar és a román közállapotok, politikai kultúra között, azonban nem teljesen indokolt a hazai tüntetési, cselekvési potenciál lesajnálása.
Az utóbbi években Romániában is megváltoztak a tüntetési szokások, amennyiben gyakrabban kerül sor nagy tömegeket megmozgató demonstrációkra. Még a 2000-es években kezdődött meg a Kolozsvárhoz közeli Verespatakra tervezett aranybánya elleni, több éven át tartó kampány, majd 2013-ban országszerte, így Bukarestben is több ezren tüntettek a projekt ellen. Később a 2014-es elnökválasztás során tüntettek Románia és Európa más nagyvárosaiban Victor Ponta kormánya ellen, amiért a szavazatleadási eljárás megnehezítette a külföldön élő románok választójogának gyakorlását. Egy évvel később, 2015-ben a Colective néven ismert szórakozóhelyen tört ki egy 64 áldozatot követelő tűzvész. A tragédiában közrejátszott a hatóságok összejátszása az üzemeltetőkkel. Az ilyen korrupciós gyakorlat ellen kezdődtek tömegtüntetések Bukarestben, amelyek elvezettek végül Victor Ponta miniszterelnök lemondásához. Az említett tüntetések érdekessége, hogy évről-évre egyre többen vesznek részt az ilyen eseményeken, tehát indokolt az a meglátás, hogy a szomszédban elterjedőben van egy aktívabb állampolgári kultúra. Emellett azonban vannak még olyan tényezők, amelyek megmagyarázzák, hogy Romániában miért lehetséges korrupcióellenes tüntetés, míg nálunk jelenleg nem tapasztalható ilyen...