Szerző: Bartus László
2017.01.24.
Egy magyar adófizető állampolgár visszakéri a pénzét az államtól, mert nem arra fordítják, amire kellene. Látszólag jelentéktelen hír, nyilván nem kap vissza semmit, a dölyfös hatalom még jól meg is bünteti. Ennél sokkal rosszabb, ahogy a magyar nép viszonyul majd hozzá: nagyjából úgy, mint a börtönbe került meggymagoshoz. Nevetik, és úgy gondolják, megérdemli a sorsát, miért volt olyan hülye.
Pedig nem kellene így lennie, mert ez tipikusan olyan megnyilvánulás, amelybe képes egy hónap alatt belebukni egy diktatúra. Hogy nem így lesz, az nem a derék adófizetőn, az öntudatos állampolgáron, Szentesi Kálmánon, és nem is a diktatúrán múlik. A magyar népen múlik, amelyről a diktátora megmondta, hogy mennyire szabadságszerető. Ha másért nem, ezért a cinikus és aljas szövegért el kellett volna zavarni. De nem tették, ami mindent elmond erről a népről és az állapotáról.
Tulajdonképpen úgy lenne igazi, ha Szentesi Kálmán nem hívná fel a figyelmet arra, hogy ez polgári engedetlenség, amelyhez csatlakoznia kellene a többi állampolgárnak, fejős tehénnek nézett, kifosztott és megrabolt adózónak, akiket ez a bűnszervezet erre tart, hogy nekik a helikopterezéshez, a százmilliárdos lopásokhoz a pénzt összeadja. Az igazi nagy dolgok úgy kezdődnek, hogy egy, azaz egyetlen egy ember, akiben van gerinc, tartás és jellem, ellenáll. Ez pedig a többieknek olyan példát ad, hogy mellé állnak.
A forgatókönyv az lenne, hogy Szentesi Kálmánt nem érdekli, ki mit csinál, hányan állnak mellé. Ő elhatározza, hogy nem engedelmeskedik, nem adja a pénzét olyan tolvajoknak, akik meg is mondják, törvénybe is iktatják, hogy az adóban befizetett pénze elveszíti a közpénz jellegét, s magánpénz jelleget ölt magára az ő zsebükben. Egy bankrabló is védekezhetne az Orbán-banda szövegével: abban a pillanatban, amikor a kezével megérintette és a táskájába tette, a pénz elveszített banki pénz jellegét.
Ma már tudjuk, hogy ezeket "alternatív tényeknek" nevezik, és a másik oldalon teljesen létjogosult, tudomásul kell vennünk, hogy ők úgy hamisítják a tényeket, ahogy akarják. Miért ne tehetné meg ezt a bankrabló a másik oldalon? Miért ne lehetne bármit elvenni a korrupt aljadék Rogántól, és közölni vele, hogy ez a pénz elveszítette rogáni jellegét. Mostantól a miénk. De Szentesi Kálmán esete nem a bankrablóé, mert ő azt a pénzt, amelyet magának követel, nem lopta, szemben az Orbán-családdal. Megdolgozott érte. Tőle lopják el.
A klasszikus forgatókönyv az lenne, hogy van egyetlen igaz és dühös ember, aki az ellenállását nem teszi függővé semmitől. Nem érdekli, ki és hányan követik, nem törődik a következményekkel, hanem kész mindenre, hogy ennek a közönséges bűnbandának ellenálljon, és egy vasat ne fizessen. A diktatúrának nincs se humora, se öniróniája, se veszélyérzete, ezért durván nekimegy, megbünteti és szankcionálja. El akarja némítani és példát akar statuálni, ami csak olaj a tűzre. Az ilyen hősnek született ember azonban nem törődne semmivel, nem érdekelné, hogy ki hogyan reagál erre, csak magával, a becsületével és a jellemével törődne. Csinálhatnának vele bármit, akkor sem engedne, nem lehetne megtörni. Egy ilyen emberbe belebukna a diktatúra...
