VELÜNK MARADT A KVÓTAHISZTI

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2017.12.16.

A csütörtökön és pénteken rendezett EU-s csúcson világossá vált, hogy senki sem enged kvóta-ügyben, hiába tűnt úgy, hogy a kérdés lassan elfelejtődik. "Józan és őszinte vita volt" - nyilatkozta egy brüsszeli diplomata, amiből a "józan" azt jelenti diplomáciai nyelven, hogy konkrét anyázásig azért nem jutott senki, az "őszinte" pedig azt, hogy ettől még keményen osztották egymást a miniszterelnökök.

Magyar szempontból mindez azt jelenti, hogy a betelepítéssel, az ország lakosságának felhígításával és a Soros-tervvel fenyegetőző magyar kormányzati propaganda simán kihúzhatja a választásig, mert akármennyi hazugságot is kentek rá a témára, a kvótakérdés napirenden maradt, és legalább júniusig a mostani állás szerint még marad is.

Évek óta hiába gyűrik

A mostani vita megértéséhez érdemes nagyon röviden felidézni, hogyan jutottak a tagállamok idáig.

2015-ben legalább egymillió menekült érkezett az EU-ba. A menekültügyet szabályozó EU-s megállapodás, amit dublini rendszernek neveznek, betarthatatlannak bizonyult. A rendszer szerint minden menekült ügyét abban az országban kell elbírálni, ahol először lépett be az EU-ba. Aki menet közben elment abból az országból, azt vissza lehet toloncolni a belépési országba. Ez a rendszer azért nem működött, mert

• Rengeteg menekültet nem ott regisztráltak először, ahol elsőként beléptek az EU-ba.
• Emiatt az sem volt világos, hogy kit hova lehetne visszaküldeni.
• Ha sikerült volna betartani a szabályokat, akkor az egész válság minden terhe Olaszországot és Görögországot érte volna, amit ők nagyon igazságtalannak éreztek,
• így viszont a válság minden terhe azokat az országokat érte, ahova a menekültek többsége végül megérkezett, vagyis Ausztriát, Németországot és Svédországot elsősorban, amit viszont ők éreztek igazságtalannak.

Innen jött az igény, hogy az EU tagállamai igazságosan osszák el a terheket. Az Európai Bizottság kidolgozott egy képletet, az érkezők elosztására. A tagállamok erejükhöz mérten kaptak egy szorzót, ami alapján szét lehet osztani az embereket.

2015 szeptemberében mintegy százezer Görögországba és Olaszországba érkezett embert szét is osztottak a képlet szerint a tagállamok között. Ez egy kísérlet is volt, egy egyszeri alkalom, a rendszer tesztelésére is. Ez alapján közel 30 ezer menekültet szét is osztottak már, de több tagállam, élükön Magyarországgal bojkottot hirdetett, és maradéktalanul csak Finnország és Málta hajtotta végre a feladatot.

2016. májusában az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a kvótarendszerből legyen általános főszabály: amint a menekültek száma hirtelen nagyon megnő egy tagállamban, induljon meg a szétosztásuk kvóták alapján (a kvóta egyébként nem az automatikus befogadást, hanem a menekültügyi eljárás elvégzését írja elő). Erre a javaslatra a keleti tagállamok egy része teljesen kiakadt, a magyar kormány még népszavazást is rendezett ellene...

ITT OLVASHATÓ