Szerző: MAKÓ KLAUDIA
2017.12.15.
A prostitúció borzalmairól tapasztalatok és terepismeret híján is olcsón lehet tollat borzolni, hiszen ez a perifériára szorult csoport kevéssé jelenik meg a médiában, ezért az a benyomása támadhat az embernek, hogy gond nélkül bármit leírhat, az ellenoldal úgyse jut majd szóhoz, hogy cáfolja azt.
Aki moralizálni szeretne a szexpiacon, azért legalább arra vehetné a fáradságot, hogy megnézze közelebbről, min dolgoznak a terület érdekképviselői.
Karafiáth Orsolya a minap a 24.hu-n azt írta, hogy a karácsony közeledtével egyre többen veszik igénybe a szexmunkások/prostituáltak szolgáltatásait, avagy, hogy a szerzőt idézzük, „magyar lányokon vonaglik Európa”.
A hatásvadász képeken túl pedig a terület érdekvédőit teszi felelőssé a prostitúcióban zajló erőszakért – miközben ezek az érdekvédők, így a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (SZEXE) és mások is éppen ez ellen küzdenek és kínálnak segítséget az áldozatoknak, jogorvoslatot a visszaélésekkel szemben.
Karafiáth legalább arra vehetné a fáradságot, hogy azokat a tartalmakat, amelyeket kritizál, rendesen megnézze.
Egyesületünk, a SZEXE 17 éves léte alatt már megszoktuk, hogy számos, magát feministának kikiáltó szószóló, közéleti szereplő úgy formál lesújtó véleményt szervezetünkről és tevékenységünkről, hogy még arra sem veszi a fáradságot, hogy mindezeket megismerje. Megszoktuk, de nem szeretjük. Annál is inkább nem, mert ajtónk mindenki előtt nyitva áll, azok előtt is, akik a miénktől eltérő nézeteket vallanak, hiszen mi úgy gondoljuk, az eltérő vélemények is értékesek és a mi munkánkat is segítik abban, hogy ügyfeleink – a szexmunkások – problémáira más és más nézőpontból tudjunk tekinteni.
Karafiáth szerint a prostitúció vs. szexmunka kérdés körül „vihar dúl”. Engedtessék meg, hogy ezt a vihart – mely elsősorban a tájékozatlanságon alapszik – röviden eloszlassuk: egyesületünk (hasonlóan az azonos tevékenységet végző külföldi és nemzetközi szervezetekhez)
Egyesületünk, a SZEXE 17 éves léte alatt már megszoktuk, hogy számos, magát feministának kikiáltó szószóló, közéleti szereplő úgy formál lesújtó véleményt szervezetünkről és tevékenységünkről, hogy még arra sem veszi a fáradságot, hogy mindezeket megismerje. Megszoktuk, de nem szeretjük. Annál is inkább nem, mert ajtónk mindenki előtt nyitva áll, azok előtt is, akik a miénktől eltérő nézeteket vallanak, hiszen mi úgy gondoljuk, az eltérő vélemények is értékesek és a mi munkánkat is segítik abban, hogy ügyfeleink – a szexmunkások – problémáira más és más nézőpontból tudjunk tekinteni.
Karafiáth szerint a prostitúció vs. szexmunka kérdés körül „vihar dúl”. Engedtessék meg, hogy ezt a vihart – mely elsősorban a tájékozatlanságon alapszik – röviden eloszlassuk: egyesületünk (hasonlóan az azonos tevékenységet végző külföldi és nemzetközi szervezetekhez)
szexmunkásnak kizárólag azon 18. életévét betöltött személyt tekinti, aki ezt a tevékenységet önként, kényszerítés nélkül végzi. Mindenki mást mi is prostituáltnak tekintünk (így is nevezzük őket),
utalva arra, hogy ők elsősorban védelemre szorulnak, kényszerítőik pedig büntetőjogi következményekkel kellene, hogy számoljanak. Sajnos ma Magyarországon őrájuk szokás kevésbé lecsapni, helyettük jellemzően inkább magukat a szexmunkásokat bírságolják és zaklatják a hatóságok.
Azt gondolom, minden kritikai megnyilvánulásra igyekszünk higgadtan és a tényszerűen reagálni, de
Azt gondolom, minden kritikai megnyilvánulásra igyekszünk higgadtan és a tényszerűen reagálni, de
azt a hatásvadász és minden ténybeli alapot nélkülöző állítást, miszerint „a szervezetek nyugtatnak, és hangsúlyozzák: rendben van ez így. Hiszen ez egy választható munka, te választottad, a tiéd, szabad akaratból bólintottál rá”, muszáj a leghatározottabban visszautasítanunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.