SZÁZ NAP MÚLVA JÖHET AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS - ITT A MENETREND

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2017.12.29.

Április 8-án, a lehetséges első dátumon tarthatják a 2018-as országgyűlési választásokat Magyarországon. A rendszerváltás utáni nyolcadik voksolásnak dátumát, ahogyan azt az alaptörvény előírja, a köztársasági elnök tűzi ki, méghozzá legelőbb 90, legkésőbb 70 nappal előtte. Szintén az alkotmányosnak nevezett szabályok írják elő, hogy a választásra az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A választás napja nem eshet a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnapra, ráadásul a választást vasárnap kell megtartani.

A szabályok alapján a választások időpontja április 8., 15., 22. és 29., illetve május 6., 13. és 27. lehet.

Áder János ugyanakkor várhatóan nem sokat fog teketóriázni január 14., azaz az első lehetséges kiírási dátum után, hiszen a Fidesz-KDNP érdeke is az, hogy mihamarabb sor kerüljön a választásra. Ráadásul a lehető legkorábbi időpont mellett szól az is, hogy az április 8-i dátum csak két nappal tér el a 2014-es választásokétól, így egy majdnem kereken négyéves politikai ciklust zárhatna le a voksolás.

Minden egyes kampánynap jelentős kockázat lehet az egyelőre nem is csupán kétharmados, de akár négyötödös parlamenti többségre számító kormánypártoknak, amelyek semmiképpen sem érdekeltek egy sikeres ellenzéki hajrában. Egyelőre persze nem is látszódik túl nagy fenyegetettség, ám Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti kampánya még csak a napokban kezdődik, ahogyan a végső soron egymással kiegyezett MSZP és DK is – jobb későn, mint soha – belevághat végre a választópolgárok meggyőzésének kísérletébe. Hasonlóképp járja az országot az LMP, a Jobbik pedig – már Vona Gábor pártelnök által is elismerten – Simicska Lajos médiafelületeit kiaknázva juttatja el üzeneteit a választókhoz.

Mindennek a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok alapján ugyanakkor nem sok jelentősége van, hiszen például a Medián év végi összegzése szerint épp az ellenzéki pártokkal történt meg az 2017-ben, ami ilyentájt a kormányoldallal szokott: egyre ellenszenvesebbé váltak. Mindennek ellenére az sem elfeledendő, hogy a Fidesz-KDNP milyen választási rendszerben, s miképpen nyerheti agyon magát a jelenlegi állás szerint. Az ugyanis ismert, hogy a biztos pártválasztók körében jelentős előnnyel rendelkezik a kormányoldal, ám arról már kevesebb szó esik, hogy

hónapról hónapra kevesebben akarnak egyáltalán részt venni a választáson, a bizonytalanok aránya pedig könnyedén megfordíthatná a támogatottsági arányokat.

Ám a Fidesz érdeke, hogy minél többeket távol tartson a voksolástól, s csupán saját szavazótáborának kemény magját tartsa lázban, s vigye el a szavazófülkékig. A közhanglat mellett pedig a választási szisztéma nagyon is kedvez ehhez. Egyértelműen a Fidesz-KDNP-nek „lejt" ugyanis a kizárólag a kormánypártok által elfogadott, még 2013 végén is módosított választási rendszer által szabott pálya...

ITT OLVASHATÓ