Szerző: bl
2017.12.31.
Borsod a szakadékban
A térség rettentő gazdasági, társadalmi és demográfiai válságban van. Orsós szerint az emberek nem fogják föl, mit jelent az, hogy annyian költöznek el innen, mint amennyi Eger lélekszáma:
“A rendszerváltás óta nem tettük fel a kérdést: kik hagyták el a térséget, és kik maradtak? Így csak azt látjuk, hogy errefelé gettózárványok jönnek létre. Vannak a térségben nagy cigányközösségek, amelyeket külön akar kezelni a nem cigány önkormányzat, amely egyre kisebb ugyan, de fehér. Borzalom belegondolni, miként élnek emberek egy-egy olyan településen ahol az önkormányzat összetétele csak fehér, a lakosság döntő többsége cigány. Ilyen kasztosodás már Indiában sincs.”
A felzárkózásra az országba öntött uniós pénzek „elvesztek valahol” mint szürke szamár a ködben:
“Sok helyen fejlesztették a közművet, de a roma telepnél megálltak. A csatornarendszer pontosan megmutatja, meddig tart a polgárság. Vagy azért állnak meg a telep szélénél, mert addig módosítgatják a településhatárt, hogy az már ne tartozzon a faluhoz, vagy azt mondják, minek a csatorna, ha nincs vezetékes víz. Mi folyna oda be? És ez teljesen logikus kérdés. Más kérdésekkel viszont nem gyötrik magukat. Például azzal, ha nekik joguk van vízhez jutni a fürdőszobájukban, akkor az öt sorral odébb lakóknak miért nem jár.”
A szakember súlyos hibának tartja, hogy az állam leválasztotta a „fehérek oktatását”. A pedagógusokat magára hagyta, és ezt még súlyosbítja a tankerületi rendszer:
“Az elcigányosodott iskolákban nem tudnak kiteljesedni, nincsenek szakmai sikereik, és nincs elég társadalmi megbecsültségük. Az a pedagógus, aki cigány gyerekeket tanít, a többiek szemében maga is cigánnyá válik.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.