Szerző: DANÓ ANNA
2017.12.23.
Hogyan lehetséges, hogy bár a Fidesz "az egészségügy nem üzlet" jelszóval jutott hatalomra, nyolc év kormányzás után az elemzők, és a befektetők mégis arra fogadnak, hogy a párt újabb ciklusa a magánegészségügy még lendületesebb felvirágzását hozná Magyarországon? Mit tett és mit nem tett meg a kabinet, hogy a helyzet idáig fajult?
Kinek mennyi jusson?
Bár 2010-ben az ország már jött ki a válságból, a Fidesz egészségpolitikusai nem voltak könnyű helyzetben. Ha tisztességesen akartak kormányozni, reagálniuk kellett (volna) az ágazat három - minden közepesen fejlett országot érintő - meghatározó folyamatára.
Elsőként arra, hogy az orvostudomány egyre többet tud nyújtani: szolgáltatásai iránt parttalanul nő a kereslet, aminek kielégítése még a gazdag országokban is finanszírozhatatlan. Így egyre inkább az az ágazat kulcskérdése: kinek, mikor, mennyi jusson a közfinanszírozott ellátásból? Orosz Éva közgazdász már 2010-ben figyelmeztette a Fideszt, hogy eljött az őszinte beszéd ideje a társadalommal arról, mi az, ami még közpénzből fedezhető, ám szavai a semmibe hullottak: erről azóta sem indult társadalmi párbeszéd, így közmegegyezés sem jöhetett létre. Elvben továbbra is "mindenkinek minden jár", ám a gyakorlatban sokan – főként a szegények, az orvos nélküli körzetekben élők - kiszorulnak az ellátásból, ők amúgy jóval korábban halnak meg.
A másik jelenség a társadalom öregedése, ami egyrészt ugyancsak növeli az igényt az egészségügyi ellátásra, másrészt át is alakítja azt: új szolgáltatásokat és több segítőt kíván.
A harmadik meghatározó folyamat a második hatását is súlyosbítja. Miután a drágán képezhető egészségügyi személyzet az egész fejlett világban hiánycikké válik, létrejött egy nagyon erős áramlás a jobban fizető centrum országok felé. Miután beléptünk az Európai Unióba ez a szívóerő megállíthatatlanul apasztja a magyar egészségügyi munkaerőt is. S ugyan a kormánynak voltak próbálkozásai különféle bérprogramokkal, az orvos- és nővér-elvándorlás nem állt meg. Bár a távozni szándékozók száma az utóbbi időben csökkent, ez nem segít a közellátás munkaerőhelyzetén. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén nyáron a humán egészségügyi és szociális ellátásban több mint 7000 állás volt betöltetlen.
Sinkó Eszter közgazdász szerint lehet, hogy a migrációra vonatkozó adatsorok jobbak, de a magánellátás olyan mértékben fejlődik, hogy már az is elszippantja a közellátásból az egészségügyi dolgozókat. A közellátásból menekülők gyakran említik, hogy nem is mindig a magasabb fizetésért hagyják el az országot, hanem a szakmai-emberi körülményekből lett elegük. Ez utóbbiakban az öröklött feudalisztikus működés mellett már szerepe van a Fidesz ágazati politikájának is, amit azok a tanulságok alapoztak meg, amelyeket a 2010-es hatalomra kerülésüket megelőző évekből leszűrhettek maguknak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.