Szerző: BARÁT JÓZSEF
2017.12.01.
Megőrizhetik-e függetlenségüket a magyar bíróságok, ha a közeljövőben kétszáz új bíró érkezik a közigazgatásból? Számos elemzésben felbukkant e kérdés, mióta tudjuk, egy november 1-jétől hatályos miniszteri rendelet újraszabta az államapparátusból érkezők javára azt a pontrendszert, amelynek alapján a bírói pályázatokat értékelik. Talán ez lesz a fordulópont, amikor a Nemzeti Együttműködés Rendszerének centrális erőtere beszippantja a bíróságokat is? A sajtóban felerősödtek a félelmek, hiszen az államigazgatásban aligha volt maradása a Fidesz-kormányzás hét éve után annak, akinek lojalitásával kapcsolatban kétségek merültek fel. Márpedig kétszáz olyan új bíró, akik a panaszos állampolgár szempontjainál fogékonyabbak a közigazgatás érdekei iránt, alaposan elbillentheti a ma már amúgy is egyre nehezebben fenntartható egyensúlyt.
Komcsi mindegyik! Így minősítette Budai Gyula volt elszámoltatási biztos, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának fideszes alelnöke a magyar bírói kart egy bizottsági vitában. A faragatlan beszólás önmagában talán nem keltett volna nagy hullámokat, ám ezt megelőzte Lázár János kommentárja a Kúria egyik döntésével kapcsolatban. A Baka András által vezetett tanács ugyanis kimondta, hogy a tao is közpénz, tehát Mészáros Lőrinc nem titkolhatja tovább, mire is költik azokat a milliárdokat, amelyek állítólag a versenysport támogatására dőlnek Felcsútra. A kancelláriaminiszter – aki szerint Baka András nagyon haragszik a kormányra és a Fideszre – gúnyosan rejtélyes véletlennek nevezte, miért is kerülnek hozzá a tao-val kapcsolatos ügyek.
Bakát 2011-ben az Orbán-kormány úgy távolította el a Legfelsőbb Bíróság elnöki székéből, hogy a testületet egyszerűen megszüntették, ez azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint jogellenes lépés volt. Az természetesen kicsit sem véletlen, hogy az ügyet éppen Bakára szignálták. Mint a Kúria közölte, az ügyelosztási rend egy évre előre meghatározott, így már akkor nyilvánvaló volt, hogy az ilyen és hasonló témákban szaktudása alapján Baka tanácsa dönt majd, amikor még azt sem lehetett tudni, hogy ilyen ügy egyáltalán a Kúria elé kerül-e.
A Magyar Bírói Egyesület közleményben reagált a bírákat és a bíróságokat sértő kijelentésekre, mert azok a szervezet álláspontja szerint alkalmasak az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbítására. Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter lapunknak úgy nyilatkozott: jelentős kárt okozhat, ha politikusok azt hangoztatják, hogy elégedetlenek bírákkal vagy ítéletekkel, mert a bírói döntéseket ezzel politikai mezőbe tolják. Ha a bírák egy-egy ügyben a kormány ellen döntenek, azt egyesek bátor politikai tettnek kiálthatják ki, míg egy államapparátusi határozat megerősítésében meghunyászkodást vagy elfogultságot vélnek felfedezni. Pedig valószínűleg egyik sem igaz, a bírák többsége legjobb tudása szerint a törvényességet képviseli. Bárándy szerint a politikának nem szabadna nyilvánosan minősítenie a bíróságokat. Különösen nem úgy, ahogy Budai Gyula tette, aki egyébként a rendszerváltás előtt lett katonai ügyész, tehát főnökei igencsak megbízható embernek tarthatták. Az idézett két politikusi megnyilatkozás Bárándy szerint rombolhatja a bíróságok iránti bizalmat, pedig az ítéletek igazi erejét a döntések igazságosságába vetett hit adja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.