Szerző: 168 ÓRA
2017.12.30.
– „Apám morális hagyatéka naponta próbára tesz, de muszáj hűnek lennem.” Ezt a Facebook-oldalán olvastam. Mit jelent?
– Olyan családban nőttem fel, amelyben a bizalom, a becsület, az adott szó, a helytállás és a kitartás komoly szerepet töltöttek be az életünkben, és mindazokat az értékeket is alapvetőnek tartottuk, amelyek az engem körülvevő világnak már jól érzékelhetően nem annyira fontosak. Ma ugyanis többnyire nincs jelentősége, hogy ha valamit megígértem, azt meg kell tartanom, nem számít, hogy bizonyos elvek mentén éljek és viselkedjek, mert ha az érdekeim úgy kívánják, átlépek rajtuk, az egyéni anyagi és karrierszempontjaim egy pillanat alatt felülírják az erkölcsi hovatartozásomat.
– Emiatt van, hogy nemcsak érzékeli, mi történik itthon, hanem fel is hívja rá a követői figyelmét? Felemelte a szavát az egészségügyben a saját bőrén tapasztaltakkal kapcsolatban, sokat ír arról, hogy az emberek befolyásolhatók, nem gondolkoznak. Miért érzi fontosan elmondani mindezt?
– Mert itt élek, nem vagyok inkubátorba zárva, ugyanazt a levegőt szívom, mint kilenc és fél millió ember. Magyar vagyok. Külföldön sokkal erőteljesebben, mint itthon. Büszke akarok erre lenni, bárhol dolgozzam a világban.
– Megtehetné, hogy külföldre költözik. A tudása, a szakmai elismertsége nemzetközi, bemutatói voltak világszerte, ruháit luxusbutikokban árulják Dubajtól Berlinig. Fest is, képeiből nemzetközi kiállításai vannak, jelmeztervezőként nívós munkák kötődnek a nevéhez, sikerkönyveket ír, több nyelven beszél. Mi tartja itt?
– Egyszer azt hallottam, hogy az írástudók felelőssége sokkal nagyobb, mint az írástudatlanoké, és ez a mondat belém vésődött. Hatványozott a felelőssége annak, akire sokan odafigyelnek. Elvárás magammal szemben, hogy a közélettel kapcsolatosan megnyilvánuljak. Ezt sokan összetévesztik a politizálással vagy politikai állásfoglalásokkal. Az, ami velem történik vagy hogy mit gondolok bizonyos helyzetekről, a közösségi médián keresztül naponta több tízezer embert ér el. Ha valaki olyan családi környezetből jön, olyan neveltetéssel és iskolázottsággal rendelkezik, mint én, és van egy minimális igazságérzete és erkölcsi érzéke, annak a politikától függetlenül kötelessége beszélni arról, ami a környezetében megítélése szerint helytelenül történik. És ha már politika: meggyőződésem, hogy oldaltól függetlenül politikusaink gyakorta szereptévesztésben vannak. Nekik ugyanis az lenne a dolguk, hogy működtessék az országunkat, és nem az, hogy meg akarják mondani nekünk, hogy szerintük hogyan kellene élnünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.