Szerző: Ténygyár
2017.12.30.
- Többet költünk alkoholra és cigarettára, mint ruhára és cipőre
- Üdülni viszont nem járunk, és nem hiszünk a biztosításokban sem
2016-ban az EU-s tagállamok háztartások átlagosan éves kiadásuk csaknem egynegyedét rezsire (lakhatás, víz, áram, villany, gáz és egyéb tüzelőanyagok) költötték. Ez őrületesen nagy összeg: összesen körülbelül 2000 milliárd euró, ami az EU GDP-jének 13,3 százalékának felel meg. Az EU-s háztartások messze a legtöbbet rezsire költik – derül ki az Eurostat összegzéséből, amelyben azt vizsgálták, hogy éves szinten mire mennyi pénz megy el egy-egy háztartásban.
A lakhatás mindig is a háztartások pénztárcáját legjobban terhelő tétel volt, de az utóbbi években folyamatosan emelkedik az erre fordított összeg: míg 2006-ban 22,6 százaléka volt a háztartások költségvetésének ez a rész, 2016-ra már 24, 5 százalékra emelkedett. És bár az uniós tagállamokban különböző mértékben nőttek a lakhatás költségei, de a tendencia mindenhol megfigyelhető volt.
Magyarországon például az összköltések 19,2 százaléka ment lakhatásra, a legkevesebbet Máltán (10,3 százalék), a legtöbbet Dániában (29,1 százalék) költötték tavaly az emberek erre a célre.
De mire ment el a többi pénz?
2016-ban az EU-s tagállamok háztartások átlagosan éves kiadásuk csaknem egynegyedét rezsire (lakhatás, víz, áram, villany, gáz és egyéb tüzelőanyagok) költötték. Ez őrületesen nagy összeg: összesen körülbelül 2000 milliárd euró, ami az EU GDP-jének 13,3 százalékának felel meg. Az EU-s háztartások messze a legtöbbet rezsire költik – derül ki az Eurostat összegzéséből, amelyben azt vizsgálták, hogy éves szinten mire mennyi pénz megy el egy-egy háztartásban.
A lakhatás mindig is a háztartások pénztárcáját legjobban terhelő tétel volt, de az utóbbi években folyamatosan emelkedik az erre fordított összeg: míg 2006-ban 22,6 százaléka volt a háztartások költségvetésének ez a rész, 2016-ra már 24, 5 százalékra emelkedett. És bár az uniós tagállamokban különböző mértékben nőttek a lakhatás költségei, de a tendencia mindenhol megfigyelhető volt.
Magyarországon például az összköltések 19,2 százaléka ment lakhatásra, a legkevesebbet Máltán (10,3 százalék), a legtöbbet Dániában (29,1 százalék) költötték tavaly az emberek erre a célre.
De mire ment el a többi pénz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.