Szerző: SZELESTEY
2017.12.09.
- Az Amnesty International szorgalmazza, hogy védjék meg a magyar jogvédőket a civil törvénytől
- Majdnem egy tucat Nato-állam felzúdult, mert Orbán Viktor bevitte Ukrajnával zajló vitáját a szervezetbe és ebből Putyin jócskán profitálhat
- Morawieckinek az emberarcú illiberalizmust kellene megjelenítenie, de nem lesz könnyű dolga
New York Times/Reuters
Szíjjártó Péter szerint Magyarország 3 napja azért akadályozta meg az unió közös nyilatkozatát a Közel-Kelet ügyében, mert nem tartotta szükségesnek az állásfoglalást. A közlemény elítélte volna, hogy az amerikai elnök Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet, így a tiltakozás az EU külügyeinek felelősére maradt. Amúgy a magyar külügyminiszter azt bizonygatta, hogy nem változott Magyarország véleménye, azaz a válságot tárgyalásos úton kell rendezni. Ugyanakkor Trump húzása újból a felszínre hozta az ellentéteket az európai tagállamok között, mivel azok békét akarnak, csak éppen más-más mértékben rokonszenveznek Izraellel, illetve a palesztinokkal. A francia diplomácia vezetője pl. úgy látja, hogy Washington elszigetelte magát a kérdésben, Mogherini, az uniós diplomácia fő képviselője ellenben továbbra is fontos közvetítőnek tekinti a térségben az Egyesült Államokat. Azt is közölte, hogy a korábbi közléstől eltérően Csehország nem állt az amerikai lépés mögé. Mindenesetre a tagállamok külügyminiszterei azon vannak, hogy egységes álláspontot képviseljenek, amikor hétfőn találkoznak az izraeli kormányfővel.
Die Zeit
- Majdnem egy tucat Nato-állam felzúdult, mert Orbán Viktor bevitte Ukrajnával zajló vitáját a szervezetbe és ebből Putyin jócskán profitálhat
- Morawieckinek az emberarcú illiberalizmust kellene megjelenítenie, de nem lesz könnyű dolga
New York Times/Reuters
Szíjjártó Péter szerint Magyarország 3 napja azért akadályozta meg az unió közös nyilatkozatát a Közel-Kelet ügyében, mert nem tartotta szükségesnek az állásfoglalást. A közlemény elítélte volna, hogy az amerikai elnök Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet, így a tiltakozás az EU külügyeinek felelősére maradt. Amúgy a magyar külügyminiszter azt bizonygatta, hogy nem változott Magyarország véleménye, azaz a válságot tárgyalásos úton kell rendezni. Ugyanakkor Trump húzása újból a felszínre hozta az ellentéteket az európai tagállamok között, mivel azok békét akarnak, csak éppen más-más mértékben rokonszenveznek Izraellel, illetve a palesztinokkal. A francia diplomácia vezetője pl. úgy látja, hogy Washington elszigetelte magát a kérdésben, Mogherini, az uniós diplomácia fő képviselője ellenben továbbra is fontos közvetítőnek tekinti a térségben az Egyesült Államokat. Azt is közölte, hogy a korábbi közléstől eltérően Csehország nem állt az amerikai lépés mögé. Mindenesetre a tagállamok külügyminiszterei azon vannak, hogy egységes álláspontot képviseljenek, amikor hétfőn találkoznak az izraeli kormányfővel.
Die Zeit
Az emberi jogok világnapján az Amnesty International bírálta a magyar civil törvényt, mert annak értelmében külföldi ügynökként, kémként, a közellenségként és hazaárulóként bélyegzik meg a szervezet magyar tagozatát és több más civil mozgalmat. Ha az érintett csoportok nem jelentik be, hogy több mint 24 ezer eurónak megfelelő támogatást kapnak külföldről, akkor bírság, majd a bezárás fenyegeti őket. Az AI üdvözölte, hogy a Bizottság az Európai Bíróság elé viszi a jogszabály ügyét. Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója úgy értékelte, hogy a törvény megsérti a gyülekezési szabadság elvét, ezért több mint 20 másik szervezettel együtt bírósághoz fordulnak. Mint mondta, a magyar civil társadalom számít Németország és más uniós tagok támogatására, hogy véget érjen ez a rémálom, amikor is lábbal tiporják az emberi jogokat. Az AI német tagcsoportjának vezetője úgy fogalmazott, hogy az emberi jogok védelmezői a szabadság gerincét alkotják. Ha elhallgattatják őket, akkor az egész társadalom a félelem és az önkény légkörében él. Ezért meg kell védeni azokat, akik ezekért az egyetemes jogokért küzdenek.
Reuters
A Velencei Bizottság kimondta, hogy az érintett szomszédos államoknak joguk van bírálni az ukrán oktatási törvényt, amely megtiltja, hogy az általános iskola első négy osztályát leszámítva nemzetiségi nyelveken tanítsanak. Az Európa Tanács tekintélyes tanácsadó testületét Kijev kérte fel, hogy mondjon véleményt, miután főleg Magyarország igen élesen reagált a jogszabályra. A Bizottság nem vitatja, hogy az ukrán kormány jogosan tesz lépéseket, miután azt szeretné, hogy lehetőleg minél többen beszéljék megfelelő szinten az államnyelvet. De ezzel együtt indokolt a nemzetközi kritika is. Nem világos ugyanis, hogy miként lehet megőrizni a nemzeti kisebbségek jogait. Az állásfoglalás szerint az viszont az orosszal szemben jelent hátrányos megkülönböztetést, hogy bizonyos tárgyakat szabad lesz uniós nyelveken, így magyarul is oktatni...
A Velencei Bizottság kimondta, hogy az érintett szomszédos államoknak joguk van bírálni az ukrán oktatási törvényt, amely megtiltja, hogy az általános iskola első négy osztályát leszámítva nemzetiségi nyelveken tanítsanak. Az Európa Tanács tekintélyes tanácsadó testületét Kijev kérte fel, hogy mondjon véleményt, miután főleg Magyarország igen élesen reagált a jogszabályra. A Bizottság nem vitatja, hogy az ukrán kormány jogosan tesz lépéseket, miután azt szeretné, hogy lehetőleg minél többen beszéljék megfelelő szinten az államnyelvet. De ezzel együtt indokolt a nemzetközi kritika is. Nem világos ugyanis, hogy miként lehet megőrizni a nemzeti kisebbségek jogait. Az állásfoglalás szerint az viszont az orosszal szemben jelent hátrányos megkülönböztetést, hogy bizonyos tárgyakat szabad lesz uniós nyelveken, így magyarul is oktatni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.