Szerző: Határátkelő / Prérifarkas
2017.12.10.
Vajon ma ugyanolyan kihívás magyarnak lenni (és maradni) Amerikában, mint száz évvel ezelőtt? Vajon az internet és tárai könnyebbé vagy nehezebbé tették a helyzetet? Ez az egyik téma ma, emellett készülünk egy kicsit a karácsonyra, és kiderül az is, mi hiányzik a legjobban a Magyarországon élő hollandoknak.
Az identitás megtartása (vagy éppen elvesztése) mindig is a külföldi élet egyik legnagyobb kérdése és problémája volt. Ezt boncolgatta legutóbbi posztjában Prérifarkas, az azonos nevű blog szerzője.
„Természetesen a magyarokat már nem gúnyolják HUNKY-knak az Egyesült Államokban, és nem bélyegzik meg őket egy sor negatív jelzővel, de már nem is adnak okot erre. (...)
Magyarnak lenni és maradni szerintem manapság Amerikában ugyanolyan kihívás. Az egyedüli különbség, hogy ma mindez egy sokkal modernebb, sokkal felgyorsultabb és ezerszer kompetitívebb környezetben történik, ahol a sikernek – azaz a cölöpök leverésének – egyik alapfeltétele a társadalomba való beilleszkedés.
Csúnya szóval élve az amerikanizáció – bár a szó minden pejoratív értelmezése nélkül. Legalábbis azoknak, akik a hosszútávú letelepedés és családalapítás céljával érkeznek és érkeztek az új hazába.
Ezen honfitársaink többségének életében ugyanis előbb vagy utóbb elérkezik egy olyan pont, amikor el kell dönteniük, hogy mi a fontosabb számukra: megmaradni csak és kizárólag magyarnak vagy beilleszkedni az új társadalomba?
A félreértés elkerülése végett, fontos hangsúlyozni, hogy a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást, sőt számomra a helyes „megoldás”: (…) egyszerre kell magyarnak és amerikainak is lenni!
Ha viszont Amerikában élő honfitársaink úgy döntenek, hogy megmaradnak „csak” magyarnak, akkor ezzel nagy mértékben limitálják érvényesülésüket hosszú távon új – és ne feledjük – saját maguk által választott hazájukban.
Abban az esetben, ha kizárólag amerikainak vallanák magukat, akkor pedig – rövidtávon biztosan, középtávon valószínűleg – a hitelességüket és ezzel elfogadottságukat kockáztatják. Hosszabb távon ez már működik és erre számos példa is akadt.
Az olvasó, aki magyar szülőktől, Magyarországon született és ott is nőtt fel
Egy-két kivételtől eltekintve, az átlag magyarországi olvasó talán nem is érti ezt a problémát, mert sosem került szembe ilyen helyzettel. Egy nyelv, egy nép egy nemzet, egy haza.
Ebből kifolyólag többségük jó esetben furcsállja, rossz esetben elítéli, ha valaki külföldön „feladja teljes” magyarságát. Meg lehet őket is érteni, mert ahogy említettem, számukra ez egy teljesen új és szokatlan szituáció, amivel tapasztalat híján nehéz azonosulni. (...)..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.