Szerző: Civilhetes
2017.12.26.
L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány vezetője, minden létező fórumon fellép a nyomor újratermelődése ellen. Nemrégen jelent meg Láthatatlan Magyarország című könyve a hazai gyermekszegénységről.
L. Ritók Nórával a Magyar Narancs készített interjút.
A szakember mondatainak ilyenkor karácsony időszakában különös súlya van. Valószínűleg hiú ábránd, hogy a Fidesz hatalmasságai hamut szórnak a fejükre, s az ünnepi fények alatt fogadalmat tesznek a szegénység csökkentésére, a gyermekéhezés felszámolására.
A pedagógus meggyőződése, hogy a kríziskezelés nem elégséges, fejlesztő segítségnyújtással lehet valamit tenni az örökölt tehetetlenség ellen:
“A generációs mélyszegénységben élőknél azt látom, hogy a családból semmi olyan tudás, képesség vagy akár hit nem jön, ami más útra indítaná őket, és az iskolarendszer is érintetlenül hagyta gyerekkorában ezeket az embereket.” /……. / ” Az a szülő, aki alkalmi feketemunkán szocializálódott, nem tudja átadni gyerekének például a kötelesség, a felelősség érzését, ami egy munkahelyen természetes.”
Úgy látja, vannak uniós projektek, néha jönnek ismeretterjesztő, kulturális előadások, de anélkül, hogy utána járnának, az adott közösségnek mire lenne igénye:
“Az egyik faluban például egy éve vittünk egy egészségnevelési programot, amely rájuk volt szabva, az ő lehetőségeikre, élethelyzeteikre, amikor uniós forrásból jött egy egyszeri, megyei projekt: érkezett egy előadó, és az egészséges táplálkozásról beszélt, a szénhidrátok kerüléséről egy olyan közegben, ahol az anyagi lehetőségek miatt ez értelmezhetetlen.”...
“A generációs mélyszegénységben élőknél azt látom, hogy a családból semmi olyan tudás, képesség vagy akár hit nem jön, ami más útra indítaná őket, és az iskolarendszer is érintetlenül hagyta gyerekkorában ezeket az embereket.” /……. / ” Az a szülő, aki alkalmi feketemunkán szocializálódott, nem tudja átadni gyerekének például a kötelesség, a felelősség érzését, ami egy munkahelyen természetes.”
Úgy látja, vannak uniós projektek, néha jönnek ismeretterjesztő, kulturális előadások, de anélkül, hogy utána járnának, az adott közösségnek mire lenne igénye:
“Az egyik faluban például egy éve vittünk egy egészségnevelési programot, amely rájuk volt szabva, az ő lehetőségeikre, élethelyzeteikre, amikor uniós forrásból jött egy egyszeri, megyei projekt: érkezett egy előadó, és az egészséges táplálkozásról beszélt, a szénhidrátok kerüléséről egy olyan közegben, ahol az anyagi lehetőségek miatt ez értelmezhetetlen.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.