Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2017.12.24.
Ezzel a nyomással kéne tudatosabbak lennünk, és a Karácsony jó alkalmat kínál arra, hogy kevésbé folyjon giccsbe az, amit én erre válaszként kínálok: Tárjuk ki a szívünket.
Persze itt nem valami elvtelen önfeladásról van szó, és nem is romantikába hajló szentimentalizmusról. Egyszerűen arról, hogy próbáljunk kicsit kilépni a saját közegünkből, forduljunk empátiával a politikai paletta más oldalán állok felé. Vagy éppen azok felé, akik a saját oldalunkon hibáznak.
Az olyan pánikszerű szituációkat, mint amilyeneken a következő hónapokban a baloldali liberális oldal keresztül fog menni, csak úgy élhetjük túl, ha kitárjuk a szívünket, és elfogadjuk, ha mások hibáznak.
Megpróbáljuk megérteni, hogy ha még az ország sorsa is múlik egy-egy döntésen, és ezek a döntések szerintünk rossz irányba mutatnak, a döntés nem feltétlenül gonoszságból fakad.
Ezért talán így Karácsony és újév közeledtével fontos megállni, és megkeresni a megfelelő kérdéseket az újévre, amiket gyakran fel kellene tennünk magunknak, amikor politikával foglalkozunk. Nem mondom azt, hogy én minden helyzetben, mindig tökéletesen tudom követni az alábbiakban javasolt utat, és azt sem, hogy lehet egyáltalán tökéletesen követni, de azt gondolom, fontos feltenni ezeket a kérdéseket magunknak és másoknak is, hogy kicsit kevésbé szippantson be és gyötörjön meg minket az az őrület, ami ránk vár.
Azt sem állítom, hogy az alábbiak biztosan a legfontosabbak, de talán segítenek abban, hogy kicsit többet értsünk meg magunkból, a társadalomból, és a világból, ami körbevesz minket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.