KELL EHHEZ EGY BELSŐ IGAZSÁGÉRZET - HORVÁTH ANDRÁS NEM BÁNTA MEG, HOGY BELEÁLLT AZ ÁFABOTRÁNYBA

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: KŐMŰVES ANITA
2017.12.09.

December 9-e az ENSZ Korrupcióellenes Világnapja, és ennek alkalmából az OCCRP és a Transparency International a korrupció áldozatai előtt egy összeállítással tiszteleg. Fejet hajtunk azok előtt is, akik személyes biztonságukat, állásukat és jó hírnevüket kockára téve harcolnak a korrupció ellen. A projektben bemutatott hat ember között van a szerb Nada Krstic, akit megzsaroltak, mert el akarták venni belgrádi éttermét, hogy helyére modern irodák épüljenek. A román Raoul Cizmasiu épp hogy csak túlélte, amikor ráomlott egy rosszul bebiztosított bányajárat. A bolgár Boyko Atanasov a helyi ügyészségen zajló korrupciót leplezte le, amiért felettesei pokollát tették az életét. Az örmény családanya, Armineh Baghdasaryan pedig az ellen kezdett harcolni, hogy már azért is kenőpénzt kértek tőle, hogy szociális segélyt kaphasson. A projekt hazai partnere az Átlátszó: Magyarországról Horváth András, a NAV-botrányt kirobbantó egykori adóhatósági elemző történetét mutatjuk be.

Horváth András nappalija teli van papírokkal, mappákkal. Ahogy belépünk, az első dolog, ami feltűnik, a kanapé melletti papírhalom tetején fekvő zöld dosszié. Lehetséges, hogy ez AZ a dosszié? A híres zöld dosszié, amelyet a kezében tartott első sajtótájékoztatóján? Ami hozzájárult, hogy később tízezrek tüntessenek a kormány ellen a Parlament előtt?

Persze, hogy nem az, de a Horváth Andrásról kialakult képhez immár örökké hozzá tartozik a mappa, amelyben összegyűjtötte a bizonyítékokat arról, hogyan csalnak az áfával a legnagyobb multicégek és hogyan hagyja őket futni a NAV. És az a zöld dosszié végül majdnem az ő életét tette tönkre.

Horváth András már tizenegy éve dolgozott a magyar adóhatóságnál 2011-ben, amikor rájött, hogy valami nincs rendben. Arra, hogy a legnagyobb magyar cégek milliókat vesznek ki az államkasszából láncolatos áfacsalásokkal, ami becslések szerint több ezer milliárd forintnyi kárt okozott a magyar államnak.

A láncolatos áfacsalás lényege, hogy az Európai Unió áfaszabályait használja ki, miszerint a külföldről behozott áru után nem kell áfát fizetni. Mint azt Horváth az Átlátszón megjelent tanulmányában leírta: a határokon átnyúló adócsaló hálózatok alapját azok a valós gazdasági tevékenységet nem folytató, úgynevezett hiányzó vagy eltűnő kereskedők képezik, amelyeket szervezett bűnözői hálózatok kifejezetten csalárd ügyletek lebonyolítása céljából működtetnek. Horváth alapállítása az volt, hogy a magyar adóhatóságnál ezeknek a nagy érdekérvényesítő képességgel rendelkező konglomerátumoknak a megkülönböztetés nélküli ellenőrzése tabutémának tekinthető, azokat ilyen szempontból egy jól kiépített rendszer védi a NAV-on belül.

Ez nem csak Magyarországon van így. Egész Európában problémát okoz ez a típusú csalás: a BBC becslései szerint mindezez 229 milliárd amerikai dollárba kerül az európai adófizetőknek évente. Ez az EU éves költségvetésének a kétszerese.

Ez a típusú adócsalás bonyolultnak hangzik, de Horváth Andrásnak épp ezek felderítése a szakterülete. Amikor rájött a csalások mértékére, szólt feletteseinek. Ők eleinte támogatónak tűntek, ám nem tettek semmit...

ITT OLVASHATÓ