Szerző: Határátkelő
2017.12.21.
Nemrégiben már olvashattátok Ukume sorozatának első részét, melyben öt külföldön élő magyar fiatalt kérdezett tapasztalataikról. (Ha nem olvastátok, itt megtehetitek.) Az első, bevezető rész után jöjjön a folytatás arról, milyenek az előkészületek Angliában, Svájcban, Németországban és Ausztriában. (A nyitóképet Vani küldte.)
„Karácsony előtt szerte Európában egyre korábban, a legtöbbször már szeptemberben kikerül a karácsonyi dekoráció az üzletek kirakataiba. Elkezdődik az adventi stresszidőszak, feltorlódnak a teendők és készül a híres, nevezetes lista, ami alapján a Jézuska megtömi az ünnepi zoknikat és a fa alatti területet szebbnél szebb ajándékokkal.
Természetesen, ha levesszük a mézes mázat, akkor elmondható, hogy ez az évnek az egyik legkülönlegesebb periódusa, amikor az egész család összegyűlik - ki személyesen látogat haza, ki online kapcsolódik – és együtt teremtik meg az ünnepek varázslatos hangulatát a szeretet jegyében.
De mielőtt túl messzire mennénk, térjünk vissza a karácsonyt megelőző hetekre. Nálunk megszokott, hogy ellátogatunk a karácsonyi vásárba, elmegyünk korcsolyázni, kürtös kalácsot eszünk, amit forralt borral, esetenként forró csokival kísérünk.
Sokszor elgondolkodom, hogy ez más országokban, más kultúrában mivel egészül ki, illetve, akik úgy döntöttek, hogy új életet kezdenek egy új helyen, azoknál mennyire erős a magyar vonatkozás és mennyire van hatással az életükre az adott kultúra jellegzetessége.
Niki: „Itt megvan a nyugalom”
Niki 6 és fél éve él Angliában a férjével és két gyönyörű kisfiukkal. Először Londonban laktak, majd az első gyerek születése után költöztek vidékre a kedvezőbb ingatlanárak, olcsóbb lakás miatt.
„Itt nálunk elég korán elkezdik a karácsonyra hangolódást, főleg a nagyobb áruházakban. Amikor még csak az ünnepek előszelét érezni, akkor csekély a választék, kevés a dísz, majd ahogy közeledünk a piros betűs napokhoz, egyre többet látni.
Engem személy szerint zavar, hogy már októberben az arcomba nyomják a Télapó csokit. De alapvetően úgy érzem, nem stresszelem magam. Az a helyzet, hogy amióta az internetről rendelek, akár ennivalót, akár játékot, karácsonykor pedig az ajándékokat, nem nagyon idegeskedem. Már azt is tudom, hogy mi lesz a menü.
Igyekszem mindent időben megvenni, és megszervezni. Szeretnék mindent megadni a családomnak, a gyermekeimnek, mégis aggodalommal tölt el az, hogy az anyagi helyzetünk nem egy leányálom. Ennek ellenére tényleg törekszünk arra, hogy a piciknek mindenük meglegyen.
Úgy gondolom a készülődés mindenkinél eltérő rítus, nálunk közre játszik az is, hogy a férjem nem csinál nagy ügyet és felhajtást a karácsonyból, lazán veszi. Az egyetlen dolog, ami zavar ilyenkor, hogy a férjemmel ellentétben én szeretem becsempészni az ünnepi hangulatot és nemcsak minimál stílusban lezavarni az egészet.
Lehet, ha Magyarországon élnénk, rosszabbul viselném ezt az időszakot, mert egyfolytában csak rohangálnék ide-oda, nem tudnám megélni az egész varázsát, nem tudnék pihenni. Itt, Angliában viszont megvan a nyugalom.
Az anyósomék egy másik városkában laknak, náluk töltjük a karácsonyt, jó a viszonyunk. Mielőtt a fiúk megszülettek természetesen egyszerűbb volt minden, a fát is pár nappal hamarabb felállítottuk.
De most már azt szeretném, hogy ők is átélhessék ennek az egésznek a báját, csodáját, hogy legyen fa, ajándékok, amiket a Jézuska hoz, illetve, hogy megszokják, hogy ilyenkor a család együtt van.” ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.