Szerző: KUN J. VIKTÓRIA
2017.12.04.
Óriási felzúdulást keltett, egyúttal példátlan összefogást váltott ki nemrégiben a Magyar Hospice Alapítvány segélykiáltása, ugyanis pénzügyi nehézségei miatt a léte került veszélybe. Csakhogy a hazai hospice-ellátást, vagyis a végstádiumban lévő betegek méltó gondozását nem az alapítvány tíz ágya, hanem egy országos hálózat jelenti, miközben a rászorulóknak legfeljebb a harmada jut hozzá ehhez a szolgáltatáshoz. A konkrét eset miatt a közvélemény most felháborodott ugyan, de Magyarországon még ma is általános jelenség, hogy sem a laikusok, sem az orvosok nem tudják elfogadni a tényt, ha nincs már esély a gyógyulásra.
A hazai hospice-ellátás anomáliáira Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány igazgatója irányította a figyelmet, amikor a közelmúltban a nyilvánosság elé állt, és bejelentette: a gyógyíthatatlan betegek utolsó életszakaszának méltóvá és elviselhetőbbé tételéért dolgozó szervezet létét súlyos pénzhiány fenyegeti. A segélykiáltásra megmozdult a társadalom, pillanatok alatt milliók gyűltek össze adakozásból, és a kormány is lépett: 40 millió forintos mentőövet dobott a szervezetnek.
A 26 éve a forrásért és az elfogadtatásért küzdő alapítvány igazgatója azt mondta, sokáig nem akartak a médiához fordulni. „A tárgyalásaink már egy éve folynak, jeleztük a minisztériumnak, hogy baj van. Idén nyáron kaptunk levelet az államtitkár úrtól, leírta, hogy ez egy fontos dolog, és keresik azt a költségvetési sort, ahol ezt meg lehetne oldani. Korábban is elmondtam, hogy alig éljük túl az egyik évet a másik után, de most azt is hozzátettem, hogy januárig van pénzünk, utána be kell zárni a hospice-házat, ha nincs megoldás.”
Muszbek Katalin lépése nemcsak a közvéleményt, hanem a hospice-rendszerben dolgozókat is megdöbbentette. Utóbbiak viszont inkább amiatt zúgolódtak, hogy a médiaszereplés úgy hatott, mintha az alapítvány a tíz ágyával maga lenne a ,,magyar hospice”, miközben országszerte 17 intézményi részleg működik 283 ággyal, 65 otthoni ellátást biztosító csoport, valamint négy mobil csapat, amely kórházi támogatóként tevékenykedik, illetve van négy palliatív (élet végi) járóbeteg-ellátó szervezet is. A hospice-okban 1255-en dolgoznak fő- vagy mellékállásban. Vagyis a veszélybe került alapítvány tíz ágya ugyan fontos része, ám mégis csak töredéke a teljes hazai rendszernek.
Az egészségügyért felelős államtitkár az ATV Start című műsorában azt nyilatkozta, hogy a Magyar Hospice Alapítvány olyan tevékenységet végez, amire nincs finanszírozási szerződése az állammal. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint ezért fogyott el a pénzük, holott az alaptevékenységükre ugyanannyi forrást kapnak, mint a többi, hasonló tevékenységet végző intézmény. Balog Zoltán humánminiszter az alapítvány bejelentése után felhívta a figyelmet a felelősségteljes működésre, Ónodi-Szűcs pedig azt fejtegette, hogy „ha tetszik, ha nem”, mindenkinek ki kell jönnie a normatív támogatásból. Hozzátette, az alapítvány ambulanciákat működtet, ennek nincs OEP-befogadása – ez a szolgáltatása nem élvez támogatást. Ezt megkaphatnák, ha kérnék. „Ha beállna a sorba a másik száz kérő közé, valószínűleg bírálni kellene, hogy ki van előrébb és hátrébb” – hívta fel a figyelmet Ónodi-Szűcs Zoltán, és azzal az üzenettel zárta le az ügyet, hogy Muszbek Katalin figyeljen jobban oda az alapítvány költségvetésére, és lehetőleg álljon be a sorba. A tárca, úgy tűnik, ezzel ki is pipálta az egész hospice-kérdést...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.