FELSŐDODSZAI GARASOK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BODA ANDRÁS
2017.12.23.

Saját pénze, árfolyama és vására is van a majd 20 százalékos munkanélküliséggel küzdő Borsod megyei Felsődobsza általános iskolájának. Garas jár a diákoknak a pluszmunkáért, a pénzből pedig az iskolának küldött adományokból rendezett piacon vásárolhatnak a gyerekek. Ezzel a különleges programmal próbálják motiválni, célok kitűzésére késztetni, a pénzügyi ismeretek alapjaira megtanítani és persze sikerélményhez juttatni a hátrányos helyzetű diákokat, akik közül sokan még soha életükben nem kaptak zsebpénzt.

– Hatszázhetvenöt garas!

Gondolkodás nélkül vágja rá a Borsod megyei Felsődobsza általános iskolájának negyedik osztályos cserfes tanulója, Edina, hogy hány garasa van éppen. Fejből tudja a számot, hogyne tudná, hiszen talán óránként is átnyálazza a padján sorakozó papírpénzeket, nehogy valami tévedés essék.

– Anyának veszek belőle ajándékot, erre spóroltam egész évben! Nemrég 100 garast kaptam, amiért a tankerületi versenyen szavaltam, és hatodik lettem – csacsog büszkén az ügyvédnek készülő kislány, de aztán kiböki, azért magának is kinézett valamit. – Van egy kis robot, azt nagyon szeretném!

A két padsorral odébb ülő, halk szavú Marika már túl is van a vásárláson: egy karácsonyi díszt vett ajándékba szüleinek. Félénk mondataiból kiderül: még soha sem volt pénze, ez az első ajándék, amit maga vásárolhatott. Ráadásul családjukban eddig legfeljebb néhány szaloncukor volt a fán, most karácsonykor lesz először dísz is a fenyőn, épp az a zöld gömb, amiért ő dolgozott meg.

Edina és Marika után a többiek is elbüszkélkednek vagyonukkal meg terveikkel. Csillogó szemekkel mesélnek, 81, 200, vagy épp 500 garasukról, de nem csak ez a közös a beszámolókban: egy gyerek sem akad, aki ne szüleire, testvéreire gondolna először, s ne várná izgatottan, hogy végre ő ajándékozhasson.

Nem kis büszkeséggel hallgatja őket a tanítójuk, Czabányi Attila, de szerényen csak annyit jegyez meg:

– Úgy látszik, beváltak a garasok...

ITT OLVASHATÓ