Szerző: BALÁZS PÉTER
2017.12.17.
A parlamenti választások általában a jó kormányzás megerősítésére vagy a rosszul kormányzók leváltására kínálnak alkalmat. A rendszeresen ismétlődő politikai verseny előfeltétele a pártok sokszínűsége és az egyenlő feltételek.
A 2018 tavaszi magyarországi választásokkal rögtön itt kezdődik a probléma: egyetlen túlerős Góliát kívánna megmérkőzni sok Dáviddal
egy hamis választási törvény alapján.
A Fidesz parlamenti többsége úgy ügyeskedett, hogy a módosított törvény mértéktelen előnyt kínál a legerősebbnek és a második fordulót is kiiktatta. A jelenlegi kormányzat már mindent begyűjtött a győzelemhez: tengernyi pénzt halmozott fel, főleg magánzsebekben, amelyek politikai parancsszóra készségesen megnyílnak, hogy az uralkodás folytatását segítsék. A média túlnyomó része közvetlen kormányzati ellenőrzés alá került. Az egypárti diktatúra állami kulcspozíciók sorát foglalta el: az ügyészség, a bíróságok, az Alkotmánybíróság, a Számvevőszék, a Nemzeti Bank és sok más intézmény már egy rugóra jár, és alkalmas politikai küldetés teljesítésére.
A túlnyomásos helyzetben az ellenzéki pártok politikai tájékozódása is torzult. Ahelyett, hogy a kormányzás csúcsát rohamoznák, egyesek a saját túlélésükért aggódnak. A legkisebb pártok megindultak a nagyobbak felé, elkezdődött a pártszerkezet koncentrálódása. Ez érthető, hiszen az ötszázalékos parlamenti küszöb kegyetlenül szelektál, ilyen belépési feltétel mellett nagyjából hat párt kerülhet be a törvényhozásba.
A Fidesz parlamenti többsége úgy ügyeskedett, hogy a módosított törvény mértéktelen előnyt kínál a legerősebbnek és a második fordulót is kiiktatta. A jelenlegi kormányzat már mindent begyűjtött a győzelemhez: tengernyi pénzt halmozott fel, főleg magánzsebekben, amelyek politikai parancsszóra készségesen megnyílnak, hogy az uralkodás folytatását segítsék. A média túlnyomó része közvetlen kormányzati ellenőrzés alá került. Az egypárti diktatúra állami kulcspozíciók sorát foglalta el: az ügyészség, a bíróságok, az Alkotmánybíróság, a Számvevőszék, a Nemzeti Bank és sok más intézmény már egy rugóra jár, és alkalmas politikai küldetés teljesítésére.
A túlnyomásos helyzetben az ellenzéki pártok politikai tájékozódása is torzult. Ahelyett, hogy a kormányzás csúcsát rohamoznák, egyesek a saját túlélésükért aggódnak. A legkisebb pártok megindultak a nagyobbak felé, elkezdődött a pártszerkezet koncentrálódása. Ez érthető, hiszen az ötszázalékos parlamenti küszöb kegyetlenül szelektál, ilyen belépési feltétel mellett nagyjából hat párt kerülhet be a törvényhozásba.
Akinek nincs reménye arra, hogy ezt a magas küszöböt megugorja, az természetszerűleg keresi az esélyesebbek szövetségét. Erre több példát is láthattunk az elmúlt napokban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.