Szerző: hvg.hu
2017.12.08.
Rég elmúltak már azok az idők, amikor a munkáltatóknak igazán megérte a cafeteria valamilyen formáját kínálni a dolgozóinak: a béren kívül, általában nem pénzbeli juttatások adózása lassan, de biztosan közelít a fizetések szintje felé. Sőt, amikor 2016 elején az Európai Bíróság – várható módon – jogszabályellenesnek ítélte azt, hogy a magyar (a kormányhoz közeli) hátterű utalványok után kevesebb adót kell fizetni, mint az akkori piacvezetők esetében, még az is felmerült, hogy az egészet megszüntetik, úgy ahogy van.
Orbán Viktor 2016 márciusában jelentette be azt, hogy az utalványok, kártyák, hiteltörlesztések, bérletek stb. helyett inkább készpénzt adhatnának „béren kívüli juttatásként” a cégek, a különbség az lenne, hogy ez után nem kellene járulékot fizetni – és ennek megfelelően nem is kerülne be a nyugdíjalapba.
Aztán az egészből nem lett semmi. 2017-ben inkább még egyet csavartak a meglehetősen bonyolult rendszeren, ami a gyakorlatban azt jelentette: a cégeknek még több adót kellett fizetniük a legtöbb juttatási forma után.
A rendszer – amely nevét arról kapta, hogy, akár egy büfében, itt is ki lehet választani, mit kérünk – alapvetően 2018-ban is marad olyan, mint az eddigi, van azonban néhány fontos javulás. Nézzük az előnyöket és a buktatókat. (Fontos, hogy az alábbi összegek teljes éves munkaviszonyra vonatkoznak, az összegek pedig nettó összegek – vagyis ennyit kap a dolgozó.)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.