Szerző: PROF. DR. LAKATOS GYULA
2017.12.02.
Nemzetközi tekintéllyel rendelkező orvosok „szétzavarása”.
Miért csodálkozunk, ha sokan külföldre mentek?
A jelenlegi Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) elődje a pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Közkórháza 1889 óta működött a jelenlegi helyén. Röviddel a kórház megépülése után, a Zsidó Kórház Budapesten az elsők között létesített röntgenosztályt, mely sokáig külön épületben, a jelenlegi Patológiai Intézet helyén működött.
A dokumentáció a hőskorból teljes egészében megsemmisült. Így korábbi visszaemlékezésekre kell hagyatkoznunk.
Az első ismert radiológus a századforduló idején Simonyi (Schwartz) doktor volt. Pontosabb adataink 1920-tól kezdve vannak. 1920-33-ig Weisz Ármin vezette a röntgenosztályt. Halálát követően Weil Emil volt a röntgenosztály vezetője. A Szabolcs utcai kórház legkiemelkedőbb radiológusa Bársony Tivadar volt, aki 1933-42-ig haláláig állt az osztály élén, amely ekkor Budapest legnagyobb röntgenosztálya volt. Bársony Tivadar nemzetközi szaktekintély, a radiológia úttörői közé tartozik. A legismertebb munkái nyomán a nyelőcső Bársony-féle funkcionális diverticuluma, az osteitis condensans ilei, a nyaki gerinc osteochondromája az ő leírása alapján került a szakirodalomba. Ő írta az első magyar nyelvű könyvet a röntgenvizsgálatok technikájáról. 150 dolgozata jelent meg, főleg külföldi folyóiratokban. Az 1921-ben alakult Magyar Röntgentársaság vezetőségi tagja és néhány évig elnöke is volt. Iskolateremtő egyéniség volt, legismertebb tanítványai Koppenstein Ernő, Weilné Leichner Zsuzsa, Hajdu Imre, Fogel Mária, Wald Béla, Schulhof Ödön, Polgár Ferenc, Szepes Imre. 1942-től 1944 május 11-ig Leopold Margit vezette a röntgenosztályt, amikor a röntgenosztály jelenlévő személyzetét elhurcolták a németek. Az elhurcoltak között volt Leopold Margit, Bach Ernő, Egán Ernő, Gáldi Jenő, Holits Rezső Junior, Lichtenstein Béla, Weiss Miklós és Winkler Katalin. 1944-45-ben a Zsidókórház a Wesselényi utcába költözött, röntgenosztály azonban itt is működött, melynek vezetője Haász Lajos volt.
A második világháború után a röntgenosztály visszaköltözött az eredeti helyére, Weilné Leichner Zsuzsa irányításával kezdte meg működését. 1945-50-ig vezette a röntgenosztályt, majd 1950-58-ig Boris Alfréd irányította azt. 1950-ben a kórházat államosították, majd 1956-tól Orvostovábbképző Intézet néven működött. 1962-ben 21 tanszéket hoztak létre, közöttük a röntgentanszéket is. 1959-ben Deák Pál kandidátus vette át az osztály vezetését, akit 1962-ben egyetemi tanárrá neveztek ki. 1956-ban megalakult az Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet, melynek igazgatóhelyettesévé, majd 1962-től igazgatójává nevezték ki. 1962-92-ig az ORSI és a Radiológiai Klinika szimbiózisban élt. A klinika mindenkori igazgatója egyben az ORSI vezetője is volt. Deák Pál elsősorban csontdiagnosztika művelésével szerzett érdemeket, 1959-ben megvédett kandidátusi disszertációja az acroosteosclerosisok röntgendiagnosztikájáról szól. Csontdiagnosztikai könyve ezen terület egyik alapműve. Kitűnő előadó, nagyműveltségű ember volt, nemzetközi tekintélyű szakemberként ő szervezte meg Hanoiban a radiológiai oktatást. Támogatásával kezdte el Lányi Márton Magyarországon a korszerű mammográfiás tevékenységet. Munkatársai közül Tas György, Barna László és Fried László tevékenységét kell kiemelni. Halálát követően 1966-tól 1978-ig Erdélyi Mihály kandidátus állt az intézet élén. A hagyományos rétegvizsgálat, pneumoretroperitoneum, a pneumoangiografia hazai úttörői közé tartozott. Az elsők között alkalmazta az intraoperatív cholangiográfiát. A tüdő hagyományos és rétegvizsgálatának módszereiről írt dolgozatát a WHO ajánlása szó szerint idézte. Ő írta a Handbuch der Medizinischen Radiologie gerincdiagnosztikával foglalkozó két fejezetét. A hazai irodalomban elsőként adott ki könyvet az emlődiagnosztikáról. Az ő működése alatt indult meg az izotópdiagnosztikai részleg Vittay Pál, illetve a hemodinamikai részleg Berentey Ernő vezetésével. Munkatársai közül Bohár László, Göblyös Péter, Vittay Pál, Berentey Ernő tudományos fokozatot szereztek.
Erdélyi professzor alakította igazán klinikává iskolateremtő munkával a radiológiát, számos tanítványt nevelve (Bozalyi Ildikó, Bohár László, Kopcsányi Zsuzsa, Írás Jenő, Antony Vera, Bohák Ágnes, Lányi Márton, Göblyös Péter, Berentey Ernő, Vittay Pál). Kiváló oktató, pedagógus volt, aki igen magas színvonalú klinikai radiológiai osztályt alakított ki. Tanítványai róla emlékérmet neveztek el, és évente adományozzák az alapítvány kuratóriuma ítélete szerint...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.