Szerző: KUSLITS SZONJA
2017.12.07.
– Hiába a számtalan negatív tapasztalat, csökken a lakosság érzékenysége. Mi lehet ennek az oka?
– Sajnos magam is tapasztalom, hogy egy idő után abbamarad a lelkesedés, miközben a problémák nem változnak. A magyar társadalomra jellemző, hogy az érdekérvényesítő képessége rossz, és ez nem csak az orvosok esetében van így. Abban, hogy ilyen apátiába kerültünk, a politikának is nagy a felelőssége. Mindenkinek van hangja, nem kellene rettegni attól, hogy elnyomják, ha megszólal; és igenis ki kellene állni, ha változást akarunk.
– Elképzelhető, hogy az elégedetlenség miatt utcára vonulnak a dolgozók és a betegek, vagy ettől még messze vagyunk?
– Elképzelhető, hogy az elégedetlenség miatt utcára vonulnak a dolgozók és a betegek, vagy ettől még messze vagyunk?
– Bízom benne, hogy van az a szint, amikor már nem tudunk mással változást elérni. Jó lenne, ha erre ráeszmélne a társadalom is.
– A lakossági mellett az állami szerepvállalás sem megfelelő, hiszen valahogy mindig pont oda nem jut pénz, ahova nem kellene sok, és a társadalmi hasznosságuk miatt nagyon is indokolt volna. Ilyenek például az alulfinanszírozott hospice-házak vagy a szociális otthonok. Forrás inkább csak akkor akad, ha a médiában is nagyobb visszhangot vált ki egy ügy, és országos botrány robban ki. Miképpen lehetne ezen változtatni?
– A lakossági mellett az állami szerepvállalás sem megfelelő, hiszen valahogy mindig pont oda nem jut pénz, ahova nem kellene sok, és a társadalmi hasznosságuk miatt nagyon is indokolt volna. Ilyenek például az alulfinanszírozott hospice-házak vagy a szociális otthonok. Forrás inkább csak akkor akad, ha a médiában is nagyobb visszhangot vált ki egy ügy, és országos botrány robban ki. Miképpen lehetne ezen változtatni?
– A legnagyobb probléma, hogy az egészségügyben nagyon alacsony a GDP-arányos ráfordítás, és gyakran inkább az adatok kozmetikázása, trükközés zajlik. Ha ez változna, már egyfajta előrelépést jelentene. Sok a látszatintézkedés, ez nyilvánvaló például, ha megnézzük, hogy sok egészségügyi szakdolgozó mindössze papíron kapott 12 százalékos béremelést. A valós fizetésük nem változott, csak más az elszámolásuk. Korábban is megtörtént, hogy bérkiegészítést átcsoportosítottak illetménnyé, amit béremelésként kommunikáltak, bár valós emelkedést akkor sem tapasztalhattak a dolgozók. Az önmagában persze nem elég, ha öntjük a pénzt az egészségügybe, hiszen vannak olyan anomáliák, amelyek újratermelik a veszteséget. Éppen ezért strukturális átalakítások kellenek, de jelenleg nem jó az irány, ami felé haladunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.