Szerző: PROF. DR. LAKATOS GYULA
2017.12.12.
Geopolitikai, történelmileg igazolt adottságunk, hogy külső szövetséges, támaszték nélkül nem lehet szilárd belső kormányzatot kialakítani.
Ha valaki azt gondolja, hogy az Alaptörvény sokadik módosításával erősíteni lehet az ország brüsszeli érdekérvényesítő képességét, az kérjen borogatást.
A keresztény tanítás szerint is a fejlődés többet jelent vagyon felhalmozásánál, az anyagi javak és szolgáltatások növelésénél. A fejlesztéseknek figyelembe kell venni az emberek jogos társadalmi, kulturális és szellemi igényeit, az új technológiák hatását a munkavégzésre. Kevesek gyarapodása nem épülhet elmaradott tömegek rovására, nem korlátozhatja a köztársaság polgárainak a szabadságát. Irányelvnek tekinthetjük azt a gondolatot, hogy „a fejlődésnek a szolidaritás és a szabadság keretében kell haladnia”. (II. János Pál: Sollicitudo rei socialis).
Az Alaptörvény elfogadásának körülményei, a kormányprogram hiánya, a törvényhozás önkényes, minden hagyományt felrúgó módja miatt, a hatalom mai birtokosai közjogilag olyan mélyre süllyesztették az országot, amiről csak megvetéssel lehet beszélni.
Emlékeztetek, hogy a XIII. századtól (határkő az Aranybulla) a magyar királyok mindig csak az országot bíró fő- és köznemesekkel kötött szerződés, ún. hitlevél elfogadásával vehették át az ország irányítását.
Az Alaptörvény elfogadásának körülményei, a kormányprogram hiánya, a törvényhozás önkényes, minden hagyományt felrúgó módja miatt, a hatalom mai birtokosai közjogilag olyan mélyre süllyesztették az országot, amiről csak megvetéssel lehet beszélni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.