2017. december 16., szombat

A HÁRMAK KONTRÁZNI PRÓBÁLJÁK A 24-EKET - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SA2222JTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.12.16.


- Vona Gábor elhatárolódott a Jobbik zsidóellenes múltjától

- Ha a magyar, a lengyel és a cseh kormány nem hajlandó kompromisszumra menekültügyben, akkor többségi döntéssel le fogják szavazni

- Trump paradox módon többet tesz Európa biztonságáért, mint Obama

New York Times/Washington Post/AP


Vona Gábor megtagadja a Jobbik antiszemita múltját. A pártelnök azt nyilatkozta a hírügynökségnek, hogy nem térnek vissza az antiszemita kezdetekhez, ideértve, hogy politikusaik korábban gyakran tette antiszemita és rasszista kijelentéseket. A hírügynökségnek adott interjúban megerősítette, hogy azért igyekszik a politikai közép felé, mert szeretné, ha néppárttá válnának és így több szavazót tudnának megnyerni maguknak. Mint mondta, 4 évvel ezelőtt határozta el az irányváltást, amibe beletartozik az is, hogy ha nem sikerül, akkor inkább nem akar elnök lenni. Hangsúlyozta, hogy nem taktikáról van szó, hanem egy belső folyamatról, és innen nem térnek vissza korábbi önmagukhoz. Ennek megfelelően, ha valaki most olyasfajta antiszemita megjegyzéseket tesz, mint egykoron, akkor a legsúlyosabb büntetéssel kell számolnia.

A jelentés megjegyzi, hogy egy-két fronton csupán mérsékelten sikeres a próbálkozás, lásd pl. hogy zsidó szervezetek visszautasították, illetve figyelmen kívül hagyták a Hanuka alkalmából küldött üdvözletet. A bírálók szükségesnek mondják, hogy a Jobbiknak egy s mást még tisztáznia kell, így az Oroszország által nyújtott támogatást. Vona azonban tagadja, hogy ilyet kaptak volna. Ami a közvélemény kutatási adatokat illeti, azokról Vona úgy gondolja, hogy nem tükrözik a párt átalakulását. Szerinte jelentős tartalékra támaszkodhatnak mind a bal-, mind a jobboldalon, továbbá középen és a bizonytalan szavazók között, és ezt a potenciált a maguk javára fordíthatják a választásokon.

Spiegel

Egy magasrangú német tisztségviselő kifejtette: a menekültek igazságos elosztása a reform alapvető eleme, itt nem az a lényeg, hogy leszavazzák a visegrádiakat, de ha másként nem megy, akkor jön a minősített többség. Mindazonáltal Berlinben hangsúlyozzák, hogy konszenzust akarnak. Vagyis Németország változatlanul másként látja a helyzetet, mint Tusk stábja, amely a kármentéssel próbálkozott, miután sokat megélt források szerint európai politikus ritkán akasztotta ki ennyire az állam- és kormányfőket, mint ő, amikor leszólta a kvótarendszert. A keletiek ellenben nem győzték dicsérni Tuskot. Ezek után közölték az elnök emberei, hogy természetesen minden országnak tartania kell magát a kvótahatározathoz, akár egyetértenek azzal, akár nem. Tusk a szisztémát ezzel együtt nem tartja alkalmasnak a válság kezelésére. Így azután lehet, hogy megnézheti magát a jövőben a tagok közötti semleges közvetítőként, miután a németek és mások is úgy értelmezték, hogy állásfoglalása ajándék Magyarországnak, illetve Lengyelországnak, noha azok a mai napig nem tanúsítanak szolidaritást. A csúcson különben Macron ugyan az euróövezet reformjáról akart tárgyalni, ám mindent háttérbe szorított a menekültpolitika, így csak vergődött.

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.