Szerző: Könyvesblog
2017.12.15.
2017 egyik központi témája a személyes és a (folyamatosan átírt) kollektív emlékezet viszonya, a történelemé és az emberé, aki nem akar mást, csak túlélni. Azáltal, hogy felejt, vagy azáltal, hogy emlékezik. Hallgat vagy beszél. Az idei év három legjobb könyvének szerzői az utóbbit választották.
Ezen a listán sokféle szempont versenyzik egymással, ezért kerülhetett fel szimbolikus helyre Peer Krisztián verseskötete, de szerepeltettük az idén megkerülhetetlen, a sorozat miatt újra felfedezett Margaret Atwood-regényt, A Szolgálólány meséjét. Az irodalom nem verseny, ez a lista csak a saját szempontjainkat mutatja, mi házon belül is vitatkozunk eleget, de az olvasás így tud az intim viszonyból közösségivé válni.
Azt nem tudjuk megmondani, hogy jó vagy rossz irodalmi évünk volt-e, de az biztos, hogy mi szerettük. Szuper külföldi címekkel látnak el minket a kiadók, beleállnak olyan könyvekbe is, amiknek minimális a megtérülési esélye, mégis hisznek bennük. Idén jó sok magyar verseskötet jelent meg, közülük néhány igazi siker lett, de megjelentek olyan regények, novelláskötetek is, amikről szerintünk évek múlva is fogunk beszélni. Az egyik ilyen, hogy magyarázkodjunk is, a listánkon nem szereplő Szöllősi Mátyás Váltóáram című könyve, ami a Margó-díj miatt most, 2017 végén ment igazán nagyot, viszont tavalyi kiadás. Pedig szerettük, fontos könyv, egy felívelő írópálya emlékezetes kötete.
Itt a lista, lehet válogatni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.