2-3 EZER MILLIÁRD FORINT TŰNHETETT EL A MAGYAR KÖZBESZERZÉSEKNÉL NYOLC ÉV ALATT

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2017.12.20.

A kutatók arra jutottak, hogy 2009-től 2015-ig csökkent a verseny a közbeszerzéseken, vagyis kevesebben jelentkeztek, jelentkezhettek egy-egy kiírásra. A 2015 óta hatályos új közbeszerzési törvény valamit javított a helyzeten, így 2016-ban már emelkedett a versenyen elnyert pályázatok aránya.

Kiderült, hogy amikor EU-s pénzből pályáztatott az állam, ott jellemzően kisebb volt a verseny, míg a tisztán hazai finanszírozású munkákért többen indulhattak, ami inkább alkalmas az árak leszorítására. 2016-ra - az új törvény miatt - ez a különbség eltűnt, főleg a kisebb értékű EU-s pályázatokon nőtt meg az indulók száma. A nagy értékű pályázatoknál azonban továbbra sem jellemző a verseny.

2016-ban a közbeszerzések 28 százalékánál csak egyetlen jelentkező volt, ami magas korrupciós kockázatra utal. Ilyen esetekben általában úgy írják ki a közbeszerzési feltételeket, hogy azon alig tudjon részt venni valaki, vagy eleve meghívásos kiírásokról van szó.

Az elmúlt évtizedben, évenként változóan 25 és 33 százalék között volt az olyan közbeszerzések aránya, ahol csak egyetlen pályázó volt. Nyugat-Európában legfeljebb a közbeszerzések 12 százalékánál fordult elő ilyen.

A nyílt (bárki által hozzáférhető) közbeszerzési kiírások száma csökkent a vizsgált időszakban, 2015-16-ban jóval a 2009-10-es szint alatt voltak. 2011 óta látványos az EU-s közbeszerzések esetén a nem nyilvános kiírások arányának növekedése. A nem nyilvános pályázatok aránya 2016-ban jóval magasabb volt, mint 2015-ben, ami a korrupciós kockázat növekedését jelenti...

ITT OLVASHATÓ