VISSZA AZ EMBERIG, 100 ÉVE HUNYT EL SZABÓ MAGDA

NEMZETI KÖNYVTÁR BLOG
Szerző: nemzetikonyvtar
2017.11.19.

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben és 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen. Kiváló és sokoldalú író volt, aki a versektől a színpadi műveken át a novellákig és regényekig kipróbálta magát, s maradandót tudott alkotni. Míves, kifinomult nyelvművészete, s a lélek megismerésében és megértésében kalauzoló empatikus, pontos, őszinte emberképe és jellemábrázolása nemcsak az olvasókat bűvölte el, hanem a nagy szerzőtársakat is. 

Ahogy a családregényíró Szabó Magda előtt tisztelgő Esterházy Péter írja a Régimódi történet és az Ókút apropóján, Szabó Magda úgy tud írni, hogy az már több mint irodalom,

„[…] bevezetés a megismerésbe. Valaki mintha először nézne apjára, anyjára, városára, egy lóra. De legelőször is a szavakra. Bevezetés ez a nyelvbe is, beletanulás a nyelvbe, ahogy fogalmak lassan elnyerik jelentésüket, ahogy valaki a méltó büntetését, a nyelv mint világ, a világ mint nyelv, mint egyetlen megismerésre érdemes.”  (Esterházy Péter: Az Ókútról. Élet és Irodalom, 1997. 22. sz. és U.ő.: A szabadság nehéz mámora. Bp., Magvető, 2003. PIM)

Szabó Magda a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát, majd évekig tanított is. Doktori értekezése különös felütése az írói életműnek, előrejelezve a szépség és a nőiség, a női identitás nyelvben való kifejezésének témáját, amely kulcsfontosságú lesz Szabó Magda későbbi életművében. Értekezése bevezetőjében megállapítja, hogy bár első megközelítésben különösnek tűnhet az antik irodalom méltóságteljes auktorainak a római szépségápolás témaköre felől való megközelítése, „a latin irodalom ismerete azt mutatja, hogy a költők és írók nem jártak mindíg cothurnus-ban, s nemcsak fegyverről és vitézről énekeltek.” Az Ovidius, Tertullianus és Cyprianus néhány művét elemző értekezés bepillantást enged az ügyes női szépségtitkok és praktikák széles tárházába (olykor boszorkánykonyhájába), s nem utolsósorban a kozmetika- és divattörténetéhez is sokat ad hozzá...

ITT OLVASHATÓ