Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2017.11.30.
A jelenlegi magyar termőföld-eloszlás kísértetiesen hasonlít az 1935-ösre, utoljára akkor volt ilyen kevés magánkézben a föld, mint most. Ezt Kovách Imre vidékszociológus, az MTA doktora mondta egy keddi beszélgetésen.
A gazdaságok alig több mint öt százaléka használja a földek kétharmadát, és az ötven hektárnál nagyobb gazdaságokhoz (az összes gazdaság 10,5 százalékához) tartozik a földek háromnegyede.
Kovách előadásából az is kiderült, hogy a földhasználat koncentrációja a rendszerváltás utáni években megszakítás nélkül zajlott. Az azóta eltelt időszakban 7-800 ezer kisebb termelő adta fel a mezőgazdaságot, miközben a nagy gazdálkodó szervezetek száma 2,6 ezerről 8,7 ezerre növekedett.
A folyamat során – amelyre a mindenkori kormányok, pártállástól függetlenül segítettek rá – a szegények földjei a gazdasági és kapcsolati tőkével rendelkezőkhöz kerültek át. Ez a második világháború előtti éveknél is erőteljesebb földkoncentráció jórészt már 2004-re, az uniós csatlakozás idejére megvalósult, a nagy földgazdálkodók tisztában voltak vele, hogy az uniós támogatások miatt a földhasználat rövid távon aranybányává fog változni.
2010 után minőségbeli változás nem állt be, az állami földek bérbeadása és kiárusítása csak apró átrendeződéseket hoztak.
Kovách szerint a földkoncentráció okozta legnagyobb kár, hogy Magyarország elmulasztotta annak lehetőségét, hogy a földre, a vidékre támaszkodva próbáljon küzdeni a szegénység ellen, holott ennek mikéntjére kiváló nemzetközi példák is a rendelkezésünkre állnak.
Az LMP pár hónapja készített egy infografikát, amely kiválóan ábrázolja, hogy a jelenlegi földmágnások által használt földek mértéke könnyűszerrel versenyezhet a Monarchia korabeli arisztokráciájának birtokaival...
A gazdaságok alig több mint öt százaléka használja a földek kétharmadát, és az ötven hektárnál nagyobb gazdaságokhoz (az összes gazdaság 10,5 százalékához) tartozik a földek háromnegyede.
Kovách előadásából az is kiderült, hogy a földhasználat koncentrációja a rendszerváltás utáni években megszakítás nélkül zajlott. Az azóta eltelt időszakban 7-800 ezer kisebb termelő adta fel a mezőgazdaságot, miközben a nagy gazdálkodó szervezetek száma 2,6 ezerről 8,7 ezerre növekedett.
A folyamat során – amelyre a mindenkori kormányok, pártállástól függetlenül segítettek rá – a szegények földjei a gazdasági és kapcsolati tőkével rendelkezőkhöz kerültek át. Ez a második világháború előtti éveknél is erőteljesebb földkoncentráció jórészt már 2004-re, az uniós csatlakozás idejére megvalósult, a nagy földgazdálkodók tisztában voltak vele, hogy az uniós támogatások miatt a földhasználat rövid távon aranybányává fog változni.
2010 után minőségbeli változás nem állt be, az állami földek bérbeadása és kiárusítása csak apró átrendeződéseket hoztak.
Kovách szerint a földkoncentráció okozta legnagyobb kár, hogy Magyarország elmulasztotta annak lehetőségét, hogy a földre, a vidékre támaszkodva próbáljon küzdeni a szegénység ellen, holott ennek mikéntjére kiváló nemzetközi példák is a rendelkezésünkre állnak.
Az LMP pár hónapja készített egy infografikát, amely kiválóan ábrázolja, hogy a jelenlegi földmágnások által használt földek mértéke könnyűszerrel versenyezhet a Monarchia korabeli arisztokráciájának birtokaival...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.