Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2017.11.02.
Jöttek a trollok és a hírt a magyar közösségi oldalakon szétrollkodták – állítja a Krim Realii cikke. Ami azért is érdekes, hisz Magyarország most nemcsak lélekben, hanem politikájában is közös vonásokat mutat az oroszokkal. S akkor vajon milyen érdeke lehet a Kremlnek a trollokkal. Az ügy hátterének megértéséhez Krekó Péterrel, a Political Capital vezetőjével készítettek interjút. A Krím annektálása és a 2015-os menekültválság óta több mint 100 Facebook profil jelent meg, amelyek a Kremlhez és a Fake News kategóriájához köthetők, és ezek a kormányzati médiában megjelenteket erősítik, ám a korábbiaknál sokkal szélsőségesebb véleményeket közölve. Ennek médiasúlyát a 90 %-os kormányzati sajtó mellett mindössze 10 %-ra becsüli Krekó. És beszálltak ők is a Soros-terv-féle propagandába.
Arra az ellentmondásra is felhívja a figyelmet, amit Orbán Viktor az október 23-i megemlékezéskor hallottunk: azaz az oroszokat egyetlen szóval sem említette 56 kapcsán, ellenben Brüsszelből irányított propagandáról bőven szólt. Az egykori antikommunista Orbán megváltozott, s Magyarország gyakorlatilag orosz ellenőrzés alá került. Így terjesztik azt a tévhitet is, hogy a nyugati globalizáció vereséget szenvedett, de Magyarország rátalált a helyes útra, másik hajóra szállt fel. Nevezetesen az oroszra. Tudatos kampány folyik az Európai Unió ellen, amely a közös ellenség lett. Orbánék szintén követik az orosz média-politikát, amikor oligarchákkal felvásároltatnak neves sajtóorgánumokat, hogy saját befolyásuk alá helyezzék. Nem beszélve a civil törvényről, ami szintén orosz példára született meg. Illetve a CEU elleni harcról, ami Putyin februári látogatása után indult be. S ha bizniszről esik szó, akkor itt van Paks 2, amellyel Oroszország az uniós energiapolitikát akarja megbontani, s a maga javára fordítani.
Az utóbbi években erősen átrajzolódott a választói térkép Európában, amely egyértelmű fenyegetést jelent a liberális demokráciák számára. Franciaország és Hollandia ezt megúszta, ám Európa többi országában továbbra is emelkedőben a populizmus – írja a brit Market Mogul online gazdasági folyóirat. A populizmus térnyerése a 2008-as bankválsággal kezdődött. A globalizmus ellenesség táplálta növekedését, majd nagy lökést adott neki a 2015-ös migránsválság, ami mind a mai napig tart. Ennek legegyértelműbb példáját adja Kaczynsi és Orbán Viktor, s hasonló helyzet van kialakulóban a cseheknél is Andrej Babis megválasztásával. Igaz, teszi hozzá a szerző, ő messze van a magyar és lengyel nacionalizmustól. Ez vezette a brit választókat is a Brexitig, a németeket a rasszista AfD pártig és az osztrákokat, akik Sebastian Kurzot segítették a hatalomba.
Az Unió későn reagált a tömegek igényére, és most igyekszik váltani: a megszigorító intézkedések helyett támogatja, amit többségükben ezek a populista kormányok is: a globalizmusból nem profitálók között kell újraosztani a megtermelt javakat...
Arra az ellentmondásra is felhívja a figyelmet, amit Orbán Viktor az október 23-i megemlékezéskor hallottunk: azaz az oroszokat egyetlen szóval sem említette 56 kapcsán, ellenben Brüsszelből irányított propagandáról bőven szólt. Az egykori antikommunista Orbán megváltozott, s Magyarország gyakorlatilag orosz ellenőrzés alá került. Így terjesztik azt a tévhitet is, hogy a nyugati globalizáció vereséget szenvedett, de Magyarország rátalált a helyes útra, másik hajóra szállt fel. Nevezetesen az oroszra. Tudatos kampány folyik az Európai Unió ellen, amely a közös ellenség lett. Orbánék szintén követik az orosz média-politikát, amikor oligarchákkal felvásároltatnak neves sajtóorgánumokat, hogy saját befolyásuk alá helyezzék. Nem beszélve a civil törvényről, ami szintén orosz példára született meg. Illetve a CEU elleni harcról, ami Putyin februári látogatása után indult be. S ha bizniszről esik szó, akkor itt van Paks 2, amellyel Oroszország az uniós energiapolitikát akarja megbontani, s a maga javára fordítani.
Az utóbbi években erősen átrajzolódott a választói térkép Európában, amely egyértelmű fenyegetést jelent a liberális demokráciák számára. Franciaország és Hollandia ezt megúszta, ám Európa többi országában továbbra is emelkedőben a populizmus – írja a brit Market Mogul online gazdasági folyóirat. A populizmus térnyerése a 2008-as bankválsággal kezdődött. A globalizmus ellenesség táplálta növekedését, majd nagy lökést adott neki a 2015-ös migránsválság, ami mind a mai napig tart. Ennek legegyértelműbb példáját adja Kaczynsi és Orbán Viktor, s hasonló helyzet van kialakulóban a cseheknél is Andrej Babis megválasztásával. Igaz, teszi hozzá a szerző, ő messze van a magyar és lengyel nacionalizmustól. Ez vezette a brit választókat is a Brexitig, a németeket a rasszista AfD pártig és az osztrákokat, akik Sebastian Kurzot segítették a hatalomba.
Az Unió későn reagált a tömegek igényére, és most igyekszik váltani: a megszigorító intézkedések helyett támogatja, amit többségükben ezek a populista kormányok is: a globalizmusból nem profitálók között kell újraosztani a megtermelt javakat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.