Szerző: HOBOT PÉTER
2017.11.23.
Hazánk járásainak fejlettségét és helyzetét a területi tőkével mérhetjük, ami nem elégszik meg a pénzben jól kiszámolható adatok vizsgálatával. A területi tőke a járások anyagi adottságai mellett a megfoghatatlan gazdagságot: a kultúra erejét és a társadalmi energiákat is figyelembe veszi.
Az eredményekből jól látszik, hogy hazánkban Budapest és a megyei jogú városok kiemelkedően jó helyzetben vannak, de akadnak meglepő eredmények is ebben a mintázatban. Az Összkép térképei friss és pontos képet adnak arról, hogy milyen helyzetben vannak ma a magyarországi járások és települések.
A legjobb helyzetben a következő térségek vannak: a megyei jogú városok, Budapest, az ország északnyugati része; a hagyományos vidéki központok, mint Gyula, Körmend vagy Jászberény, valamint a Balaton környéke és néhány nagyváros agglomerációja például Székesfehérvár, Pécs és a főváros körüli területek. Ezek a térségek alkotják Magyarország legvirágzóbb világát.
Az északkeleti területeken, az Ormánság délnyugati részén és Fejér megye déli részeiben találkozunk a legnehezebb körülményekkel. Ők a lemaradók – ezeknek a térségeknek a kilátásai is rosszak.
Materiális jellemzőket vizsgálva a főváros környéke és az ország északnyugati része van a legjobb helyzetben. A humán tényezőket vizsgálva kiegyenlítettebb a térkép, a megyeszékhelyek szerepe a meghatározó.
Honnan tudjuk ezt? A terülteti tőke számítások összegzik az 2011 és 2015 közötti időszakra a járások adatait – járásonként 156 adatot. A területi tőke egyszerre fejezi ki a térségek gazdagságát és kilátásait. A megközelítés a járások olyan adottságait is figyelembe veszi, amelyekre a térségek jövőbeli prosperitása épülhet.
Lássuk a részleteket, hogyan alakulnak a magyar járások helyzetének pénzben jól mérhető jellemzői, illetve a jólét nehezen megfogható alkotóelemei...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.